Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Hódít a napenergia

2014. szeptember 25. | Lantos Tivadar |  2417 |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az elmúlt években egyre égetőbb kérdéssé vált a globális felmelegedés megállítása vagy legalábbis lassítása. Az egyes országok különböző vállalásokkal igyekeznek visszafogni a fosszilis energiahordozók felhasználását, előnyben részesítve a megújuló energiákat. A változások egyik nagy nyertese a napenergia, mely az utóbbi néhány évben hódító útjára indult – írja az mnnsz.hu.

Mi is az a napelem?

Jöhet is a kérdés: egyáltalán mi az a napelem, ugyanazt jelenti, mint a napkollektor? Nem, nem ugyanazt jelenti a két eszköz. Míg előbbi az elektromágneses sugárzást alakítja villamos energiává, addig az utóbbi a napenergia felhasználásával állít elő vízmelegítésre és fűtésre használható hőenergiát. Cikkünkben a napelemekkel foglalkozunk részletesebben.

Azok, akik napelemek használatán gondolkodnak, alapvetően két típus közül választhatnak:

1.Kristályos napelemek:

Ebben a kategóriában két technológia (mono- és polikristályos) verseng egymással. A kristályos napelemek a legrégebben használt, legkiforrottabb és a legelterjedtebb technológiának számítanak. A napelemek a kristályos technológia esetén nagy tisztaságú szilícium cellákból épülnek fel, melyek sorba kötve és vízmentesen egy üveglap és egy műanyag hátlap közé laminálva kerülnek gyártásra. A két technológia közt a legnagyobb különbség a gyártási eljárásban található.

a.) Monokristályos napelem: a közvetlen (direkt) fényt jobban hasznosítja. Emiatt a forró égövben valamelyest jobban teljesít a polikristályos napelemeknél. Hatásfoka 16-18 százalék körül alakul.

b.) Polikristályos napelem: a szórt fényt hasznosítja jobban, emiatt az északi égövben jobban teljesít a monokristályos napelemeknél. Hatásfoka 14-16 százalék körül alakul.

2.Vékonyrétegű napelemek

Ez a technológia sokkal fiatalabb a kristályos technológiánál. A vékonyrétegű (vagy vékonyfilmes) technológiánál nem kristályos szilícium tömbökből vágnak cellákat, hanem a félvezető réteget kémiai vagy fizikai lecsapatással közvetlenül az üvegre, vagy akár más hordozó felületre viszik fel. Ezeknek a napelemeknek kisebb a hatásfokuk (10 százalék alatt), így háztetőkön a korlátozott hely miatt nem igazán lehet velük találkozni.

Megtermelt energia mennyisége

Erre a kérdésre pontos választ nehéz adni, mivel több tényező is fontos szerepet játszik az előállított energia mennyiségét illetően. 1kW-os rendszerrel itthon jellemzően 1000-1200 kwh/év áram fejleszthető. Egy 4 fős háztartás éves fogyasztás 4430 kwh körül alakul (az ELMŰ-ÉMÁSZ adatközlése alapján), vagyis egy 4 kW-os rendszer nagyjából fedezné a felhasznált áram mennyiségét.

Árak

Egy komplett rendszer teljes beruházási költsége háztartásról háztartásra változhat az egyedi paraméterek miatt, így pontos összeget ebben az esetben sem lehet adni. Általánosságban az mondható, hogy 1 kW teljesítményű rendszer teljes költsége 500-600 ezer forint körül mozog, így egy 4 kW-os rendszer nagyjából 2-2,4 millió forintba kerülhet.

Van, ahol már tombol a láz

Az elmúlt néhány évben gyökeres változások történtek a globális energiapiacon, a globális felmelegedés elleni harcban előre törtek a megújuló energiák. A folyamat egyik nagy nyertese a napenergia lett, köszönhetően az egyre olcsóbb napelemeknek. A napelemeket alkotó cellák ára az elmúlt közel 40 évben a töredékére esett, így a technológia egyre több országban válik versenyképessé, és elérhetővé.

Hatásfok

Egységnyi (jellemzően 1m²) felületen a napelem tábla hány W energiát tud maximum előállítani (a gyártók általában laboratóriumi körülmények közt, azaz derékszögű besugárzás, 25 C fok mellett mérik). A könnyen érthetőség kedvéért itt egy példa az egyik legnagyobb gyártó modelljén, melynek teljesítménye 205 W mérete pedig 1,31*0,99=1,2969 m². Azaz a panel hatásfoka 205/(1000*1,2969) = 15,8%.

 

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.

A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →