Szakértők helyett az ismerősökre hallgatunk - így korszerűsítünk mi!
2014. május 7. | Fülöp Miklós | 3825 |
Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Lakásaink energetikai felújítása révén átlag 22 százalékkal csökken a rezsi, a legtöbben nyílászárót cserélnek, a legnagyobb hasznot viszont a szigetelés hozza. Szakértők helyett az ismerősökre hallgatunk, ám így is a felújító háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál is nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően – derül ki az Energiaklub legújabb, országos, reprezentatív adatfelvételéből.
A háztartások egyötöde tervezi, hogy a közeljövőben valamilyen energetikai célú felújításba fog. A felújítást tervező háztartások 41%-a a magas rezsi miatt vágna bele a munkálatokba. A leggyakrabban a nyílászárók cseréjét (44%) és a homlokzati hőszigetelést (39%) említették a terveik között.
A felújítások aránya az elmúlt 10 évben ehhez hasonló volt. A legtöbben (45%) a nyílászárókat cserélték ki, ellenben jóval kevesebben, körülbelül minden ötödik felújítás során hőszigeteltek. A korszerűsítések hatására átlagosan 22%-kal csökkent a felújított lakások fenntartásának költsége. A legnagyobb megtakarítást (24%) a homlokzati hőszigetelés esetében érzékelték a felújítók.
Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek: a felújítók 4/5-e saját forrásaira támaszkodik a felújítás során. Felújítási célú hitelt 15%-uk igényelt a múltban. Az átlagosan igényelt 1,4 millió Ft hitel a magas egyedi elbírálási költségek miatt a banki gyakorlat szerint kicsi. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz.
A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7%-a részesült az elmúlt 10 évben, a jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12%-a számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80%-a társasházban lakó háztartás volt. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el.
A felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt; a háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg - különösen akkor, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot.
Az Energiahatékonysági Barométert először 2013-ban készítette el az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet. Célja, hogy évről-évre felmérje a magyar lakosság épületenergetikával kapcsolatos attitűdjét. A 2014-es Energiahatékonysági Barométerből további érdekes információk is kiolvashatók, ilyen például, hogy a felújítók több mint fele az eszközök elöregedését jelölte meg a felújítás indokaként. Ezt követően az eszközök tönkremenetele a leggyakoribb ok (a felújítók 28% említette), egyötödük a magas rezsi miatt hajtott végre korszerűsítést.
A 10 éven belül elvégzett felújítások csaknem egyötöde (19%) az elmúlt 1 év során valósult meg. Az elmúlt évtized során felújítást végzett háztartások a fűtési rendszert korszerűsítették a legrégebben (átlagosan 8,6 éve), míg a megújulós beruházások „fiatalnak” mondhatók: átlagosan négy éve valósultak meg.
Szintén elgondolkodtató, hogy a kivitelező kiválasztásakor legtöbben az ismerősök véleményére támaszkodtak, a felújító háztartások 28%-a egyéni kutatására hagyatkozott, illetve 5,5%-uk mondta azt, hogy saját döntés alapján választott. Arról, hogy milyen termékeket, márkákat használjanak fel, legtöbben a kivitelező szakember tanácsa alapján döntenek, de ebben a kérdésben is jelentős az egyéni kutatás, illetve az ismerősök véleménye alapján hozott döntés.
A felújítások átlagosan egyharmadát (34%) saját kivitelezésben, fizetett szakember nélkül végezték el a háztartások. Épülettípusok közül a családi házakban végzett korszerűsítésekre jellemző legnagyobb arányban a házi kivitelezés.
A felújítani szándékozó háztartások elsősorban saját forrásaikra támaszkodnának a beruházás megvalósításakor. A felújítók 11%-a venne fel bankhitelt, 12%-uk pedig pályázati támogatásból fedezné a beruházás költségeit. A válaszadók a tervezett beruházás értékének átlagosan 74%-át tudják saját forrásból előteremteni. A bankhitelt felvenni tervező háztartások átlagosan 943 ezer Ft hitelt vennének fel, és átlagosan 6 éves futamidőt tartanak vállalhatónak. Havi törlesztőrészletként átlagosan 13 ezer Ft, éves kamatként pedig 6,7% lenne elfogadható a válaszadók számára.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 12 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 23 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
