Uniós szabályt sérthet a közművezeték-adó

2012. október 24. | Fábián Attila |  709 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján közzétett dokumentum szerint a villany-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési (telefon, kábeltévé, internet) vezetékek után méterenként 100 forint adót vethető ki a vezetékek tulajdonosaira. Az adóból a helyi önkormányzatok 30 milliárd forint többletbevételre tehetnek szert.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint a vízvezeték- és csatornahálózat 70-80 százaléka önkormányzati vagy állami tulajdonban van, viszont a hálózatok hosszát nem tartják pontosan nyilván, emiatt a kábelszolgáltatók versenyhátrányról beszélnek a költségvetési kiigazítási intézkedések sorában tervezett közművezeték-adó kapcsán. A kábelkommunikációs szövetség elnöke szerint a szakma értetlenül áll az új adó előtt. Szerintük uniós szabályozással is ellentétes az új sarc.

Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke úgy vélte, hogy az új adónem 2013-ban még nem fog beépülni a szolgáltatások árába, de azt követően igen, hiszen a költségeket érvényesíteni kell az árakban, majd hozzátette, hogy 2014-ben a közmű szolgáltatások nagy része hatósági áras lesz. Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke véleménye szerint a tervezett új adónem ellentétes az uniós szabályozással, versenysemlegességet sért és ellehetetleníti a telekommunikációs szektorban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokat.

A szakmai szövetség elnöke elmondta azt is, hogy "méterre" a szolgáltatók sem tartják nyilván a hálózatukat, tehát ha a bevalláshoz föl kell mérni a kábelhálózat hosszát, akkor az adótétel mellett az adminisztrációt is növelheti a tervezett intézkedés. Kéry Ferenc szerint főleg a kisebb, vidéki szolgáltatókat érinti kedvezőtlenül az új adó, és elsősorban a családi házas övezetekben, vagyis ott, ahol nincs lakótelep. Főleg vidéken, a települések belterületén az jellemző, hogy ezek a kis szolgáltatók saját infrastruktúrát építenek ki, vagyis a hálózatok üzemeltetői döntő többségben tulajdonosai is a kábeleknek. Kisebb részben pedig önkormányzatok tulajdonában is vannak hálózatok.

Az iparág szereplőit tömörítő, 180 tagot számláló kábelkommunikációs szövetség elnöke szerint a szakma azért is értetlenül áll az új adó előtt, mert néhány napja zárult le a jelentkezés arra az uniós támogatású pályázatra, amelynek célja, hogy az optikai hálózatok országosan elérhetővé váljanak. A pályázók azonban a beruházás költségvetésének tervezésekor még nem tudhattak erről az új adónemről, ami befolyásolhatja a befektetéseket.

---