Tanulságos történetek

A közbeszerzés gyakorlata napjainkban

2010. május 25. | netadmin |  1683 |

Az alábbi tartalom archív, 16 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

E havi tanulságos történetünk a közbeszerzések világába kalauzol el minket, amely egy konkrét eseten keresztül kíván rávilágítani az uniós támogatások elosztása körüli átláthatatlan helyzetre.

Történetünk egy vidéki városban játszódik, ahol az önkormányzat – a szabályoknak megfelelően – közbeszerzési pályázatot ír ki egy négy épületből álló, óvodát és iskolát is magába foglaló épületegyüttes felújítására. A komplett felújításra – amely a teljes gépészeti rekonstrukciót, villanyszerelési munkákat, valamint az épület felújítását is magában foglalja - európai uniós támogatás keretében nettó 400 millió forint áll rendelkezésre.

A pályázati anyag, amelyhez potom 360 ezer forintért juthat hozzá a vállalkozó, már első ránézésre is ellentmondásos volt, és tartalmazott néhány érdekes momentumot. Feltűnő volt a villanyszerelési munkákra betervezett anyagok minősége, amely csak a legmagasabb kategóriájú eszközöket tartalmazta, valamint joggal merülhetett fel a kiírást olvasó szakemberben, hogy miért terveznek egy iskolába 800 ezer forintos csillárt?!

A terület bejárásakor a felmerült kérdések csak tovább sokasodtak, amelyekre az illetékes önkormányzati dolgozó próbált válaszokat adni. Néhány cseppet sem jelentéktelen részlet is csak a helyszínen derült ki. Például az, hogy a kazánház felújítása már megtörtént, így azt már nem kell elvégezni, csupán a radiátorok szorulnak cserére. Hasonlóan kusza volt a légtechnika és a konyhatechnika kialakításának kérdése is, amelyek a pályázatban ugyan szerepeltek, de az önkormányzati szakember szóban közölte, hogy azt sem kell megcsinálni, illetve rugalmasan kezelve, csak a legfontosabbakat kell megvalósítani.

Nyilvánvaló volt, hogy a tervek teljesen dilettáns módon lettek elkészítve és pályázatra kiírva. Ennek megfelelően háromszor hosszabbították meg a leadási időpontot a bekerülő módosítások miatt. A végső határidőre öt cég adta le a pályázatát.

Az ajánlatnak tartalmaznia kellett a

• nettó ajánlati árat forintban,
• vállalt fizetési határidőt (min. 30 nap, max. 60 nap),
• jóteljesítési garanciát (nettó ajánlati ár min. 1,5% - max.3%),
• jótállást években (min. 5 év),
• késedelmi kötbért (a napi késedelmi kötbér vállalás értékelésénél az ajánlatkérő a vállalkozási gyakorlatban általánosan elfogadott nettó ajánlati ár 0,5-0,8 %-a mértékű kötbért fogadja el),
• meghiúsulási kötbért (amely nem lehet kevesebb a nettó vállalási ár 15%-ánál és nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 20%-át).

A pályázatok a felsorolt értékek alapján kerültek elbírálásra, mégpedig oly módon, hogy a pályázók által megadott adatokat értékelési pontszámra váltották, majd ezeket meghatározott súlyszámokkal szorozták fel. Ezen súlyszámok összege határozta meg az egyes ajánlattevők végső pontszámait, amely alapján győztest hirdettek.

De ne szaladjunk ennyire előre, hanem nézzük meg a pályázatokat. A pályázatokban a fizetési határidőt, jóteljesítési garanciát, valamint a kötbérek mértékét mindegyik ajánlattevő a maximumban határozta meg, így ezen adatok semmiféle eltérést nem mutattak a leadott anyagok között. Különbségeket a vállalási ár és a vállalt garancia mértéke jelentett csak. Persze, ha józan ésszel belegondolunk, mi is lehetne a legfontosabb szempont, ha nem a vállalási ár, hiszen több mint 50 millió forintos különbség volt a legkisebb és a legnagyobb értékű ajánlat között!

Az eredményhirdetésre csupán két cég maradt állva, vélt és valós formai hibákra hivatkozva ugyanis három cég ajánlatát is elutasította az önkormányzat. Nem mehetünk el szó nélkül az egyik érvénytelennek minősített ajánlat mellett, amelyben hibaként felrótták a borítóról hiányzó zsinórt, amellyel átköthető az anyag!

Azzal, hogy két cég közül kellett győztest hirdetni, a döntéshozók jelentősen megkönnyítették a dolgukat, hiszen két pályázat közül már nem túl nehéz a jobbikat kiválasztani, de a mi dolgunk is könnyebb most, mert csupán össze kell hasonlítanunk a két ajánlatot, amelyet az 1. táblázat tartalmaz.

A két pályázó ajánlatában – mint korábban is említettük - eltérést kizárólag a vállalási összeg (amely az X Kft. ajánlatában 356 millió, míg az Y Kft. esetében 304,5 millió forint) és a jótállási idő jelent. A pályázatban minimumként megadható jótállás mértéke 5 év, azaz 60 hónap, amibe ha belegondolunk, egy komplett építészeti, gépészeti, villanyszerelési felújítás esetében nem kevés, de ha az ajánlattevők által vállalt garanciális időt nézzük, akkor joggal kerekedik el a szemünk. Az X kft. nem kevesebb, mint 159 (!) hónapot, (13 év és 3 hónap), míg az Y Kft. kissé szerényebben 102 hónapot (8 év 6 hónap) vállalt.

Árajánlatok
részszempontok	X Kft.	Y Kft.
Ajánlati ár (nettó Ft)	356 000 000,00	304 532 634,00
Vállalt fizetési határidő(nap)	60	60
Jóteljesítési garancia(%)	3	(3%) 9 135 979,00
Jótállási idő	159,00 hónap	102,00 hónap
Késedelmi kötbér (Ft/nap)	Nettó ajánlati ár 0,80 %-a	(0,8%) 2 436 261,00
Meghiúsulási kötbér(%)	20	(20%) 60 906 527,00

Az értékelési pontszámokat, a súlyszámokat és ezek szorzatát a 2. táblázatból olvashatjuk le. A táblázatból is látszik, így csattanóként elárulom, hogy a pályázatot az X. Kft. nyerte, dacára a több mint 51 milliós ártöbbletnek, pusztán a nyilvánvalóan vállalhatatlan 13 éves garanciának köszönhetően. Abban egyetérthetünk, hogy a jóteljesítési garancia összegével – amely a garanciális idő lejártával járna a vállalkozónak – eleve nem számolt a győztes cég, hiszen hol lesz ő már 15 múlva?! Ha a 3%-ot levonjuk a vállalási összegből, akkor is 345 millió forintért kapta meg a munkát, gyakorlatilag 0 hónap garanciával. Jól látható, hogy az irreálisan magas garanciát vállaló, „legjobbnak” ítélt pályázat nyertese hogyan lesz érdekelt abban, hogy a legsilányabb minőségű anyagokkal dolgozzon, és az is, hogy a leghosszabb időre vállalt garancia miképpen hat éppen a garancia ellen.
Az Y Kft.-nek némi iróniával jó tanácsként azt mondhatjuk, hogy legközelebb hazudjon nagyobbat, és akkor ő viheti el a munkát. Javaslatunk, hogy vállaljon 1582 hónap garanciát, az egyébként is jól hangzik és biztos, hogy a legmagasabb ajánlati árral is nyerni tud majd. Indokként pedig odaírhatja, hogy akár a piramisok, úgy a fűtési rendszerek is az öröklétnek készülnek.

Értékelési pontszámok és súlyszámok
Az elbírálás részszempontjai (adott esetben alszempontjai is)	A részszempontok súlyszámai (adott esetben az alszempontok súlyszámai is)	X Kft.		Y Kft.
		Értékelési pontszám	Értékelési pontszám és súlyszám szorzata	Értékelési pontszám	Értékelési pontszám és súlyszám szorzata
Ajánlati ár (nettó összeg forintban)	50	8,55	427,71	10	500
Vállalt fizetési határidő (napokban),	10	10	100	10	100
Jóteljesítési garancia (nettó ajánlati ár %-a,	5	10	50	9,97	49,83
Jótállási idő,(hónap),	20	10	200	6,42	128,3
Késedelmi kötbér (nettó ajánlati ár Ft/nap)	5	10	50	8,55	42,77
Meghiúsulási kötbér (%)	10	10	100	10	100
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőként:			927,71		920,91

A viccet félretéve meg kell fogalmaznunk azon elkeserítő véleményünket, amely a közbeszerzési pályázatokat körülvevő áldatlan állapotokat jellemzi. Gondoljunk csak bele, hogy egy a fenti esetben a pályázó cégeknek nagyjából 1 millió forintos költség volt a részvétel, amelyből öt cég keserű szájízzel távozott és nem csak amiatt, mert nem ők kapták meg a munkát, hanem azért is, ahogy a győztes megnyerte. Tanulságként azt vonhatják le, hogy legközelebb kevésbé lesznek tisztességesek vagy el sem indulnak a pályázatokon, így még könnyebb útjuk lesz az egyébként is tisztességtelen vállalkozóknak a húsos fazekat jelentő pályázatokhoz.

Nem is csoda, hogy nagy az érdeklődés az uniós támogatások megszerzése iránt. A jelentős profittal kecsegtető pályázatok körül kialakuló erős lobbitevékenység sokszor túlmutat a jogszerűség keretein: a vállalkozók – nevezzük őket így - egyre kifinomultabb eszközökkel próbálnak meg Magyarországon is jogszerűtlenül nagy összegű támogatáshoz jutni. Ez derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) elmúlt évi tevékenységéről készített évkönyvből.

Az elemzés rámutat, hogy az uniós támogatások szabálytalan módon történő megszerzésének több módszere is létezik. A tapasztalatok szerint leggyakrabban a pályázatíró, tanácsadó cégek keresik meg a pályázókat azzal, hogy kapcsolataik révén garantálni tudják az általuk megírt pályázatok pozitív elbírálását, ezért pedig „sikerdíjat” kérnek.

Jellemzően regionális szinten fordul elő, hogy a pályázat pozitív elbírálásában érdekeltek közvetlenül megkeresik a bírálókat, és nyomást gyakorolnak rájuk azzal, hogy ha nem a megfelelő pontszámot, értékelést adják a projektre, akkor - kapcsolatrendszerükön keresztül - munkaviszonyukat, megbízási szerződésüket megszüntetik. További visszaélésre teremt alkalmat, ha a pályázók a szükségesnél több pénzt pályáznak és nyernek meg, majd a többletet a projekttulajdonosi kör, különböző könyvelési technikákkal kivonja, és saját célra hasznosítja.

Egyes esetekben – talán a mi esetünkben is - a közbeszerzési eljárási folyamatba olyan jogi képviselőket vonnak be, akik magas színvonalú szakmai ismereteikkel visszaélve különböző, lényegtelennek mondható formai és tartalmi okokra hivatkozva képesek a konkurens vállalkozókat – látszólag szabályos eljárás keretében – az adott pályázati procedúrából kiszorítani. A közbeszerzési eljárás színlelt lefolytatása sem ritka eset, itt előre egyeztetett módon, illetve előre egyeztetett cégekkel, személyekkel állapodnak meg „álajánlatok” készítéséről és benyújtásáról annak érdekében, hogy az előre kiválasztott nyertes cégen kívül valamennyi versenytársat ki lehessen zárni a folyamatból, látszólag jogosan.

Jellemző szabálytalanság az is, amikor a kedvezményezett már a pályázat benyújtása előtt megkezdte a projektet, más esetekben pedig nem, vagy csak részben valósították meg a vállalt kötelezettségeket. Gyakori a pénzügyi nyilvántartás hiányossága és a támogatási szerződéstől való eltérés is. Emellett az ajánlattevők számos esetben megsértik a közbeszerzési törvényt, téves elszámolást nyújtanak be vagy nem elszámolható költségeket próbálnak meg elfogadtatni. Ezt erősíti meg az NBH elemzése is.

Várjuk észrevételeiket!

---