A krskói atomerőmű áttér az elhasznált nukleáris üzemanyag száraz tárolására
2023. március 21. | VL online | 1128 |
A krskói atomerőmű áttér a kiégett fűtőelemek száraz tárolására, ami jelenleg az elhasznált nukleáris üzemanyag raktározásának legbiztonságosabb módja. A projekt bemutatóján elhangzott, hogy a sokkal olcsóbb, nedves tárolás lehetőségét is fontolóra vették, de a biztonságosabb és modernebb változat mellett döntöttek.
Sasa Medakovic, a NEK igazgatótanácsának tagja a március 17-én tartott sajtótájékoztatón elmondta: a szárazraktár bevezetéséhez több jogi eljárás lefolytatására volt szükség. Maga a tárolóépület 50x70x20 méter, a vasbeton födém vastagsága 1,75 méter. A határoló falakkal együtt pedig védelmet nyújt az árvíz ellen, és lehetőséget biztosít a tárolótartályok rögzítésére is.
A projektet közel nyolc évig készítették elő, értéke körülbelül 100 millió euró, élettartama száz év. Medakovic hozzátette: a sokkal olcsóbb, nedves tárolás lehetőségét is fontolóra vették, de a biztonságosabb és modernebb változat mellett döntöttek – áll az MTI beszámolójában.
A szárazraktár építése januárban fejeződött be, az atomerőmű is akkor kapta meg a környezetvédelmi engedélyt ahhoz, hogy élettartamát további 20 évvel, 2043-ig meghosszabbíthassák. Andrej Kavcic, a NEK mérnöke szerint a kiégett fűtőelemek száraz tárolása – a jelenlegi, medencében történő elhelyezéshez képest – sokkal biztonságosabb: a hosszú távon megoldott hűtés hűtőrendszerek használata nélkül történik (levegőáramlással történő hűtés) és a létesítmény minimális karbantartást igényel, hatása minimális a környezetre.
A kiégett fűtőelemeket egy hélium atmoszférájú tárolóedényben tárolják. Ehhez többcélú tartályokat alkalmaznak, amelyek mindegyikébe 37 fűtőelem helyezhető el, a száraz raktárban 70 tartályban mintegy 2600 fűtőelemnek van hely. Az első 592 fűtőelemet tartalmazó 16 tartályt ez év őszéig szállítják át, a következő betárolást 2028-ra tervezik.
Az atomerőmű az elmúlt 40 évben több mint 200 terawattóra áramot termelt. Horvátország és Szlovénia valamivel több mint 30 terawattóra áramot fogyaszt évente. A NEK a szlovén villamosáram-igény mintegy negyedét, a horváténak pedig mintegy ötödét fedezi.
Évente mintegy 50 millió euróba kerül az erőmű karbantartása és korszerűsítése, ami azt jelenti, hogy az áram árának hozzávetőleg 30 százalékát fordítják beruházásokra. A Westhinghouse amerikai vállalat közreműködésével épült egyreaktoros, nyomottvizes atomerőmű a szlovén-horvát határ közelében, a magyar határtól 80 kilométerre található, és még a jugoszláv korszakban, 1983-ban helyezték üzembe. Az erőmű tulajdonosai 50-50 százalékban a szlovén Gen Energija és a horvát Hrvatska Elektroprivreda (HEP). A tavaly ősszel végzett nagyjavítással a kapacitását is növelték, így idén már 6 terawattóra áramot fog előállítani.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
