A bejárás során a kiadónk mindkét szaklapjának (VL és VGF) szerkesztői árgus szemekkel és nyitott fülekkel figyeltek, így mindkét szakterület - az épületvillamossági és az épületgépészeti - is külön szakcikkben számol be a Duna Arénában szerzett tapasztalatairól. A Villanyszerelők Lapjában a főbb elektromos létesítményeket mutatjuk be: az épület energiaellátását, a szünetmentes hálózatot, az ideiglenes lelátók energiaellátását és természetesen a világítási rendszert, míg a VGF a gépészetre fókuszál – jelen cikkünkben ez utóbbiba pillantunk be. A villamos rendszerről szóló írásunk a VL augusztus 2-án megjelenő számában lesz olvasható.

Duna Aréna

Az épület tervezésén 600 mérnök dolgozott négy éven keresztül, hogy méltó színhelye legyen a 2017-es vizes világbajnokságnak Magyarországon. A belülről is lenyűgöző, monumentális építmény tartalmában és formai kereteiben tanúskodik, hogy hazánk úszó nagyhatalom, és továbbra is szeretne ott maradni a világ legjobbjai között.

Nagy terek álltak a rendelkezésre, így könnyen lehetett szép szerelői munkát végezni.

Az épület alapvetően három nagy blokkra osztható, az állandó rész, amely a világbajnokság után is megmarad, valamint a két ideiglenes szárny, amelyeket a rendezvény után elbontanak. Az ideiglenes rész pilléreit úgy alakították ki, hogy utólag felhasználhatók legyenek, egy mélygarázs, vagy akár egy kisebb épület építése során. A födémpanelek szárazon szereltek, és térburkolattal fedett, így segítve könnyebb hasznosítást. Az elbontott épület helyén szabadtéri sportlétesítmények, játszótér kerülnek kialakításra.

A használt levegő elszívását a mennyezeten lévő elszívókkal oldották meg.

Nem lehet betelni a látvánnyal

A medencék mindegyike a legújabb műszaki technológiát tükrözik. A bemelegítő nagymedence fenéklemeze hidraulikusan emelhető, ily módon a vízmélység állítható. Egy LED kijelző tájékoztat az aktuális vízmélységről, amikor teljesen le van nyitva a fenéklemez, akkor a mélység 2 méter 20 centiméter. Ezen kívül a nagy, 50 méteres medence egy hátfal segítségével két 25 méteres medencére osztható. Így nemcsak hosszú pályás versenyek, de rövid pályás megmérettetések színhelye is lehet az uszoda, valamint a vízilabda mérkőzések arénájává is válhat néhány perc alatt. Ezen kívül az úszástanulásnak és a gyakorlásnak is megfelelő, több iskola már ide hordja növendékeit.

Medence harántfal- és aljzatmozgató hidraulikai berendezés. Ezzel változtatható a nagymedence mélysége és hosszúsága.

A medencének még egy különlegessége van, fulladásfigyelő rendszer segíti az úszómesterek munkáját. A medence falában kamerákat és érzékelőket helyeztek el, így az elemző rendszer észlelni tudja, ha valaki fulladozik a medencében, és azonnal riasztja az úszómestereket. 

A medencetérben ALP légcsatornák dolgoznak, befúvó és elszívó ággal. A befúvás részben a medencék körül, a külső felületek mentén kialakított résbefúvókon, másrészt a lelátókon a  székek alatt  történik Az elszívás pedig a mennyezetnél megy végbe, így a megfelelő légcsere tökéletesen biztosított. Az üvegfalak mentén sávbefúvókat helyeztek el, így a páralecsapódás, és a ködös üveg teljes mértékben kiküszöbölhető.

A lelátó székeihez induló befúfó diffúzorok.

Világszenzáció

A világbajnokság nyáron zajlik, így jelenleg inkább az épület hűtésére kell nagyobb figyelmet fordítani (az ideiglenesen telepített gépek csak hűteni tudnak), viszont a rendezvény után már a téli nyári üzemet képesek megfelelően kezelni a gépészeti berendezések. Ide kívánkozik megemlíteni az uszoda tetejének a helyére emelését, hiszen az a világon is páratlan mérnöki bravúr volt. A tetőt ugyanis lent, a földszinten szerelték össze, majd hidraulikus emelők segítségével, négy ponton emelték be az óriás pilonokra, a helyére. A mennyezetre kupolákat helyeztek el, amelyek szellőzés céljából is, és tűz esetén is nyithatók. A gépészet pedig  „sprinklerezve” van. Alaposan átgondolt zónákra osztott az épület – ahogy az előírás is mondja –, egyszerre két zónát kell oltani, csak akkor, ha minimum két fél „bejelez” zónánként. Így nem árasztja el a tűzvédelmi rendszer az egész házat.

Távfűtés érkezik

A primer energia távfűtésen keresztül érkezik az épületbe. A hőközpont üzemi teljesítménye 4,8 MW, de képes a hőhasznosítások nélküli 7,3 MW teljesítmény biztosítására is.  Egy helyiségben van a Távfűtő Művek hőközpontja, és a megfelelően kialakított, hőcserélővel leválasztott szekunder oldal. Az egyenként 5 köbméteres, két HMV puffer tartály is itt kapott helyet.

Az 5 köbméteres, 10 bar nyomás alatt lévő HMV puffertartályok egyike, és egy szekunder oldali, 2750 kW-os hőcserélő a hőközpontban, valamint a hajfogó berendezés.

A gépészeti rendszereket hővisszanyerőkkel szerelték. A Dagályfürdő 30°C hőmérsékletű elfolyó termálvizének egy részét (maximum 1600 m³/nap mennyiségben), melyet jelenleg teljes mennyiségben a Dunába vezetnek, hulladékhő hasznosítás céljából használják fel. Ezt az elfolyó vizet a Dagályfürdő meglévő külső elvezető hálózatának egy aknájából egy átemelő szivattyútelep segítségével kiveszik, és az épületben elhelyezett 900 m³ tároló térfogatú ülepítő tározóba vezetik. Ugyanebbe a tárolóba vezetik bele az uszoda medencéinek az elfolyó pótvizeit és öblítővizeit is. Ebből a tartályból biztosítják a hőszivattyúk elpárologtató oldali hőellátását. A vizet a hulladékhő kinyerése után visszavezetik a Dagályfürdő elfolyó termálvízhálózatába, amely ezután jut be a Dunába.

Apró érdekességek

Az ugrómedencékhez is tartoznak speciális vízgépészeti berendezések. Az ugrómedencéket ugyanis fodrozni és habosítani kell. A műugró a toronyból a víz felszínén lévő fodrokból tud tájékozódni a szintet, pozíciót illetően. A habosításnak az ugró vízbe érkezésénél van jelentősége a gyakorlások, edzések során, ugyanis a habok tompítják a becsapódást, ezáltal megakadályozzák a komolyabb sérüléseket.

Az ugrótorony medencéjében a vízfodrozó és a habosító berendezés segíti az ugrókat a tájékozódásban és a „simább” érkezésben.

A víztisztító berendezés a következőképpen működik. A medencékből a hajfogón keresztül óriási tartályokba érkezik az elhasznált víz, ahol homokos szűrőrendszeren hajtják át a szennyezett vizet. A megszűrt víz ezután egy kisebb tartályba érkezik, itt történik meg a vegyszer beadagolása is, majd a tisztított vizet szivattyúval emelik vissza a medencébe. Hetente kétszer a teljes medencét át kell tisztítani, amely már üzemeltetői feladat. Közben minden csővezetéken látható a betekintőablak, ha koszolódás van, akár soron kívül is tisztítható a medence.

A víztisztító berendezés homokkal teli szűrőtartálya, és kémlelőablak, ahol a víz minőségét szemmel is ellenőrizni lehet.

Valójában egy teljes napnyi bejárás is kevés lenne, hogy mindenről beszámoljunk, amit a Duna Aréna tartogat. Egy szóval csúcsminőség, amely méltó a magyar úszósporthoz. A legfontosabb, hogy minél jobban szerepeljenek a sportolóink, és ehhez a szerepléshez a kivitelezők, a gépészek, az építőmunkások valóban hozzátették a magukét. Jövő héten a sportolókon a sor!

Egy uszoda egyik legfontosabb feladata a vízkezelés (klórozás, vegyszerezés) megfelelő ellátása, hogy ezeket, hogyan oldják meg a Duna Arénában az a VGF cikkéből kiderül, a villamos rendszerekre kiterjedő folytatás pedig a VL augusztusi lapszámában következik!