Új hadronütköztetőt állítanak üzembe
Lecserélik CERN-ben a régi berendezést
2017. május 24. | VL online | 1936 |
Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), a Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját.
Még több ütköző részecske
Az LHC-ben süvöltő protonok egy kisebb gyorsítóban, a szintén lineáris Linac 2-ben kezdik útjukat, onnan felgyorsulva kerülnek eszközről eszközre a nagy hadronütköztetőbe. Az LHC-ben 2021-re még nagyobb energián akarják ütköztetni a protonnyalábokat, hogy új információkat szerezzenek a Higgs-bozonról és talán az új fizikáról is.
Háromszázszor erősebb
A Linac 4 csaknem 10 évig épült, hozzávetőleg 90 méter hosszú és 12 méterrel a felszín alatt van, teljesítménye több mint háromszorosa elődjének – közölte a CERN. Negatív töltésű hidrogénionokat fognak gyorsítani benne. Onnan a részecskék a protonszinkrotron előgyorsítóba kerülnek, ahol tovább gyorsítják őket, eltávolítva az elektronokat, hogy proton legyen belőlük.
Az energia növelése és a negatív töltésű hidrogénionok alapanyagként való felhasználása révén nő majd az LHC luminozitása, vagyis az egységnyi idő alatt ütköztetett részecskék száma. Az események (ütközések) nagyobb száma több adatot eredményez, ami által a tudósok még pontosabban tudják mérni az olyan részecskéket, mint a Higgs-bozon. Emellett olyan, ritkábban előforduló jelenségekre is felfigyelhetnek, amelyeket az eddigi készülékekkel nem tudtak megfigyelni.
Pontosabb adatok
A tudósok célja a részecskefizika standard modelljének minél alaposabb leírása. Az 1970-es évek elején vázolták fel a részecskefizika standard modelljét, amely az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja gravitáció nélkül: az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást. Ez a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai-fizikai leírás. A CERN nagy hadronütköztetőjében folyó kísérletek e standard modellt tesztelik.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
