Mit, miért és mennyiért?

Beszélgetés a készülő tervezői díjszabásról

2017. május 24. | MMK |  2214 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az ajánlott díjszámítás tortaszeletek összerakásából fog állni, ebből tevődik össze a beruházás teljes tervezői tortája, ahol az egyes mérnöki feladatoknak ajánlott és rögzített díjtételei vannak.

Az egyes mérnöki feladatoknak tételesen rögzített díjtételei lesznek, így az építtető érti, hogy mire ajánlkozunk, és a tervezők is tudják, mit kell megcsinálniuk, s ezért miféle díjazás illeti meg őket – mondta el Kovács István, az MMK korábbi alelnöke, aki a készülő új díjszámítási rendszerről beszélt egy interjúban, amely a Magyar Mérnöki Kamara honlapján olvasható - ebből idézünk.

• Építészeti, Mérnöki Tervezési és Szolgáltatási Rendszer (ÉMTSZR) megalkotását és a hozzá kapcsolódó ajánlott tervezési díj piaci bevezetését a 1567-es kormányhatározat írta elő. Mi a díjszámítás alapja, számítási elve, logikája?

A két szakmai kamara küldöttgyűlése tavaly decemberben elfogadta az új tervezési-szolgáltatási rendszer, az úgynevezett ÉMTSZR koncepcióját. Ez kilenc fázisban és az ahhoz tartozó három ütemben – engedélyezési tervkészítés, kiviteli tervkészítés és a létesítmény megvalósításának felügyelete –, és mintegy hetven-nyolcvan sorban részletezi és foglalja egységes rendszerbe épületek vonatkozásában a megrendelhető mérnöki tervezési szolgáltatásokat. 

A teljes folyamat valamennyi résztvevő tervezőjének szolgáltatási feladata világosan rögzített. Pontosan tudható tehát, hogy egy szakági tervező vagy egy építész az adott tervfázisban mit szolgáltat a projekthez, alapszolgáltatásként mi rendelhető meg tőle. Most meg kell alkotnunk – hasonló részletezettséggel, mint ahogyan azt a feladatmeghatározás tartalmazta – a mérnöki szolgáltatásokhoz tartozó tervezési díjarányt. Minden feladatnak meghatározzuk tehát a javasolt százalékos értékét az egész beruházáshoz, azaz a száz százalékhoz képest, a többi közt a nyolcadik fázis – az objektum megvalósulásának felügyelete – azon elvégzendő feladatait és ajánlott díjait is, amelyek már nemcsak a tervezőre, hanem a műszaki ellenőrre is vonatkoznak.

• A díjszámításban is az alapfeladatokat határozzák meg?

Igen, ez jelenti a száz százalékot, és vannak projekt-, szakma- vagy megbízó-specifikus külön feladatok, amely külön százalékkal, pluszként rakódhatnak hozzá a díjhoz. Sokat beszéltünk arról, hogy ez az ajánlott díjszámítás voltaképpen tortaszeletek összerakásából fog állni, ebből tevődik össze a beruházás teljes tervezői tortája. Az egyes mérnöki feladatoknak ajánlott és tételesen rögzített díjtételei vannak, így az építtető érti, hogy mire ajánlkozunk, és a tervezők is tudják, mit kell megcsinálniuk, s ezért miféle díjazás illeti meg őket. Amit most készít a két kamara, az egy köztes állapot lesz a jelenleg használatos MÉDI és a valamikor bevezetésre kerülő, tiszta HOAI-rendszerű (Honorarordnung für Architekten und Ingenieure) díjszámítás között.

• Mit jelent ez a köztes állapot?

Magyarországon más a gyakorlata a tervezői ajánlat elkészítésének, mint Németországban, s ezeket a hazai specialitásokat figyelembe kellett vennünk. Idehaza általában a tervezői ajánlatkérés a generáltervezőhöz kerül, aki kilencven százalékban az építésztervező. Ő azután – sokszor a szakági tervezők megkérdezése nélkül is – összeállítja tervezési ajánlatát. Németországban mindez nem így történik: ott nem egymást figyelik árgus szemmel a szakágak, hogy kinek mennyi jut, hanem mindenki pontosan meghatározza – és ehhez kitűnő segédletek állnak a mérnökök rendelkezésére – a saját díjalapját, majd kiszámolja belőle a tortaszeletét. Az együttműködő szakági tervezők nem egymás tervezési díját figyelik árgus szemekkel, hanem bízva a korrekt szakági ajánlatadásban, elfogadják azt. Mindenki elvégzi a maga saját kalkulációját, és precízen kiszámítja a tervezői díjat. A köztes állapot úgy valósul majd meg a magyar gyakorlatban, hogy lesz egy adatbázisból történő számítás, valamint egy egyedi, szakági díjszámítás.

• Mekkora nagyságrendű munka van még hátra az ajánlott díjszabás véglegesítéséig?

Az általunk már elfogadott egységes ajánlással az építészekhez kell mennünk, s velük is meg kell állapodni. Ez nyílván vitákon keresztül történik majd, de biztos vagyok abban, hogy végül megállapodásra jutunk. Ha valóban így lesz, akkor készen van az úgynevezett adatbázisból történő számítás, amelynek segítségével egy generáltervező ki tudja számolni – a tervezési ajánlathoz szükséges pontossággal – a tervezési díjat. De ahogy említettem, az igazi az lenne, ha a szakági tortaszeletekből tennénk az egészet össze. 

Az algoritmusegyeztető-tárgyalás során mi mérnökök szeretnénk elérni, hogy Magyarországon is alakuljon ki az a tervezői etika, hogyha egy generáltervező egyedül ad ajánlatot és valamilyen áron elnyeri a komplex tervezési munkát, érvényesüljön az az etikai elv, hogy a szakágak együtt sírnak és együtt nevetnek. Ha csökkenteni kell a díjat, akkor arányosan csökkenjen, ha pedig emelkedik, akkor arányosan emelkedjen. Nagyon fontos lenne elérnünk, hogy a komplex tervezés során egyik szakág se érezze azt, hogy a másik nyerészkedni akar az ő kárára.

Ha érdekli, hogy hogyan lehet tervezői díjat adatbázisból számolni, vagy milyen „rangra” fog emelkedni az ajánlott díjszabás a magyar jogrendben, akkor olvassa el a teljes interjút a Magyar Mérnöki Kamara honlapján.

InterjúMMKTervező

---