Villanyszerelők Lapja

Vezetékkeresés és nyomvonalkövetés

| |  5079 | |

Vezetékkeresés és nyomvonalkövetés

Néhány éve történt az eset, amikor az úttest alatt sajtolásos technológiával átvezetett vízcsővel észrevétlenül átütötték a szennyvíz-csatorna csövét. A nyíláson kiáramló szennyvíz szép lassan kimosta a földet az utat burkoló aszfaltréteg alól, azzal életveszélyes helyzetet teremtve, hiszen a méretes gödörbe – a burkolat hirtelen beszakadásával – akár egy arra haladó autó is bezuhanhatott volna.

Építőiparban dolgozó ismerősömet kérdezve ő megerősítette, hogy a hasonló balesetek viszonylag gyakoriak. A földmunkákat megelőző úgynevezett „közműegyeztetés” nem old meg mindent. Így sok kellemetlenségtől tudja megóvni magát az a cég, mely – eltemetési mélység mérési lehetőségét is tartalmazó – vezeték-, illetve kábelkereső) műszert használ, még a gépi ásás, földkiemelés megkezdése előtt, illetve később a munkák folyamán.

Van egy másik típusú eset is, amikor tudjuk, hogy két pont valamilyen vezetékkel össze van kötve, és a földben vagy falban, esetleg betonban azt a vezetéket meg kell találni, nyomvonalát fel kell deríteni, esetleg az eltemetés mélységét is meghatározni. Lényegében hasonló problémák, igények fordulhatnak elő épületek, házak építése, bővítése során, amikor ismét két eset lehetséges: vagy (pl. szakadás, rövidzár, vízszivárgás esetén) nagyon keresnek egy bizonyos vezetéket, illetve annak nyomvonalát, vagy – mondjuk fúrási, árokásási munkák során – nagyon nem szeretnének eltalálni semmilyen falban vagy földben futó csövet, kábelt.

1. ábra: Megjelölt, terepszint alatti vezetékek – nagy teljesítményű keresővel előzetesen felderítve

 

2. ábra: Dugulás, szűkület, könyök pontos helymeghatározása jeladó fejjel, nem-fémes csőben vagy kábelcsatornában

Bármelyik esetet is nézzük, egy-egy ilyen vezetéksérüléssel járó „találat” gyakran életveszélyt is okozhat, azonkívül rengeteg bosszúsággal, többletkiadással, többletmunkával és a befejezési határidő – az építőiparban akár kötbérezett – csúszásával is járhat. A dolog jelentőségét felismerve, az Egyesült Királyságban például, külső földmunkáknál létezik egy szabványjellegű előírás, amely a felelős munkavégzés alapelveit lefekteti. Ennek értelmében először is gondosan be kell gyűjteni a megfelelő adatokat, és el kell készíteni a tervet. Azután a helyszínen, kábel- és fémcsőkereső készlettel ellenőrizni a közművek valós helyzetét (eltemetési mélységét és nyomvonalát), s végül figyelmes gépi, majd – a bemért közmű közelében – akár kézi munkával kell, illetve lehet elvégezni az ásást, földkiemelést, munkagödör-készítést.

Hazánkban is vannak hasonló előírások (csak egyetlen példa: MSZ 7487-2:1980), azonban – informátorom szerint – szinte senki nem tartja be őket. Pedig egyetlen kábel, vezeték átvágása is okozhat igen komoly anyagi kárt. A kár értékébe gyakran nem csak a konkrét helyreállítási költséget kell beleszámolni, hanem – adott esetben – a kimaradó szolgáltatások következtében felmerülő károkat, illetve kártérítési igényeket is! Ezek nem kis összegek, ezért jobban megéri egy, a vezetékek, s azzal a balesetek elkerülését lehetővé tevő és a további kártérítési pénzeket „megtakarító” műszerkészlet beszerzése és használata. Hiszen például villamos kábel átvágásakor könnyen előfordulhat haláleset is, mely akár több milliós kártérítést vonhat maga után.

3. ábra: A kábelkeresők jeladós és 50 Hz-es működési elve (50 Hz-nél terhelés kell a kábelen)

Az otthonokban, épületekben végzett munkáknál ugyan nincs vonatkozó szabvány, de mindenki számára egyértelmű, hogy egy falban futó, feszültség alatt álló vezeték „elfúrása” szintén életveszélyes esemény, vagy pl. egy a fűtés csővezetékének kilyukasztása esetén mekkora anyagi kár keletkezhet, s mennyi bosszúsággal, munkával, nem utolsó sorban: költséggel jár egy helyreállítás.

A fentiek végiggondolása után nem lehet kétséges a kábel- és vezetékkereső készletek hasznossága és beszerzésük megtérülése. A vázolt feladat elvégzésére szolgáló műszerek két csoportra oszthatók. Az egyik, egyszerűbb csoport működése csak érzékelésen, bizonyos frekvenciájú jelek észlelésén alapul.

A másik csoportban az érzékelő mellé valamilyen adókészülék is társul, melynek segítségével a hatótávolság és az érzékelési biztonság jelentősen növelhető. A készülékek figyelmes és gyakorlott használatával nagy az esély arra, hogy megelőzzük a fentebb felsorolt baleseteket és kellemetlenségeket. A csak vevőként működő készülékek értékelésénél, a megfelelő modell kiválasztásánál elsősorban az érzékelési mélységet meghatározó vételi érzékenységet, a vételi frekvenciák (és üzemmódok) számát, valamint a jelzés és adatkijelzés módját érdemes figyelni. Nem árt, ha figyeljük az egy telepkészlettel elérhető működési időt is, hiszen – a feladat jellegétől függően – a munkavégzés hosszabb időt is igénybe vehet. Az adóberendezéseknél a legfontosabb két szempont az adási teljesítmény és a csatolás módja (közvetlen fémes csatlakozás, lakatfogós, illetve hurkos módszer vagy elektromágneses tekercsek), mellyel a jeleket a keresett objektumokra rávisszük. Természetesen ismét nézni kell a rendelkezésre álló üzemmódokat, illetve frekvenciákat és a működési időt.

A legfejlettebb készülékek 4 üzemmódban képesek a földfelszín alatt, a mélyben rejtőző vonalszerű fémtestek felfedezésére, helyzetük behatárolására. Érdemes egy ilyen fejlett készülék üzemmódjait átnézni, mert a kevésbé költséges, kisebb érzékenységű, egyszerűbb műszerek is azok közül használnak egyet-kettőt. Két üzemmódban, a rádiósban és a terhelt kábelesben ugyanis nem szükséges jeladó a felderítéshez. A másik két üzemmód egyikében az adó frekvenciáját és impulzusait keresi a vevő. A legjobb eset, ha van hozzáférési lehetőség a földben lévő vezeték egy szakaszához vagy végpontjához, ahol lakatfogós vagy fémes jelcsatlakoztatást tudunk létesíteni. Ebben az üzemmódban – tekintettel arra, hogy mi adjuk a földben lévő objektumra az ismert szintű, viszonylag nagy teljesítményű jelet – egyes vevők mélységmérést is tudnak végezni akár több méter távon, s akár néhány centiméteres pontossággal. Az utolsó, negyedik üzemmód egy kevert, mondhatni „szélessávú” üzemmód, ahol a vevő minden kisebb és nagyobb frekvenciájú begyűjthető hasznos jelet megpróbál felhasználni a lokalizáláshoz, illetve fémvezeték (vonalszerű fémtárgy) jelenlétének kizárásához.

4. ábra: Ennyi mindent  tehet tönkre a markoló kanala vezetékkereső műszer hiányában

Az elektromágneses tekercset tartalmazó adó segítségével diagnosztizálható egy földmunkára kijelölt „szűz” terület. Az adó földre helyezése után a vevővel módszeresen, meander mintát követve végig kell sétálni a területen, majd 90 fokban elforgatva az eljárást ismételni. Ha a műszer egyik üzemmódjában sem tapasztalunk jelet, akkor „nagy valószínűséggel” nincs vonalszerű fémobjektum a talajban, legalábbis az érzékelési mélység határáig, ami – a legmodernebb készülékeknél – akár 4-8 méter is lehet.

A legújabb műszertípusok digitális áramkörökkel működnek, így külső zavarokra kevésbé érzékenyek, pontosságuk kiváló, és hosszú időn keresztül stabil. Mind belső, mind külső kivitelezésük lehetővé teszi a mostoha ipari, építési, terepi körülmények közötti tartós, megbízható használatot. Egyes műszerek használatát bizonyos esetekben ki lehet terjeszteni – itt visszatérünk kezdő történetünkhöz – a műanyagcsövekre, valamint közműalagutakra, kábelcsatornákra is. Ilyenkor – egyes modellekhez opcionálisan vásárolható – 20, illetve 50 méteres félmerev sodrony végére erősített vízbiztos jeladó tolható be a nyomvonalkövetésre kijelölt, nem fém anyagú cső belsejébe, és a vevővel mind irány, mind mélység szempontjából követhető a jelforrás. Ugyanakkor maga a félmerev sodrony is képes vezetni, illetve sugározni a jelet, tehát ismeretlen nyomvonal felderítésére önmagában (a végére erősített jeladó nélkül) is elegendő lehet. A legkisebb jeladó átmérője mindössze 25 mm, ezzel vékonyabb csövekben és szűkebb helyeken (zsúfoltabb kábelcsatornákban) is boldogulni lehet.

A kábelkereső műszerkészletek segítségével tehát „belátunk a föld vagy fal mélyébe”, és jelentős kellemetlenségektől tudjuk mentesíteni magunkat. Ne feledjük: akár egyetlen káresemény megelőzésével a készülék már nagy valószínűséggel megtermelte a beszerzési költségeit – a többi előnyről nem is beszélve.

Befejezésül nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra: legyenek ezek a műszerek bármilyen korszerűek és drágák, a működési elvükből következően elektromágneses terekkel dolgoznak. E tereket és érzékelésüket sok tényező befolyásolhatja, zavarhatja. Ebből következően, a műszerek hatékony használata csak kellő gyakorlat mellett, megfelelő tapasztalatszerzés után lehetséges, és „csodát”, 100%-os „tuti” eredményt még akkor sem szabad várni tőlük! De azt igen, hogy a munkavégzés biztonságosságát növeljék, és felhasználójuknak – végső soron – jelentős mennyiségű időt és pénzt spóroljanak.

Kábelkeresés