Villanyszerelők Lapja

A hatósági átadás menete

| |  2942 | |

A hatósági átadás menete

Egyszer mindenki életébe beköltözik a fény… Egyszer minden villamos kivitelező találkozik a nagy Ő-vel, egyszer minden szakember átesik a tűzkeresztségen, egyszer minden villanyszerelő szembesül azzal, hogy a munkáját mások is értékelik. Mikor történik ez? Nem máskor, mikor a Műszaki Biztonsági Hatóság megjelenik, hogy teljesítse a villamos kivitelezéssel kapcsolatos jogszabályban lefektetett kötelességeit.

Egyre többször találkoztunk azzal a kéréssel, hogy tájékoztassuk kollégáinkat arról, hogy hogyan zajlik egy ilyen eljárás. Nézzük, milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni az építésügyi eljárásokkal kapcsolatban:

  • Mi ez a Hatóság?
  • Mi a hatásköre és mi a területi illetékesség?
  • Mikor kell bevonni a használatbavételi eljárásba?
  • Hogyan zajlik az eljárás?
  • Mi történik, ha kihagyjuk ezt a hatóságot az eljárásból?

Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság (MMBH)

Alapvetően két területre oszlik az MMBH tevékenysége. Egyrészt, ahogy a névben szereplő „Mérésügyi” elnevezés is utal rá, különböző eszközök, szerkezetek hatósági ellenőrzését és hitelesítését végzi. Ami most számunkra érdekesebb, az a műszaki biztonsági tevékenység. Az MMBH honlapján a következő tájékoztatást kapjuk ezzel kapcsolatban: „A hatóság illetékességi területén műszaki biztonsági illetve - a berendezések elhelyezését szolgáló sajátos építményfajták tekintetében - építésügyi hatóságként jár el. Így pl.: közreműködik a nyomástartó berendezések töltésére szolgáló berendezések, az a veszélyes és éghető folyadékok, olvadékok, áruk szállítása, tárolótartályai és tároló létesítményei, valamint üzemanyagtöltő állomások, illetve engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban; az ipari és mezőgazdasági célú, gázfogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító, energetikai berendezések engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban. Kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit, ellátja a műszaki balesetek, káresetek adatainak regisztrálásával, azok elemzésével, a műszaki okok feltárásával, értékelésével, dokumentálásával kapcsolatos feladatokat. Ellátja a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési, valamint vezetékjogi eljárásokkal kapcsolatos feladatokat.”

Nem fogok túl sok jogszabályt említeni, de azt amelyik konkrétan felhatalmazza az MMBH-t a tevékenységre, érdemes megemlíteni. Ez a jogszabály a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól.

Ezen jogszabály 1. § következő pontjai rávilágítanak, mikor kerülnek ezzel a Hatósággal kapcsolatba a villamos kivitelezők. „A műszaki biztonsági hatóság a (2) bekezdés szerinti [ezek többek között: a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek] létesítmények, berendezések, valamint az (1) bekezdés szerinti szervezetek vonatkozásában:

a) engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol, a villamos berendezésekre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását és az építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos építményfajták használatbavételi engedélyét megalapozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében, b) bejelentés alapján kivizsgálja a hatáskörébe tartozó rendkívüli események okait és következményeit.

(4) A műszaki biztonsági hatóság a műszaki biztonsági felügyeleti feladat- és hatáskörében a műszaki biztonsági követelmények megtartása érdekében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak.”
Röviden összefoglalva alapvetően minden villamos berendezéssel kapcsolatban Hatóság, de engedélyezéssel csak bizonyos esetekben foglalkozik.

Mi az MMBH hatásköre és mi az az illetékesség?

Ezt el lehet mondani bonyolultan, és leegyszerűsítve is, én most az utóbbit választom. A hatáskör az, amit tehetek, az illetékesség pedig, ahol tehetem. Nézzük, hogy mi jogosítja fel az MMBH-t arra, hogy részt vegyen az Építésügyi Hatósági eljárásban, mint szakhatóság.

Ez a rendelet nem más, mint a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. Ez a rendelet a következőket írja a 11. Szakhatóság közreműködése pontban a 12. § (1)-ben: „Az építésügyi hatóság 6. mellékletben felsorolt első és másodfokú eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a 6. melléklet szerinti hatóságok szakhatóságként vesznek részt”. Nézzük ezt a 6. mellékletet, mire jogosítja fel a területileg illetékes MMBH-t.

A 6. melléklet 1.4. pontja szerint: „Ha az építési tevékenység legalább 50 kVA beépített összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint”. Mit vizsgál az MMBH? A feladata a következők ellenőrzése, amelyet szintén a mellékletben találunk: „A bevonás feltételeként meghatározott építményekkel, berendezésekkel összefüggő jogszabályban meghatározott műszaki biztonsági követelmények”.

Azt már láthattuk, hogy a hatásköre mire terjed ki. Most elsősorban azzal a részével fogunk foglalkozni, ami az építésügyi tevékenységekkel kapcsolatos tevékenységére terjed ki, de beszéljünk az illetékességről. Azt mondtuk, hogy az illetékesség azt jelenti, hogy hol gyakorolhatja a hatáskörét a hatóság.

Hazánkban hét Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság működik budapesti, debreceni, győri, miskolci, pécsi, szegedi, székesfehérvári székhellyel. A Fővárosi Kormányhivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság illetékességi területe Pest megye és Budapest, a debrecenié Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; a győrié Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye; a miskolcié Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye; a pécsié Baranya, Somogy és Tolna megye, a szegedié Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye; a székesfehérvárié Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye. (Érdekesség, hogy a százhalombattai olajfinomító Budapesthez tartozik, nem Székesfehérvárhoz.)

Mikor kell az MMBH-t bevonni?

Már beszéltünk róla, hogy „Ha az építési tevékenység legalább 50 kVA beépített összteljesítményű és 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint.” Általában összekeverik az egyidejű teljesítményt a beépített teljesítménnyel, vagy nem jól számolják ki. Ez főleg lakóépületeknél fordul elő. Ráadásul a beépített teljesítmény meghatározása sokkal összetettebb, mint az egyidejű teljesítményé.

Egyidejű teljesítmény kiszámolása három fázis esetén, az első túláramvédelmi szerv névleges áramának 690-nel való megszorzásával történik. A beépített teljesítmény kiszámolása pedig azt jelenti, hogy összeadjuk az összes fogyasztót, amit az épületbe bepakoltunk. Igen ám, de hogyan viszonyuljunk a dugaszolóaljzatokba csatlakoztatandó készülékekhez, amelyek vagy lesznek, vagy nem. (Például egyik lakásba vesznek szárítógépet, a másikba nem – ettől függetlenül a kiselosztó ugyanolyan lesz mind a két lakásban.)

Villanytűzhelyes lakások estén a minimális méretezési teljesítményt szokták alapul venni, amit az MSZ 447:2009-es szabvány előír. Ez 11,04 kW, vagyis az áramszolgáltató szemszögéből nézve 3x16 A. Persze, egy lakásba villamos teljesítmény szempontjából ennél sokkal több cucc kerül be.

Ha elolvassuk az MSZ 447:2009 ide vonatkozó tájékoztatását, könnyen beláthatjuk ezt. A szabvány leírja, hogy ez milyen fogyasztókészülékek teljesítményigényét elégíti ki: világítás, rádió, lemezjátszó, televízió, videomagnetofon, magnetofon, automata mosógép (kb. 2 kW), 80 liternél kisebb térfogatú forróvíztároló (kb. 1,5 kW), vasaló (kb. 1,5 kW), hűtőszekrény (kb. 200 W), fagyasztószekrény (kb. 200 W), mikrohullámú sütő (kb. 1 kW), mosogatógép (2 kW), porszívó (kb. 1,5 kW), grilles villanytűzhely (10,04 kW), 1, 5 kW-nál nem nagyobb teljesítményű és nem hőtárolós fűtőkészülék, és más 0,4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű készülék, összesen 2 kW egyidejű teljesítményben. (Természetesen a Hatóság különös gondot fordít a videomagnetofon megléte következtében fellépő hatalmas teljesítménynövekedésre.)

Ha összeadjuk ezeket, akkor láthatjuk, hogy egy egyszerűbb lakásban is 20-25 kW-nyi villamos berendezés kerül beépítésre. Természetesen ezen készülékek nem tudnak egyszerre üzemelni. Annyi mindenesetre látható, hogy a tervező szellemi alkotásszabadságára - ezt a szót most találtam ki - van bízva, hogy mennyit ismer be. A lényeg, hogy a csúnya hatósági ügyintéző nagyon csodálkozik, ha a villanytűzhelyes lakásokban a beépített teljesítmény 11,04 kW alatt van a számítások szerint.

Ipari létesítményeknél nem ilyen bonyolult a helyzet, hiszen ott általában el van döntve, mi kerül be, és általában nem történik változtatás. Sőt általában tartalékot is hagynak az esetleges bővítésekre, változtatásokra gondolva.

Tehát a tervező bepakolja, amit a megrendelő kér, majd meghatározza, hogy az adott villamos rendszer egy időben maximum mennyi energiát kér maximum. Ebből meghatározza, az egyidejű teljesítményt. Majd ezt szépen leírja a műszaki leírásba. Ami fontos, hogy az egyidejű teljesítmény nem lehet nagyobb a beépített teljesítménynél. Amit fontos észben tartani, hogy a Hatóság által engedélyezett teljesítményt nem lehet engedély nélkül felemelni. Önámítás üres raktárcsarnokot átadni, majd „rájönni” hogy itt mégiscsak atomerőmű épül. (Mint az építészeti résznél: nem toldhatok hozzá öt emeletet és három erkélyt.)

Hogyan zajlik az eljárás?

Az előbbiekben láthattuk, hogy építésügyi tevékenység esetében mind az engedélyezési, mind a használatbavételi fázisban az MMBH szakhatóságként működik közre. A feladata annak ellenőrzése, hogy a jogszabályokban lefektetetett biztonságtechnikai követelmények teljesülnek-e. Azt is megtudtuk, hogy ezt csak akkor kell megtennie - csak akkor kell az eljárásba bevonni -, ha tárgyi villamos berendezés beépített teljesítménye eléri az 50 kW-ot. A kérdés, hogy kinek kell értesítenie, bevonnia, megkeresnie, kérnie stb. az MMBH-t mint szakhatóságot, hogy szakhatóságként működjön közre az eljárásban?

MMBH, mint szakhatóság bevonása

Erre két lehetőség van. Alapvetően az ügyfél (kivitelező, beruházó, építtető, Mari néni stb.) elmegy az illetékes Építésügyi Hatósághoz, és építési, használatbavételi, esetleg fennmaradási és továbbépítési vagy fennmaradási és használatbavételi engedélyt kér. Az Építésügyi Hatóság - amely az esetek döntő többségében a kerületi Építésügy - feladata értesíteni a szakhatóságokat, és végzésben felszólítani őket, hogy adják meg szakhatósági állásfoglalásukat. Fontos tudni, hogy mind az építésügyi, mind a szakhatóságokat határidők kötik. Tehát nem ülhetnek az ügyön hónapokig, csakis az ügyfél hibájából.

Előzetes szakhatósági állásfoglalás (hozzájárulás)

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az ügyfél közvetlenül keresse meg az MMBH-t, mint szakhatóságot, de ezt csak addig teheti meg, amíg nem adta be a kérelmet az Építésügyi Hatósághoz. Ezért hívják ezt Előzetes Szakhatósági Állásfoglalásnak. Érdekes, hogy a jogszabály közvetlenül azután, hogy használja az Előzetes Szakhatósági Állásfoglalás megnevezést, utal arra, hogy ezentúl Előzetes Szakhatósági Hozzájárulás néven fut a dolog. Miért van ez így? Mert ha az eljárás keretén belül a Hatóság megkeresésére adunk szakhatóságit, akkor az eredmény lehet elutasítás is. De ha az ügyfél az eljárást megelőzve keresi meg a szakhatóságot, akkor csak hozzájárulás lehet az eredménye - vagy az eljárás megszüntetése. Előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadmányozását nem szorítja határidő.

Szakhatósági közreműködés feltételei

Attól függetlenül, hogy a Hatóság keresi meg az MMBH-t, vagy az ügyfél kérelmezi az előzetes szakhatósági hozzájárulást, a feltételek ugyanazok a tekintetben, hogy egyáltalán elindulhat-e az eljárás. Az első és legfontosabb feltétel, hogy az kérelem benyújtása előtt ki kell fizetni az összes szakhatóság eljárási díját, természetesen a Hatósági díján kívül. És itt kell tenni egy kis kitérőt.

Feltételek – az MMBH díja

Az MMBH-t, ahogy írtuk 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól jogszabály kötelezi, mely szerint „szakhatósági állásfoglalását megalapozó villamos biztonságtechnikai ellenőrzést folytat le a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj ellenében.

Számunkra most két dolog fontos, az egyik, hogy az MMBH lefolytat egy „villamos biztonságtechnikai ellenőrzést”, a másik, hogy ezt egy díj ellenében teszi. Melyik jogszabály tartalmazza ezen díj mértékét? Ez a rendelet a 20/2010. (XII. 31.) NGM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági, valamint hatáskörébe utalt építésügyi hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról. Ezen rendelet mellékletének 6/2. pontjában találhatjuk a díjakat. Nézzük meg az alábbi táblázatot és már láthatjuk is, hogy miért megy a matek, ha az MMBH bevonásának feltételeiről van szó.

51 kW-tól 0,1 MW-ig 174 500 Ft
0,11 MW-tól 0,5 MW-ig 436 500 Ft
0,51 MW-tól 1,0 MW-ig 1 300 000 Ft
1,1 MW-tól 2,0 MW-ig 2 600 000 Ft
2,1 MW-tól 4,0 MW-ig 4 360 000 Ft
4,1 MW-tól 8,0 MW-ig 7 800 000 Ft
8,1 MW felett 9 900 000 Ft

20/2010. (XII. 31.) NGM rendelet mellékletének 6/2 pontja: Villamos összekötő vagy felhasználói berendezés üzembe helyezése esetén a balesetelhárítási, illetve az élet-, testi épség-, egészség- és vagyonvédelmet, valamint az üzembiztonságot szolgáló jogszabályi rendelkezések, valamint szabványelőírások megtartásának ellenőrzése a beépített teljesítmény alapján. A díjak a hatóság műszaki-biztonsági hatáskörébe tartozó összes villamos biztonságtechnikai engedélyezési és ellenőrzési eljárás díját tartalmazzák, és csak egy alkalommal, a használatba vételkor számlázandók.

Feltételek – kérelem beadása

Tehát az első lépés, az, hogy 20/2010. (XII. 31.) NGM rendeletben meghatározott – amelynek a villamos beépített teljesítmény az alapja – befizetik az ebben a jogszabályban meghatározott számlaszámra.

Fontos megjegyezni, hogy az illetékes Építésügyi Hatóság addig meg sem keresheti a szakhatóságokat, amíg az összes díj rendezve nincsen. A 2004/CXL törvény a 44. § (4) pontjában a következőket mondja: „Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul – valamennyi szakhatóság tekintetében – hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette”.

Sajnos előfordul, hogy a Hatóság a díj befizetésének elmulasztása ellenére megkeresi a szakhatóságokat, és ezzel nem jogszabály szerint jár el. (Hiszen neki kellene hiánypótoltatni az ügyfelet a díj tekintetében, nem a szakhatóságoknak.) A probléma az, hogy ezzel eljárási hibát követ el. Ha bárki a későbbi Határozatot megfellebbezi – bár ilyen kicsi hazánkban sosem fordul elő – az eljárási hiba miatt az is előfordulhat, hogy újra le kell folytatni az eljárást.

Ezek után lehet a kérelmet megírni illetve beadni. A kérelmen fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek a befizetés tényét bizonyítják (ennek később jelentősége lesz). A kérelemnek meg kell felelnie bizonyos formai és tartalmi követelményeknek. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a Hatóság - előzetes szakhatósági kérelmezése esetén az MMBH hiánypótlásra szólítja fel az ügyfelet.

Feltételek – a kérelemmel együtt beadandó dokumentációk

Ezeket a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 5. mellékletének IV. pontja tartalmazza, amely a Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez nevet viseli. Nézzük, melyek ezek ez engedélyezési és a használatbavételi fázisban. Ígérem, ezen kívül már csak egy jogszabállyal terhelem a kedves olvasó méltóbb információkra felhasználandó, igen értékes neuron-szinapszis kapcsolatait… De most nézzük, mit ír a jogszabály, milyen dokumentációkat kell beadni.

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5 melléklet IV. pont: A műszaki biztonsági szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció.

  • 1. Az építési engedélyezési eljárás esetén
  • 1.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció gépészeti tervfejezet, mely tartalmazza a telepíteni kívánt technológia rövid leírását, a telepíteni kívánt berendezések rövid leírását (műszaki adatok, fizikai jellemzők), a műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések rövid leírását és a tervező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy nincs a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozó egyéb berendezés.
  • 1.2. Villamos tervfejezet, mely tartalmazza a tervezett összes villamos berendezés teljesítményét és névleges villamos feszültségszintjét, a villamos berendezések tervezésénél figyelembe vett, vonatkozó jogszabályokat és szabványokat.
  • 2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén
  • 2.1. Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása (cím, helyrajzi szám, egyéb azonosító [üzem, csarnok stb.]).
  • 2.2. A beépített összes villamos berendezés teljesítménye (kVA) és a névleges villamos feszültségszint (V).
  • 2.3. A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja.
  • 2.4. A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata.
  • 2.5. A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma.
  • 2.6. Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések beépítéséről).

Ezeket a dokumentációkat már az Építésügyi Hatósághoz el kell juttatni – illetve előzetes szakhatósági eljárás esetén a Kérelemhez kell csatolni. Amennyiben ez nem, vagy csak hiányosan történik meg, annak szintén hiánypótlás a vége.

Helyszíni szemle

Itt jön le a várva várt nagy találkozás! Egyeztetett időpontban az MMBH kimegy és szemle keretében - nem felülvizsgálat keretében - megnézi a helyszínt és a villamos dokumentációt. Ez tulajdonképpen a 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben említett villamos biztonságtechnikai ellenőrzés. Mit vizsgál? Egyrészt a következő dokumentációk meglétét és megfelelőségét, valamint a megvalósult állapottal való megegyezését. Melyek ezek a dokumentációk? Itt a lista - megjegyezendő, hogy ezeknek az MMBH nélkül is rendelkezésre kell(ene) állniuk.

Helyszíni szemlén vizsgált dokumentumok:
  • Jogerős építési engedély.
  • Hálózati engedélyes (áramszolgáltató) csatlakozási szerződés.
  • Villamos tervezői nyilatkozat + jogosultság igazolása.
  • Villamos Felelős Műszaki Vezető nyilatkozat + jogosultság igazolása.

Megvalósulási tervek:

  • Villamos Műszaki leírás (Műleírás),
  • Rajzok,
  • Erősáramú fővezetéktervek,
  • Egyvonalas tervek,
  • Nyomvonaltervek,
  • Földelési nyomvonalterv.

Kábelek átadási dokumentációja:

  • Nyomvonalterv,
  • Kábelleltár,
  • Munkanapló,
  • Kábelek szigetelési ellenállás mérési jegyzőkönyve MSZ 13207:2000 szerint.

MSZ HD 60364-6: 2007 szerinti Villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése (érintésvédelmi irat):

  • Alapdokumentáció (fejlap, minősítés, minősítési alapadatok, előírt vizsgálatok felsorolása),
  • Villamos berendezés szigetelés ellenállás mérési jegyzőkönyv az MSZ HD 60364-6:2007 szerint,
  • SELV, PELV érintésvédelmi módok jegyzőkönyvei,
  • Táplálás önműködő lekapcsolásának mérési jegyzőkönyve (hurokellenállás),
  • Áram-védőkapcsolók mérési jegyzőkönyve.

Villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának dokumentációja:

    • Villámvédelmi terv,
    • Villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának dokumentációja,
    • Norma szerinti villámvédelem esetén a tervező és a felelős műszaki vezető jogosultságának igazolása.
    • CE jel alkalmazását megalapozó tanúsítványok:
    • Elosztó-berendezések darabvizsgálati jegyzőkönyvek,
    • Beépített villamos termékek CE megfelelőségét igazoló dokumentumok.
    • KÖF dokumentáció – ha van és a felhasználói berendezés része. Rb-s dokumentáció – ha van.

Helyszíni szemle, jegyzőkönyv, kikötések

A helyszíni szemlén az MMBH természetesen a kivitelezést is vizsgálja. Vizsgálhatja az elosztókat, az elosztók bekötését, a különleges helyiségek (fürdők, szaunák, szűk villamos terek stb.) villamos hálózatának kialakítását. Átvizsgálásra kerül az EPH rendszer, a fő földelő kapocs, a villámvédelmi berendezés. Tulajdonképpen bármit ellenőrizhet, a betáptól kezdve az utolsó izzóig, mindent.

A helyszíni szemléről jegyzőkönyv készül. Az MMBH-t képviselő ügyintézőnek közölnie kell, hogy a szakhatósági hozzájárulás megadható-e. A szakhatósági hozzájárulást meg kell adni, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használata az MMBH hatáskörét illetően biztosított, illetve a kivitelezés az engedélyezési dokumentációnak megfelelően zajlott. Természetesen lehetnek hiányosságok. A szakhatósági állásfoglalás tartalmazza ezen hiányosságok adott határidőre történő kijavításának vagy pótlásának előírását. Ezek a kikötések. Ezen kikötések betartása igen csak ajánlott, mert ennek elmulasztása bírságot, sőt még a használatbavételi engedély visszavonását is eredményezheti.

Az MMBH kihagyása – öngyilkosság

A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól egyértelműen fogalmaz, mi történik, ha egy határozatot szakhatóság bevonás nélkül, vagy a szakhatósági állásfoglalás figyelembe vétele nélkül hoznak meg. Nézzük a szívünknek oly kedves részt a jogszabályból:

121. § (1) „Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha… c) a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg…” (4) „A döntés… semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha a) az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt”. A jogszabály egyértelmű. Ha bármelyik szakhatóságot nem vonják, be az így hozott döntés semmis. Még akkor is, ha az jogerőre emelkedett. Egy kis érdekesség ezzel kapcsolatban: az építési engedélyezési eljárásból kimarad az MMBH, tegyük föl, hogy egy év alatt felépül a létesítmény, a használatbavétel eljárás elindul. Én ha jó fej szomszéd lennék, nem a használatbavételi engedélyt fellebbezném meg, hanem az építésit, hiszen az is semmis.

Összefoglalva

Az MMBH eljárása az, amelyen, ha az ügyfél jól végzi a dolgát egy nap alatt túl lehet lenni. Természetesen minden ügy más és más „érdekességeket” rejthet magában, de ha azt a pár alapdolgot, amit megbeszéltünk betartjuk, akkor nem lesz gond. Ezek a következők:

  • a díj alapjául szolgáló villamos beépített teljesítmény helyes meghatározása,
  • a díj befizetése,
  • a kérelem tartalmilag és formailag helyes megírása,
  • a kérelemhez csatolandó dokumentációk csatolása,
  • a helyszíni szemléhez szükséges dokumentációk összegyűjtése,
  • megfelelő szintű és minőségű villamos kivitelezés,
  • az esetleges kikötések teljesítése.