Kakukkfióka a falban
2002. október 1. | Egy miskolci vállalkozó | 3286 |
Az alábbi tartalom archív, 24 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Villanyszerelő vállalkozásunk egy budai társasházban épület-felújítási munkálatokat folytatott. Azt tapasztaltuk, hogy korábban, az építésnél, szokás szerint minden lakáshoz külön-külön fogyasztásmérőt szereltek be, és a kommunális helyiségekbe (lépcsőház, pince, garázs) ismét külön elhelyeztek egy-egy mérőállomást. Tudvalevőleg szabványok rögzítik, hogy a mért és egyes esetekben a méretlen vezetékeket idegen bérleményben vagy tulajdonban nem szabad vezetni: az adott lakásban felhasznált áramot kizárólag a lakásba beépített vezetékek szállíthatják. Szabályos esetben tehát a közösségi terek áramellátását biztosító vezetékek nem haladhatnak át a magánlakásokon.x
A lakásrekonstrukcióknál sorra kerülő munkálatokat valamennyien ismerjük: leverik a vakolatot, új csővezetékeket fektetnek stb., szinte „szétrobbantják” a korábbi állapotokat. „Értelemszerűen” ezekhez a munkafázisokhoz nem szoktak villanyszerelő mestert kihívni, hiszen egyszerűen lekapcsolják a villanyórát, s abban a meggyőződésben kezdik el a munkát, hogy ezekben a helyiségekben már nincs áram. Nos, képzeljük el, hogy a segédmunkások nekilátnak a munkának, s egyszer csak hatalmas csattanást hallanak: egyik társukat megütötte az áram. Elképzelni sem tudták, hogy mi történhetett: riasztották az építkezés egyik villanyszerelőjét, hogy állapítsa meg a történtek okát, és zárja ki annak lehetőségét, hogy újabb baleset forduljon elő.
Villanyszerelőnk kezdetben azt kereste-kutatta, hogy milyen módon juthatott a vezetékbe a villanyórából áram, annak ellenére, hogy korábban azt lekapcsolták. Mivel itt nem fedezett fel hibát, gyanítani kezdte, hogy vagy méretlen vezetéket vagy egy másik helyiség vezetékét helyeztek el az adott lakásban. A szikrázó, füstölgő huzalt nyomon követve csakhamar kijutott a lépcsőházba, amikor pedig megpróbálta felgyújtani a lépcsőházi lámpákat, és azok nem működtek, akkor már biztosan tudta, hogy mi történt.
Az egyszerűbb nyomvonalkövetés vagy a könnyebb szerelhetőség okán az elektromos rendszert kiépítő kollégák – megfeledkezve a vonatkozó szabványokról – a lépcsőházi világítás vezetékeit azon a lakáson keresztül vitték tovább, amelyben a baleset történt. Fontos tehát felismerni, hogy noha bizonyos határokon belül a vezetékezés szabadon történhet, élet- és vagyonvédelmi szempontból döntő jelentőségű, hogy a szabványokat betartsuk, hiszen munkatársaink biztonsága múlhat a szabályos szerelésen. Előfordulhatott volna az is, hogy még évtizedekig nem nyúlnak a lakás elektromos rendszerhez, és senki nem sejti meg az elkövetett végzetes hibát: mindazonáltal a kivitelezés pillanatában nem erre a kimenetelre kell gondolni.
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 12 990 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 23 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
