Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2002. november

Elektromos kísérőfűtés alkalmazása kommunális területen

2002. november 1. | Veress Árpád - Jambrik Gergely |  2956
1

Az elektromos kísérőfűtés alkalmazása az ipari területek mellett kommunális területen is egyre nagyobb fejlődést mutat. A néhány évvel ezelőtt még különlegességnek számító megoldás kivitelezési, karbantartási, üzemeltetési szempontjait figyelembe véve mára kedvelt alternatívájává vált az egyéb fűtési megoldásoknak (pl. gőzfűtés). Mind szélesebb körben alkalmazzák a vízvezetékek fagymentesítésétől a garázslejárók téli jégmentesítéséig. Cikkünkkel e témában szeretnénk átfogóbb képet nyújtani azoknak, akik már használnak, és akik csak most ismerkednek ezzel a megoldással.

Dugaljakról kicsit bővebben

2002. november 1. | Körmendi Kálmán |  4219
1

Amikor „dugalj”-ról van szó, mindenki számára egyértelmű, hogy a szabványos 2p+f Schuko rendszerű, hazánkban is használatos csatlakozó aljzatokról beszélünk. De talán csak kevesen tudják, hogy ezen elnevezés is egy családot takar, mely termékcsaládnak ki kell elégítenie a mai kor vele szemben támasztott követelményeit. És a követelmények persze szerteágazóak: vonatkozhatnak design (forma, szín) igények szélesebb választékára, műszaki funkciókra vagy egyszerűen csak a kényelmesebb használhatóságra.

Szerződésszegés és áramlopás

2002. november 1. | Taba Gábor |  9047
1

A villanyszerelő társadalom is meglehetősen differenciált, és a szerényebb jövedelmű kollégák gyakran vállalnak részt illegális áramvételezések műszaki feltételeinek megvalósításában. Ennek a gyakorlata azonban komoly veszélyeket von maga után: ezekről a kockázatokról folytattunk beszélgetést Fodor József úrral, a Budapesti Elektromos Művek Rt. Hálózatveszteség menedzsment osztályának vezetőjével, arra kérve, hogy általában is mutassa be osztályának működését.

Az apró figyelmetlenségekről

2002. november 1. | Egy budapesti vállalkozó |  1863

Hagyományosnak számító villanyszerelési munkálatokra kaptunk megbízást egy fővárosi irodaházban. A feladat nem tűnt összetettnek, egy 200 m²-es helyiségben kellett kapcsolókat és dugaljakat felszerelni, természetesen a szükséges falvésési, csövezési és vezeték-behúzási műveletekkel. Ennek során kellett sort keríteni a régi vezetékrendszer felülvizsgálatára, illetve szükséges esetben cseréjére.

Az EIB technikájáról Mit, mennyiért és mivel!

2002. november 1. | Nagy Lajos |  2201

Az elektronika területén látványosan nyomon követhető volt egy olyan átalakulási folyamat, amely alapvetően megváltoztatta a szakemberek életét. Nevezetesen az történt, hogy megszűnt az egyedi alkatrészekből felépített rendszerek gyártása, és helyébe egy új szemlélet lépett: rendszereket építettek be alkatrészként. Ezáltal a berendezések szerelési ideje, valamint az ára is lecsökkent, viszont a működésüknek megtanulására fordított idő megsokszorozódott. Ez az átalakulás a villanyszerelés területét sem kerülte el azáltal, hogy megjelent a számítógép mint munkaeszköz a szerelő „szerszámos ládájában”.

Hogyan védekezzünk a villámok ellen?

Hogyan védekezzünk a villámok ellen?

II. rész

2002. november 1. | Kruppa Attila |  2836
1 5 (1)

Az előző cikkben rávilágítottunk arra, hogy a villámhárító csak a villámok elsődleges (hő- és mechanikai) hatásától óv meg bennünket, a másodlagostól - amely túlfeszültség formájában jelenik meg az elektromos hálózaton - nem véd. A másodlagos villámvédelem eszközei a túlfeszültség-levezetők, amelyeket ebben a részben ismerhetünk meg közelebbről. Előtte azonban vizsgáljuk meg, hogy mit is értünk „túlfeszültség” alatt, és miért kell a túlfeszültségek ellen védekezni.

Egy felívelő pályafutásról: Müllner Zsolt

2002. november 1. | netadmin |  4350

Az 1976-es születésű vállalkozó a villanyszerelők fiatal generációjához tartozik. Ez a megállapítás elsősorban nem kormeghatározás: a modern piaci környezet diktálta szemléletmód egyaránt megnyilvánul a fiatalember tudatos cégépítési törekvésében, minőségpolitikáról vallott felfogásában, nyitott, mindig tanulásra és fejlődésre kész vállalkozói magatartásában. Zsolt szakirányú képzését a XIII. kerületi villamosipari szakközépiskolában szerezte meg, jelenleg a Gábor Dénes Főiskolán folytatja tanulmányait informatika szakon.

Biztonságtechnikai rendszerek érzékelőiről I.

2002. november 1. | Stámusz Ferenc |  3702
1

Az előző számunkban egy általános bevezetőt olvashattak. Most vágjunk bele a szakma apró részleteibe. Mint ígértem ebben a cikkben a riasztó rendszerek érzékelőit kezdjük bemutatni.

A napelemes rendszerekről II.

2002. november 1. | Szálkai Antal – napenergia szaktanácsadó |  3276
1 5 (1)

Egy napelemes rendszer a következő elemekből épül fel: különféle teljesítményű amorf, polikristály vagy monokristály cellák, szabályzó egység, ami az akkumulátorhoz való töltésszabályzót, továbbá 230 voltnál egy invertert ölel fel, tároló egység, ami adott esetben a töltés-kisütés változását jól viselő ún. solar akkukat, esetleg autóakkumulátort jelent.

A Paksi Atomerőmű villamosenergia-termeléséről II.

2002. november 1. | Taba Gábor |  3649
1

A Paksi Atomerőműben mindegyik reaktor két-két turbinagenerátor gépcsoporttal áll kapcsolatban. Tehát a négy blokkon összesen nyolc darab turbinacsoport és generátor található. Megjegyzendő, hogy a „turbina” kifejezés alatt turbinacsoportot kell érteni, hiszen mindegyik „turbina” tulajdonképpen egy nagynyomású és két kisnyomású turbinából épül fel, amelyekkel aztán tengelykapcsolatban áll a generátor. Érdekességként kiemelhető, hogy a négy darab reaktorhoz tartozó nyolc turbina és generátor egy közös csarnokban került felállításra, amelynek hosszúsága meghaladja az ötszáz métert.

Dugaszolóaljzatok

2002. november 1. | netadmin |  1981

Kérdések és válaszok cégautókról

2002. november 1. | Tomcsányi Erzsébet Bejegyzett könyvvizsgáló |  1702

Az alábbiakban néhány gyakori, a cégautókkal kapcsolatban felmerülő kérdést fogunk részletezni.