Elektromos kísérőfűtés alkalmazása kommunális területen
2002/11. lapszám | Veress Árpád Jambrik Gergely | 4520 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elektromos kísérőfűtés alkalmazása az ipari területek mellett kommunális területen is egyre nagyobb fejlődést mutat. A néhány évvel ezelőtt még különlegességnek számító megoldás kivitelezési, karbantartási, üzemeltetési szempontjait figyelembe véve mára kedvelt alternatívájává vált az egyéb fűtési megoldásoknak (pl. gőzfűtés). Mind szélesebb körben alkalmazzák a vízvezetékek fagymentesítésétől a garázslejárók téli jégmentesítéséig. Cikkünkkel e témában szeretnénk átfogóbb képet nyújtani azoknak, akik már használnak, és akik csak most ismerkednek ezzel a megoldással.
Mi is tulajdonképpen a fűtőkábel?
Olyan villamos kialakítású fűtőeszköz, amely a rákapcsolt feszültség hatására hőleadásra képes. Segítségével különböző anyagminőségű és méretű felületek hőntartása, felfűtése és fagymentesítése lehetséges.
Melyek azok a szempontok, amelyeket a szerelésnél figyelembe kell venni?
A legfontosabb, általános tényező a környezeti hőmérsékletet. Ezenfelül, csővezetékek fagymentesítésének esetében a főbb szempontok: a vezeték anyaga és átmérője, a benne lévő fűtendő közeg, illetve a szigetelés vastagsága. Figyelembe kell venni a betáplálási pontok számát, illetve azt, hogy az adott feladathoz milyen vezérlést célszerű alkalmazni. Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e pl. egy vezérlésről több rendszert működtetni? Ha a fűtendő csőszakaszok közel vannak egymáshoz, célszerű egy vezérlést alkalmazni, de csak abban az esetben, ha a fűtési feladat ugyanaz. Hőntartás esetén a fűtőkábel karakterisztikájából adódóan kétpontos szabályzást kell alkalmazni, ami legegyszerűbben termosztát segítségével valósítható meg. Rámpafűtés esetén gyakori igény, illetve megoldás – a költségkímélés és az energiafelhasználás szempontjából – az, hogy csak a nyomsávokat fűtik fel.
Csővezetékek fagymentesítése
A téli időszakban számos problémát okoz a víz- és tűzivíz-vezetékek, zsíros szennyvízlefolyók, vápacsatornák, tetőtéri fűtéscsövek, műanyag csővezetékek elfagyása. Ennek megelőzésére fejlesztették ki az önszabályzó fűtőkábelt, mely 5-10 °C-os hőntartást tesz lehetővé. Ez a rendszer rugalmasabb és energiatakarékosabb, mint az átlag rendszerek. Az önszabályzásnak köszönhetően ez a fagyvédelmi rendszer nem működik állandóan maximum teljesítményen, csak ha ezt a külső körülmények indokolják. Az önszabályzás elve a következő. A fűtőkábel közepén lévő un. mátrix fűtőmag egy besugárzott és térhálósított műanyag molekulaszerkezetű elektromos vezető szén részecskékkel, mely árampályát hoz létre a két elektromos vezetőszál között. A hőmérséklet emelkedésekor a műanyag kitágul, a szén részecskék elszakadnak egymástól, és az áram útja megszakad. Ennek eredményeként az áramfogyasztás és a fűtőteljesítmény lecsökken. Ha a hőmérséklet csökken, az árampályák záródnak, ezáltal a fűtőteljesítmény növekszik. Ez az elv a fűtőkábel minden centiméterén érvényesül a környezeti hőmérséklet függvényében. A kábelek kereszteződése esetén sem áll fenn a túlmelegedés veszélye, mert a kábelek azon a szakaszon az önszabályzásnak köszönhetően a megfelelő mértékben lecsökkentik a teljesítményüket. A méretező táblázatok segítségével könnyen ki lehet választani az adott feladathoz szükséges fűtőkábelt a környezeti hőmérséklet, a hőszigetelés, a csőátmérő és a csővezeték anyagának függvényében. A fűtőkábel bekötését megkönnyítendő számos csatlakozó szerelvényt fejlesztettek ki, figyelembe véve az esetleges elágazásokat, vagy egy betáplálási pontot, ahonnan esetleg két fűtőkört kell indítani. Ezek felszerelése és a fűtőkábel bekötése gyorsan és könnyen elvégezhető.
Melegvízvezeték hőntartása
A panelházakban ismerős probléma, hogy a melegvízcsap kinyitása után egy ideig várni kell, mire igazán forró víz folyik a csapból. Egyes rendszerek a melegvíz hálózat hőveszteségét pótolják, de a hidegvíz vezeték felfűtésével is elérhető ugyanez a hatás. Az utóbbi előnye, hogy a tervezéskor a keringető szivattyú és a nyomástartó szelep kihagyható. Ez által a bekerülési költségek és az energiaszükséglet a minimálisra csökken. Összehasonlításképpen, míg a cirkulációs rendszerek egy nap átlagosan 20 órát működnek, addig a fűtőkábelek alig 2,5 órát üzemelnek, így a felhasznált energia legkevesebb 80%-a megtakarítható.
Rámpafűtés
Napjainkban egyre több igény jelentkezik a garázslejárók, gépkocsi felhajtók, ház körüli járdák jégmentesítésére. Ez viszonylagosan nagy teljesítményt (kb. 300 W/m²) igényel, ami a nagy felület hőveszteségéből adódik. Erre a célra a legalkalmasabb a soros fűtőkábel (pl. 25 W/m, 0,65 Ohm/m), mely állandó teljesítménnyel üzemel, ezáltal viszonylag rövid felfűtési idő alatt biztosítja azt a felületi hőmérsékletet, – körülbelül 5-10 °C-ot, amely elegendő az adott felület hó- és fagyvédelmére. Mivel ebben az esetben nem önszabályzós kábelről van szó, az áramköri hosszak kötöttek (60 m/230 V, 100 m/380 V), illetve a rendszert megfelelő védelemmel el kell látni. Az elektronika három érzékelőről (hó- és jégérzékelő, felületi érzékelő, levegő-hőmérséklet érzékelő) gyűjt adatokat, és ennek megfelelően kapcsolja a fűtést ki vagy be. A szerelés betonvas hálóra történik, a fűtőkábelt ún. fésűs alakban kell elhelyezni, mely azután bebetonozásra kerül. Ez a rendszer viakolor alá is telepíthető, ebben az esetben a jobb hő leadás érdekében plusz hőtükröt érdemes alkalmazni.
Az itt felsoroltak mellett természetesen sok más feladat ellátása is lehetséges: tartályfűtés, csőszakaszok fűtése speciális anyagok esetében stb. Az általános ismérvek mellett ezek a feladatok már speciális szaktudást is igényelhetnek. A legjobban és legegyszerűbben úgy járunk el, ha az adott termék szakmai képviseletéhez fordulunk, vagy a rendelkezésre álló méretezési szoftverek segítségével kezdünk neki a feladatok megoldásához. Érdekesség: a mai napig nem eldöntött az, hogy a fűtőkábelek inkább gépész vagy villamos szaktudást igényelnek. Kommunális és ipari alkalmazások esetében fontos, hogy a termék rendelkezzen a megfelelő nemzetközi, illetve hazai tanúsítvánnyal pl. VDE, BKI (robbanásveszély esetén). Ezek hiánya esetén a hazai szakhatósággal kell felvenni a kapcsolatot, ez azonban természetesen további költséget fog jelenteni. Mint azt többször is jeleztük, minden feladat egyedi megoldást igényel. Érdemes megfelelő gyakorlat hiányában felvenni a kapcsolatot szakemberrel.
