Az EIB technikájáról Mit, mennyiért és mivel!
2002/11. lapszám | Nagy Lajos | 3114 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elektronika területén látványosan nyomon követhető volt egy olyan átalakulási folyamat, amely alapvetően megváltoztatta a szakemberek életét. Nevezetesen az történt, hogy megszűnt az egyedi alkatrészekből felépített rendszerek gyártása, és helyébe egy új szemlélet lépett: rendszereket építettek be alkatrészként. Ezáltal a berendezések szerelési ideje, valamint az ára is lecsökkent, viszont a működésüknek megtanulására fordított idő megsokszorozódott. Ez az átalakulás a villanyszerelés területét sem kerülte el azáltal, hogy megjelent a számítógép mint munkaeszköz a szerelő „szerszámos ládájában”.
Mi hozta létre ezt a technikát? A válasz nagyon egyszerű: az építtetők megnövekedett komfortigénye. Ezt a megnövekedett komfortigényt a klasszikus villanyszerelés eszközeivel már nagyon nehéz biztosítani, valamint az életvitelnek megfelelő változásokat követni.
Az Europäische Installations Bus technika át fogja rendezni a villanyszerelői társadalmat, mint ahogy megtörtént ez más, szinte klasszikusnak vélt szakmákban is. A Word szövegszerkesztő megjelenésével kevésbé vált keresetté a gyors-, és gépíró szakma, valamint Auto CAD rajzoló programok feleslegessé tették a tussal dolgozó műszaki rajzolókat.
Mielőtt tehát hozzálátnánk az ismeretek elsajátításához, világosan látnunk kell, hogy:
- mit változtat az EIB technika a mindennapi életünkön,
- mennyiért és milyen közegben értékesíthető,
- mivel lehet letelepíteni ezeket az eszközöket, milyen műszaki hátteret kell biztosítani.
Az EIB technika nem szünteti meg a hagyományos villanyszerelést, hanem bővíti lehetőségeinek határait. Segítségével együtt valósul meg a villanyszerelés, az épületfelügyelet, valamint az épület gazdaságos, energiatakarékos üzemeltetése. A felsorolásból is látszik, hogy a villanyszerelőnek együtt kell tudnia dolgozni más szakmai ágakkal (fűtés-, árnyékolás-, biztonságtechnika stb.), és nem csupán egy jól körülhatárolható részfeladatot kell megvalósítania. A „fizetési láncban” is megváltozik a pozíciója: előnyösebb helyre kerül, mivel az építkezés kezdetétől a végéig közreműködése szükséges a kivitelezés és a későbbi karbantartás során. Az építtetővel tehát nem az építkezés végén találkozik, hanem annak kezdetétől a majdani befejezés utáni karbantartásig folyamatosan. Ez megint egy új feladatot jelent majd a szakemberek számára. Meg kell tanulni tárgyalni az ügyféllel, hiszen nagyságrenddel nagyobb anyagiak felhasználásában szorul a megrendelő a villanyszerelő szakmai segítségére. A számítástechnika pedig a költségvetés készítésén túlmenően a vésést és a huzalozást helyettesíti szoftver segítségével. Gyakran teszik fel a kérdést, hogy mennyivel drágább az EIB elemekkel szerelt hálózat a hagyományosan szerelt hálózathoz képest. Pontosan annyival, amennyivel több műszaki tartalmat tud megvalósítani, mivel csak műszaki tartalmat lehet összehasonlítani. Minden energiafelhasználás alapelve: a célszerű alkalmazás a pazarlás helyett. Egy épületet nem csak felépíteni, hanem később üzemeltetni is kell, amelynek költsége nem lehet közömbös az üzemeltető számára. Természetesen mindig az a drága amit éppen ki kell fizetni: építkezéskor a bekerülési költség, üzemeltetéskor pedig a szolgáltatói számlák. Egy azonban biztos, mégpedig az, hogy egy rossz koncepcióval elindított építkezés csak magas költségek árán tehető gazdaságosan üzemelő létesítménnyé. Mivel csak egy helyen van rend a világon, a matematikában, ezért nézzük meg, hogyan számszerűsíthetők a hazai viszonyok. Mennyiért és milyen közegben értékesíthetők az EIB építőelemekkel szerelt hálózatok. Hazai viszonylatban kb. 40 000 db lakás épül évente. Az építtetők összetétele is megoszlik az anyagi lehetőségeik, valamint komfortigényük szerint. Vannak akik nem is ismerik ezen technikának az előnyeit és ők vannak többen. A fogékonyságuk viszont megvan az új, jövőbe mutató technika iránt. Ezek az építtetők még olyan költségvetéssel rendelkeznek, melyben a villanyszerelésre szánt összeg az épület teljes bekerülési költségének kb. 4%-a. Ez a költségvetés azonban annyit lehetővé tesz a villanyszerelő számára, hogy az épületen belül kialakíthatja az EIB hálózatot, ezzel lehetőséget biztosítva a későbbi EIB készülékek telepítésére. Az EIB technika ugyanis hasonlóan épül fel, mint az Internet: nincs központ, és a kiépített hálózatra az anyagi lehetőségeknek megfelelően, különösebb utómunkálatok nélkül, később is letelepíthetők az EIB készülékek. Egy hagyományos technológiával épített épület költségfelosztásának irányszámait foglalja össze a táblázat, százalékos összesítésben. A táblázatból világosan látszik a villanyszerelő szakma részesedése, és a költségek megoszlása az egyes szakágazatok között. Más a helyzet azonban az építtetők kb. 5%-nál, akik már használták (hazánkban ingatlant vásárló külföldiek), vagy az épület mérete miatt határozott elképzeléssel rendelkező személyek esetében. Ez a kb. 5% évente legalább 2000 db magas komfortfokozatú lakást jelent, amelyre villanyszerelőink legnagyobb többsége még csak árajánlatot sem tud adni a technika ismeretének hiánya miatt.
A következők jellemzik ezt az építtetőkőrt:
- Rendelkezik a megfelelő anyagi erőforrásokkal, ezért gyors és színvonalas kivitelezést vár el. Ezt az igényszintet azonban a hagyományosként ismert villanyszerelési technológiával csak veszteségesen, nagy időráfordítással, vagy igen nehézkesen lehet kielégíteni.
- Mások a vásárlási szokásai. Igényt tart különböző katalógusokra, információhordozókra és egy tárgyalóképes partnerre. Itt már nem elegendő a vésővel bekarcolt kapcsoló- és dobozhelyek kijelölése a falon.
- Pénze biztonsága érdekében közvetlenül a kivitelezést végző személlyel kíván tárgyalni, aki rendelkezik leinformálható szakmai garanciákkal.
Az árképzés egész folyamatát próbálja szemléltetni az 1. ábra. A piac megoszlását legszemléletesebben egy homokórával lehetne helyettesíteni, amelyben pontosan 1 évig peregnek le a homokszemek. Minden év elején a homokóra felső részébe kerül a fizetőképes kereslet által képviselt összeg. Ennek meghatározását egy egyszerű számpéldával közelítsük meg. Tapasztalati adatok szerint, amely lehet egy ököl szabály is egy gyors költségbecsléshez, az EIB hálózat alá „bevont” hasznos terület a villanyszerelési munkákat tekintve kb. 13 000, Ft/m² összeggel számolható, a hagyományosnak számító villanyszerelési munkák 7-8000 Ft/m² árával szemben. Természetesen ez a komfortfokozat függvénye is. (A komfortfokozat fogalma alatt a hálózat által működtethető szolgáltatások számát, tehát fényerőszabályozást, fűtésszabályozást, telefonon keresztül történő kapcsolást, automatikus redőnymozgatást értjük.) Ez a négyzetméter ár egyben mértékadó is lehet annak eldöntésében, hogy adott kivitelezésnél ajánlatot tegyünk-e EIB alkalmazására. Abban az esetben, amikor a villanyszerelésre tervezett összeg nem haladja meg az épület összköltségvetésének 8%-át, érdemes fontolóra venni, hogy elálljunk az árajánlat tételtől, ugyanis így nem érhető el a fenti 13 000 Ft/m² villanyszerelési díj. Amennyiben átlagként egy 150 m² hasznos alapterületű lakást veszünk alapul, akkor lakásonként számolva: 13 000 Ft/m² x 150 m² = 1 950 000, Ft. Ezt az összeget megszorozva a számításnál az épülő lakások 5%- át jelentő, 2000 db-os lakásszámmal, évente kb. 4 000 000 000 Ft végerdeményt kapunk. Ez az összeg azonban szó szerint „elfolyik” a villanyszerelők elől a korábban ismertetett okok miatt. A másik gond pedig az, hogy ez a fizetőképes kereslet a homokóra legtetején helyezkedik el, melyet onnét rendszeresen lehalásznak, pedig ez a piac tartja magát a legkeményebben. A másik dilemma a munkáért elkérhető összeg nagysága! Amennyiben a homokóra magasságának emelkedéséhez növekvő árfekvést rendelünk, akkor érdekes kép tárul elénk. Aki „biztos” piacra törekszik, és ennek érdekében egy alacsony vállalási összeget tart előnyösnek, az ott „kapirgál” a lehullott homokszemek között. Amennyiben a homokóra alsó részének alakját is figyelembe vesszük, ráébredhetünk, hogy ez a kúpos alakzat stabil alapokon áll, nehezen mozdítható, és az évek során a kialakult szakmai hierarchia miatt oda már nem sok homokszem kerül. A „közepes” árfekvésben gondolkodókat sem fogadja kedvezőbb kép, mivel a homokóra közepe a legszűkebb keresztmetszet. Az alacsonyhoz képest a közepes árfekvés talán a jobb minőségre való törekvést, a megbízhatóságot fejezi ki, de bármi legyen is az ok, az árkülönbözetet nem a színvonalasabb műszaki tartalom eredményezte. A példa kapcsán is látható talán, hogy alapos szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a jelenleg kialakult helyzeten változtatni lehessen. A most útjára indított szaklap megpróbál segítségére lenni mindazoknak, akik ráéreznek arra, hogy eddigi ismereteiket ki kell egészíteni új ismeretekkel, mivel csak ez garantálhatja az új területekre való bejutásukat. Fel kell oldani azt a lehetetlen helyzetet, hogy a tervező az EIB technikát nem tervezi, a kereskedő nem forgalmazza, mert nincs kivitelező. A kivitelező nem ajánlja mert még életében ilyen tervet nem látott, és a technikát sem ismeri gyakorlati megközelítésben. Az átlag építtető meg ezen okok miatt talán nem is tud róla, ezért nem is keresi.
Mit kell tehát a megvalósításhoz tenni, milyen technikai hátteret kell ehhez biztosítani? Meg kell szerezni az ismereteket az EIB technika telepítéséhez, amelyhez több irányból vezet az út. A klasszikus megoldás az ETS 2 szoftver alkalmazásán keresztül vezetne, amely az EIB technika alap szoftverének tekinthető. A program segítségével lehet az építőelemeket felprogramozni és üzembe helyezni. Ez az út beruházás- igényes és nem nélkülözhető az idegen nyelv ismerete sem. A másik dolog, amivel számolni kell, hogy az első telepítések időszakában jó, ha tudja az ember, hogy a hibás működés telepítési hibából vagy programozásból adódik-e. A programozás során ugyanis egy épület „életfunkcióit” állítjuk be a program segítségével, ahhoz meg bizonyos ismeretek szükségesek magáról az épületről is. Ezekre az ismeretekre eddig ilyen mélységben nem volt szüksége egy villanyszerelőnek. A szakmai tanfolyamokon szerzett tapasztalat azt támasztja alá, hogy a telepítés – amely inkább újszerű, mint bonyolult – biztonságos ismerete és bizonyos megszerzett rutin elengedhetetlen feltétele az eredményes továbbhaladásnak. Beruházási igénye csupán az akarat és az elhatározás. Ezekkel az ismeretekkel már lehet árajánlatot készíteni, és megkezdeni az EIB technika telepítését az adott épület alaprajzának ismeretében. Ez a lépcsőfok még biztonsággal kezelhető és átlátható feladatokat jelent a hagyományos villanyszerelési ismeretekkel rendelkező szerelők számára. Közbenső állapotnak tekinthető az ETS 2 program alaposabb ismerete, amely ismeret segítségével – egy EIB tervező által megtervezett és specifikált – rendszer paraméterezése a telepítő által a helyszínen elvégezhető. Ez a lépcsőfok már bizonyos beruházást igényel, mivel az ismeretek mélyebb elsajátítása eszközök nélkül, bizony körülményesnek mondható. A korábban elkezdett telepítési munkák viszont már eszköz közelbe hozzák a szerelőket. Az önálló üzembe helyezés csak ezután következhet.
