Kérdések és válaszok cégautókról
2002/11. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 2656 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az alábbiakban néhány gyakori, a cégautókkal kapcsolatban felmerülő kérdést fogunk részletezni.
1. Hogyan kerülhetnek a cégek használatába, tulajdonába személygépjárművek? Milyen értéken kell könyvelni a személygépjárműveket?
A vállalkozások használatába többféle módon kerülhetnek személygépkocsik, leginkább vásárlással, pénzügyi lízinggel, bérléssel, ritkábban apporttal, ajándékozással, térítés nélküli átvétellel, örökléssel. 1997. január 1-jétől alkalmazott szabályként piaci értéken kell könyvelni azokat a személygépkocsikat, amelyekhez ajándékozással, térítés nélküli átvétellel, vagy öröklés útján jutott a vállalkozás. A személygépkocsi beszerzési ára (bruttó értéke) tartalmazza a személygépkocsi használatbavételéig az összes költséget, amely a személygépkocsi beszerzésével kapcsolatosan merült fel. Külön szabályként vezette be a Számviteli törvény, hogy a tartozékokon kívül a tartalék alkatrészek is, továbbá a vissza nem igényelhető általános forgalmi adó, illetékek, hatósági díjak is részét képezik a beszerzési árnak. Az apportként átvett személygépkocsi apportértéke számít a beszerzési ár alapjának.
2. Mikor nem igényelhető vissza a személygépkocsi általános forgalmi adója? Mikor igényelhető vissza a személyautó általános forgalmi adója annak elidegenítésekor?
A személygépkocsi általános forgalmi adója csak akkor igényelhető vissza, ha továbbértékesítési céllal, áruként vásárolták meg. Az általános forgalmi adóról szóló törvény akkor engedi meg a személygépkocsi általános forgalmi adójának arányos visszaigénylését, ha azt 5 éven belül értékesítik. Például, ha egy személygépkocsit a vásárlástól számított 2 év múlva értékesítenek, akkor az általános forgalmi adó arányos, 3/5-öd része visszaigényelhető.
3. Mit jelent a személygépjárművel kapcsolatos költségek általános forgalmi adójának arányosítása?
Ha egy vállalkozás tárgyi áfamentes és áfaköteles tevékenységet is végez, akkor a tárgyi áfamentes és áfaköteles értékesítésből származó bevételeinek aránya alapján ki kell számítani a visszaigényelhető áfa összegét. Példa: Feltételezzük, hogy egy Kft. áfaköteles tevékenységéből származó bevételeinek aránya 60%. A vállalkozás személygépkocsi javítására 50 000 Ft-ot fizetett ki, amely 25% áfát tartalmazott. A javítási költség számlájának áfájából visszaigényelhető áfa: 10 000 Ft × 0,6 = 6000 Ft.
4. Mikor számolható el csak korlátozottan a személygépkocsi értéke után számított értékcsökkenési leírás? Milyen személygépkocsit minősít a társasági és osztalékadóról szóló törvény luxusnak?
A társasági és osztalékadóról szóló törvény luxusnak minősíti a 6.000.000 Ft feletti beszerzési értékű személygépkocsit, ezért csak korlátozottan érvényesíthető a személygépkocsi értéke után számított értékcsökkenési leírás, továbbá a személygépkocsi javítási költsége, CASCO biztosítási díja.
Példa: Egy vállalkozás személygépkocsiját 2001. február 1-jén vásárolta, és vette használatba. Beszerzési ára 12 000 000 Ft, tervezett elhasználódási ideje 5 év. Tervezett maradványértéke 2 000 000 Ft. Adóalap növelő tételként kell elszámolni a 6 000 000 Ft feletti bruttó érték alapján számított értékcsökkenési leírást. Értékcsökkenési leírás elszámolása 2001. december 31-én: Bruttó érték – maradványérték = 10 000 000 Ft
10 000 000 Ft × 0,2 = 2 000 000 Ft/év
2 000 000 Ft / 365 nap × 334 nap = 1 830 137 Ft
6 000 000 Ft feletti bruttó érték alapján számított értékcsökkenési leírás: 1 830 137 Ft × 0,4 = 732 055 Ft
[(10 000 000 Ft – 6 000 000 Ft) / 10 000 000 Ft] × 100 = 40%
Adóalap növelő tétel: 732 000 Ft
A javítási költség 40%-át a társasági adóról szóló törvény nem ismeri el a vállalkozás érdekében felmerült költségek között. Emiatt adóalap növelő tétel: javítási költség 40%-a: 40 000 Ft × 0,4 = 16 000 Ft.
5. Mikor kell, és mikor nem kell a személygépkocsi után a cégeknek személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és munkaadói járulékot fizetni?
A vállalkozásnak a cégautó után adót kell fizetnie a beszerzési ártól és a beszerzési évtől függően, amennyiben a cégautót magáncélra is használják. A cégautó utáni adó alapján a vállalkozásnak 25% egészségügyi hozzájárulást és annak alapján 3% munkaadói járulékot kell fizetnie. Amennyiben a vállalkozás a cégautót magáncélra nem használja, annak hitelt érdemlő igazolására útnyilvántartást kell vezetnie. Ekkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie a cégautó utáni személyi jövedelemadót, annak alapján az egészségügyi hozzájárulást és a munkaadói járulékot.
6. Van-e lehetősége a vállalkozásnak arra, hogy a magáncélú használat elismerése mellett a cégautó után a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást és a munkaadói járulékot ne kelljen megfizetnie, továbbá visszaigényelhesse a javítási költség áfáját?
Ha a vállalkozás a cégautó magáncélú használatát kiszámlázza, akkor nem kell megfizetnie a személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és a munkaadói járulékot. Amennyiben a vállalkozás a cégautót magáncélra is használja, és azt kiszámlázza magánszemélynek, annak hitelt érdemlő igazolására, hogy mennyi volt a magáncélú használat, útnyilvántartást kell vezetnie.
