Az apró figyelmetlenségekről
2002/11. lapszám | Egy budapesti vállalkozó | 2760 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hagyományosnak számító villanyszerelési munkálatokra kaptunk megbízást egy fővárosi irodaházban. A feladat nem tűnt összetettnek, egy 200 m²-es helyiségben kellett kapcsolókat és dugaljakat felszerelni, természetesen a szükséges falvésési, csövezési és vezeték-behúzási műveletekkel. Ennek során kellett sort keríteni a régi vezetékrendszer felülvizsgálatára, illetve szükséges esetben cseréjére.
Alkalmazottaim nekiálltak a feladatnak. A szerencsétlenség az álmennyezet feletti szektor átvizsgálásánál következett be: miközben egyik munkatársunk egy 100×100-as MŰDK dobozban ellenőrizni kívánta a wagoval kialakított kötést, hirtelen felkiáltott, és a kezéhez kapott. Sajnos, megrázta az áram, a tenyere teljesen elégett. A kórházi látlelet nyugtatott csak meg bennünket, hogy nem szenvedett maradandó károsodásokat, de így is csak hónapok elteltével térhetett vissza a munkához.
Természetesen azonnal leállítottam a munkát, és kivizsgáltuk a történteket. Amint már említésre került, wagoval volt szerelve a csatlakozó, tehát hideg kötést alakítottak ki korábban. Amikor kiemeltük a dobozt, azt tapasztaltuk, hogy a blancolási távolság nem megfelelően lett megválasztva, tehát a szokásos 1 cm-es hosszúság helyett kb. 2 cm-es szakaszt hagytak szabadon az érszigetelésen túl. Ennek következtében egy centiméteres szigeteletlen vezetékrész alakult ki a műanyag és a szigetelt rész között, ahol az áram elérhette szerelőnk kezét.
A baleset bekövetkeztéhez persze számos egyéb körülmény is hozzájárult. Egyfelől, szerelő kollégánknak kesztyűt kellett volna viselnie, de hát nézzünk magunkba: milyen gyakran szoktuk ténylegesen viselni ezt a védőruha darabot? Másfelől, nem nyílt lehetőség az iroda teljes áramtalanítására a helyiségben: egyre gyakrabban fordul ugyanis elő, hogy a megrendelő azt kéri a kivitelezőtől, hogy ne kapcsolja ki az áramot a szerelés időtartamára, hiszen így nem működnek a számítógépek, nem tudnak dolgozni az emberek. Mivel a megbízónkról van szó, gyakran engedünk a kérésnek, pedig tudhatnánk, hogy saját és társaink biztonságát fenyegetjük ezzel a döntéssel. Végül pedig, az a szerelő követte el a legnagyobb hibát, aki előttünk elvégezte a leágazó kötést a kötődobozban: figyelmetlenségével vagy lustaságával egy szerelőtársa életét tette kockára.
