Dugaljakról kicsit bővebben
2002/11. lapszám | Körmendi Kálmán | 16 957 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Amikor „dugalj”-ról van szó, mindenki számára egyértelmű, hogy a szabványos 2p+f Schuko rendszerű, hazánkban is használatos csatlakozó aljzatokról beszélünk. De talán csak kevesen tudják, hogy ezen elnevezés is egy családot takar, mely termékcsaládnak ki kell elégítenie a mai kor vele szemben támasztott követelményeit. És a követelmények persze szerteágazóak: vonatkozhatnak design (forma, szín) igények szélesebb választékára, műszaki funkciókra vagy egyszerűen csak a kényelmesebb használhatóságra.
A mennyiben a design-ról akarunk pár szót ejteni, akkor elsősorban nem valamely gyártó valamely szerelvénycsaládjára kell gondolni, hisz a szerelvénycsalád formai kialakítása egyértelműen a dugaljakra is vonatkozik. Azonban csatlakozó aljzatokon belül is beszélhetünk választékról, hiszen a
- feliratozható,
- 450-os szögben elforgatott,
- a csapfedeles (ellátva akár szimbólummal),
- jelzőfénnyel ellátott gyártmányok, s ezen jellemzők kombinációi mind-mind a vevők megelégedettségét szolgáló elemek.
A leggyakorlatiasabb példa talán a 450-os kivitel alkalmazása. Képzeljünk el legalább két, függőlegesen sorolt dugaljat. Mindenki találkozhatott már azzal a problémával, hogy ha a felsőbe egy oldalsó becsatlakozású villát teszünk, akkor az alsó teljesen hasznavehetetlenné válik a vezeték miatt. Azonban ha a villa becsatlakozási síkját 450-ban elforgatjuk, nincs akadálya az alsó használatának sem.
A műszaki funkciók választéka esetén elsősorban a csavaros és rugós szorítású bekötési módot venném nagyító alá. Mai napig hallani, hogy a csavaros kivitel jobb, mert ha "izomból" meghúzza a csavart valaki, akkor ott nem lehet gond. A valóságban azonban a rugós bekötést nem csak a gyorsabb, kényelmesebb szerelés miatt fejlesztették ki. A tömör érszerkezetű vezetékek alkalmazásánál a csavart elméletileg a szerelést követően néhány nap múlva újra meg kell húzni a vezető keresztmetszetének módosulása miatt. A rugós szorítású ezzel szemben mindezt magától elvégzi.
Kérdésként merül fel időnként (gyártók, kereskedők felé), hogy a rögzítőköröm mozgatását (meghúzás, visszatérítés) milyen módon oldják meg egyes termékek esetében, és mi a gyakorlati különbség köztük. Általános, hogy a meghúzást csavarral végzik, a körömvisszatérítést pedig a körmökre húzott gumi segítségével oldják meg, vagy mindkét irányba csavarral mozgatják a körmöt. Sok esetben a csavar - mely nyilvánvalóan fémből van - nincs elszigetelve a külvilágtól, és így esetleg belehajthatjuk a szerelvény mögötti vezetékbe. Sajnos, a csatlakozó aljzatok esetében még nem, de a kapcsolóknál már megjelentek azok a betétek, melyeknél a körmöt mozgató csavar teljesen el van burkolva.
Különleges megoldásokat kínálnak a túlfeszültség-védelemmel és az áramvédő kapcsolóval ellátott kivitelek. Csak belső villámvédelmi rendszer kialakításával együtt használható, utólag is beépíthető "D" osztályfokozatú túlfeszlevezető dugalj használatát (kombinációját hagyományos dugóaljjal). A hagyományos dugalj távolsága max. 4 m a túlfeszlevezetős dugaljtól. A fenti rajz alapján, az előírt távolsági korlátozás keretein belül elhelyezett tetszőleges számú hagyományos dugalj túlfeszültség-védelme 1 db speciális csatlakozó aljzattal megoldható. (Pl. munkaasztalnál 5-ös sorolókeretbe helyezett dugaljak a számítástechnika csatlakoztatására).
A túlfeszültség-levezető csatlakozó aljzaton található zöld és piros jelzőfény az üzem és hiba állapotát jelzi, a hangjelzés pedig felhívja a figyelmet leoldás tényére. Az áramvédő kapcsolót talán senkinek sem kell bemutatni. Az áramkörbe iktatott különbözeti áramváltó figyeli a be- ill. kifolyó áramok összegét, s ha ez nem nulla, akkor a beállított hibaáramküszöb átlépésekor leoldja a hibás szakaszt. Ha valamely okból nem lehet TS-sínre szerelhető FI-relét elhelyezni, akkor nyújthat megoldást az áramvédő kapcsolóval ellátott csatlakozó aljzat.
Végezetül pár szót szóljunk az úgynevezett "nemzetközi kivitelekről". A hazánkban használatos Schuko rendszerű dugaljaktól eltérő, idegen szabványok szerint készült csatlakozó aljzatokról, melyek a villanyszerelők mindennapi életéhez egyáltalán nem kellenek, viszont némely gyártók szívesen használják, külföldi piacokra is gyártanak komplett készülékeket (pl. generátor, bútor).
Hazánkban működő több szerelvénygyártó cég vagy képviselet kínálatában is megtalálhatóak ezek a kivitelek, így az ilyen irányú megkereséseket sem muszáj visszautasítani csupán a különbségekre hivatkozva. A fentiekben bemutatott néhány szerelvény mindennapjaink részét képezi. Egy családi ház építésekor, lakás vásárlásakor gondolnunk kell arra, hogy a villamosipari termékek fokozottan veszélyesek, szabálytalan beüzemelésük, roszszabb minőségük esetleg életveszélyt okozhat. Nem mindegy az sem, hogy a több évtizedre vásárolt kapcsolók, dugaljak formailag mennyire illeszkednek az általunk többnyire harmonikussá varázsolt otthonunkba, mely közérzetünket alapvetően meghatározza. A szerelvénygyártók és kinálatuk ismerete napjainkban elengedhetetlenül fontos a villanyszerelők számára, mert közvetlenül találkozhatnak azokkal a megrendelőikkel, akiknek a lényegesen nagyobb piaci kínálat hatására igényeik jelentősen megnövekedtek.
