Ok, hogy alacsony a mosdó, de az EPH-bekötés is megér egy misét
2023. január 24. | VL online | 6204 |
Egy népszerű Facebook-csoportban éppen a gyermekmosdók magasságán pörög a téma, amelyet a mellékelt fotó váltott ki, azonban az EPH-ra is érdemes néhány pillantást vetni. Ugye, itt nem a műanyag lefolyót kötötték be – ahogy azt sokszor előszeretettel megteszik a kivitelezők – hanem a csaptelep bekötőcsövét...
A közelmúltban a sajtó széles körben foglalkozott vele, hogy iregszemcsei óvodások és bölcsődések csak a földön térdelve, guggolva vagy ülve tudnak kezet mosni, mert olyan alacsonyra építették be a mosdókagylókat. Most egy újabb, hasonló kihívásokkal küzdő kivitelezés bukkant fel, ahol nem csupán a mosdók magassága, de a tervezett, előkészített EPH-bekötés is érdemel néhány szót.
A jelenleg érvényes követelmények szerint az épületbe belépő vezető anyagú szerkezeteket kell EPH-ba bekötni. Tehát a salgópolcot, a fürdőkádat, a zuhanytálcát, a mosogatót, az öltözőszekrényt, ha nem lógnak ki az épületből és nem tudnak potenciált közvetíteni a villamos berendezés felé, akkor nem kell bekötni.
Érdemes átolvasni, hogy ezzel kapcsolatban pontosan mit ír az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány:
„Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba. Ilyen fémes részekre példák a következők:
- az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
- a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
- a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei.
Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.”
Eszerint csak az épületbe belépő részeket kell az EPH-ba bekötni, azokat is a belépési pontjukhoz legközelebb.
De mi lesz a kóboráramokkal?
A villamos rendszer hibája vagy rossz szerelés miatt előfordulnak az épületben nem tisztázott eredetű, ún. kóboráramok. Sokan az ezeket előidéző feszültség csökkenésére használnak tévesen EPH-t, ahelyett, hogy megkeresnék a hiba helyét. Fontos, hogy az EPH-vezetők nem tartós áram vezetésére vannak méretezve. Az EPH-vezető, ahogy a neve is mondja, a potenciálkülönbség kiküszöbölésére van kitalálva, nem pedig áramok vezetésére.
Csíp a víz
Olyat is hallani, hogy az EPH-val tudták a villamos berendezés „csípéseit” megszüntetni. Ezzel az a gond, hogy a korrekt az lenne, ha feltárnánk a hibát, nem pedig a hiba következményét próbálnánk elmismásolni. A kiegészítő EPH-nak a feladata a villamos berendezés meghibásodása esetén az érintési feszültség megadott szint alatt tartása a védelem szabványos időn való megszólalásának idejéig, nem pedig meghatározatlan ideig történő hibafedezés.
Korábban, a Villanyszerelők Lapja hasábjain egy cikksorozat keretében igyekeztünk tisztázni a téves elvárások eredetét és a valós előírásokat, most azt vizsgáljuk meg, hogy mi történik, ha mégis bekötésre kerülnek ezek a fémrészek.
Cikksorozat a témában:
Fotó: Facebook (Mityók Róbert)
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.
A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.
