A nem norma szerinti villámvédelemhez használható anyagok és szerkezetek
2022/9. lapszám | Kruppa Attila | 2060 |
A villámvédelem kettősségének megszüntetése évek óta napirenden van. Bár igazi áttörés nem történt a témában, a nem norma szerinti villámvédelem egységesített követelményrendszere, amely a villamos TvMI legújabb kiadásában jelent meg, jelentős lépést tesz ebbe az irányba azzal, hogy változtat a villámvédelmi berendezés kialakításához használható anyagokon és szerkezeteken. Ezek a változások szemmel látható hatással lesznek a villámvédelem gyakorlatára is.
Előzmények: az MSZ 274-től a 9/2008. ÖTM rendeletig
A villámhárító berendezés kialakításához felhasználható anyagokra vonatkozó követelményeket eredetileg maga az MSZ 274 tartalmazta. A szabvány tehát nemcsak azt határozta meg, hogy a villámhárítót hogyan kell kialakítani, hanem azt is, hogy miből: a villámáram vezetésében szerepet játszó, ezért a védelmi rendszer „működése” szempontjából lényeges szerkezeti elemek, így mindenekelőtt a vezetők és az ezek kötésére-toldására szolgáló kapcsok anyagát, méretét, bizonyos esetekben pedig a szerkezeti kialakítását is megadta. Ez a szabályozási struktúra a 9/2008. ÖTM rendelet megjelenésekor gyökeresen megváltozott, mert a termékek és szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó európai uniós irányelvek miatt a termékkövetelményként értelmezhető részek törlésre kerültek. E módosításnak elméletileg jelentős gyakorlati problémát kellett volna okoznia, és csak azért nem történt így, mert a szakma természetes „tehetetlenségénél” – vagy mondjuk inkább úgy, rugalmasságánál – fogva a követelmények hiányát a régi követelményekkel pótolta. Azzal a ténnyel, hogy a 2000-es évek elején elkezdtek megjelenni a villámvédelmi elemekre (azaz a villámhárító kialakításához használt termékekre) vonatkozó uniós termékszabványok, nálunk akkoriban senki nem foglalkozott, mert az nem illeszkedett a villámvédelem Magyarországon jelentős hagyományokkal bíró rendszerébe. Az egzakt követelményeket egyre inkább felváltotta a megszokás, az „így szoktuk csinálni”-ra hivatkozás, amely a műszaki életben, pláne a műszaki biztonság területén szerencsésnek semmiképp nem nevezhető. Egyebek mellett ennek a problémának a kezelésére született meg a nem norma szerinti villámvédelem egységes követelményrendszere, amelyre gyakran „NNV 2020”-ként hivatkozunk, és amely a villamos TvMI 5. kiadásában jelent meg, június 13-án. Innentől kezdődően a nem norma szerinti villámvédelmi berendezés kialakításához használható anyagok és szerkezetek témája látszólag egyszerűen elintézhető azzal a hivatkozással, amelyet az NNV 2020 is tartalmaz, hogy a villámvédelmi berendezés kialakításához az MSZ EN 62561 szabványsorozatnak megfelelő termékek alkalmasak. Mindjárt látjuk majd, hogy ez azért nem teljesen így van.
A cikk még 18 276 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1950 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
Túlfeszültség-védelemVillámvédelem
