Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Április lapszámunkban „Mi van veled, okos mérés?” címmel közöltünk cikket, amelyben megpróbáltuk áttekinteni a smart metering elmúlt 5 évét, hiszen már 2009-ben nagyszabású tervekről lehetett hallani a témában, azonban az okos mérés bevezetése máig nem valósult meg. Írásunkra a KOM Központi Okos Mérés Zrt. levélben reagált, amelyet az alábbiakban adunk közre.
A KOM Központi Okos Mérés Zrt. nagy örömmel fogadta, hogy a Villanyszerelők Lapja kiemelt témaként foglalkozik az okos mérés magyarországi helyzetével, mivel projektünk megvalósításában a munka legnagyobb részét, a mérők telepítését a villany- és gázszerelők fogják elvégezni. Valószínű, hogy a fogyasztók a villanyszerelőket, mint szakértőket is meg fogják kérdezni az új technológiáról. Ezért is rendkívül fontos számunkra minden lehetőség, amellyel a villanyszerelőknek első kézből tudunk információkat adni projektünkkel és elképzeléseinkkel kapcsolatban. A „Mi van veled, okos mérés?” című cikket szerzője vitaindítónak szánta, jelen írásunkkal szeretnénk reagálni a felvetésekre, hiszen néhány kérdést társaságunk szakértői másképp látnak.
Az okos fogyasztásmérő és mérési rendszer számos előnyét felsorolja a cikk, azonban a számla értelmezését – álláspontunk szerint – a mérők nem segítik. Az okos mérők – az integrálási időtartam 15 percre csökkentésével – a pillanatnyi fogyasztás és a számlán szereplő elfogyasztott energiamennyiség közötti összefüggést teszik érthetőbbé a fogyasztók számára. Ez azt jelenti, hogy a göngyölt energiamennyiségben azonnal érzékelhető a fogyasztók háztartási eszközeinek ki- és bekapcsolása. A háztartási energia-kiadások tervezése nagyon fontos feladat: a mérő alapadatokat szolgáltathat ehhez, az energiamegtakarítási lépéseket azonban maguknak a fogyasztóknak kell megtenniük. A napelemes termelés hálózati betáplálásának mérése hagyományos (indukciós elvű) kétirányú mérővel is megoldható lenne, az ára azonban magasabb a jelenlegi elektronikus elvű mérőkénél. Érdemes általánosságban is különbséget tenni az elektronikus elvű és az okos mérők között, mivel utóbbi alkalmas a táv-adatgyűjtésre és beépített megszakítója révén a kikapcsolásra is, esetleg vezérlési célú relékimenettel is rendelkezik. Az áramlopás, illetve a számla kiegyenlítésének elmulasztása csökkentésében az okos mérő sok segítséget nyújthat, azonban nyilván nem képes megakadályozni a megkerülő vezetékek létesítését – bár ügyes módszert ad ennek a felderítésére: a megszakító kikapcsolása alatt a fogyasztó oldalán megmaradó feszültség gyanúra adhat okot.
A különböző mérési operátormodellekkel kapcsolatban MAVIR Zrt. honlapján részletes információ található a projekt előkészítéseként kidolgozott, és az iparág képviselőivel több konzultáción megvitatott Központi Okoshálózati Operátor Modellről. A projekt megvalósítása érdekében a MAVIR 2013 szeptemberében létrehozta leányvállalatát, a KOM Központi Okos Mérés Zrt-t. A modell szoros összefüggést mutat az Európai Bizottság Okos Hálózat Munkacsoportja által kidolgozott EG3-II. független adatközponti és a Németországban alkalmazott független mérőoperátori modellel. A magyarországi legfeljebb 15 millió lakossági áram-, gáz-, távhő- és vízfogyasztási és -mérési pont kényelmesen lekezelhető egy rendszerben, és méretgazdaságossági okok miatt gazdaságosabbnak tűnik a párhuzamos rendszerekhez képest.
Szükséges hangsúlyozni, hogy a KOM Zrt. mintaprojektje csak egy a mintaprojektek közül, az országos bevezetés során alkalmazandó modellről szóló döntés az adatsorok kiértékelését követően várható.
1. ábra: Működési modell.
A területi mérési osztályok szakértelmére és munkájára nagymértékben támaszkodik a KOM Központi Okos Mérés Zrt. Egyrészt a mérési és különösen az okos mérési tapasztalatokat hasznosítjuk, és már a pilotnál is igyekszünk elkerülni az általunk eddig ismert zsákutcákat, problémás szituációkat. A lakossági mérő és az oda vezető elosztóhálózat külön szereplő általi tulajdonlása valóban változás a jelenleg megszokott rendszerhez képest, de Magyarországon évek óta különösebb nehézségek nélkül üzemelnek a terhelési görbés (3x80 A fölötti) termelői engedélyesi mérések, ahol a mérő a legtöbb esetben az erőmű tulajdona.
A központi okos hálózati mintaprojektet, mint az európai egységes energiarendszer egészét korszerűsítő projektet a 10c derogációs kérelem alapján hagyta jóvá az Európai Bizottság Energia és Versenyjogi igazgatósága. A 10c mechanizmust a cikk a „Mi a derogációs kiosztás?” fejezetben többnyire helyesen foglalja össze, bár a „amelyet az uniós szén-dioxid kvótakereskedelmi kötelezettségünkkel kapcsolatos haladék, egészen pontosan az alapján Brüsszel biztosít” megfogalmazás téves, hiszen a kvótabevétel az alapesetben történő tőzsdei értékesítésnél is a magyar állam bevétele, és ez a derogációs kiosztás (erre vonatkozik a haladék!) esetén sem változik, csak az árfolyam, illetve a felhasználási terület. A határozatban és a magyar törvényekben szereplő összeget a termelők már be is fizették a projekt számára az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél, mint ellenőrző hatóságnál vezetett számlára.
