Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Következő lapszámunk május 10-én jelenik meg.

A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.

Villanyszerelők Lapja 2013. december

Fényforrások környezetvédelmi értékelése életciklus-elemzés segítségével I.

2013. december 11. | Gröller György Vágó Dorottya |  4458
1 5 (1)

Amikor fényforrások környezeti hatásairól beszélünk, szinte egyedül csak azt vizsgáljuk, mennyire energiatakarékos az adott lámpa. Nem vitatható, hogy ez a legfontosabb jellemző, de ezen kívül még sok olyan hatás, környezeti mutató van, amelyek ismerete fontos ahhoz, hogy árnyaltabb és megalapozottabb véleményt mondhassunk. Más szavakkal, (talán kissé filozofikusabb megközelítésben) ha a világ bonyolult, egyszerűsítsük, amennyire feltétlen szükséges, de ne akarjuk egy adattal értékelni, egy mondattal megválaszolni, egy percnyi szellemi munkával megérteni a körülöttünk levő világot.

Sötét ügyek Esztergomban

2013. december 11. | Fábián Attila |  2325

Napi híreket olvasva az embernek önkéntelenül is az jut eszébe, hogy Esztergomban össznépi hobbi a lámpakapcsolgatás, de az eseményeket lecsupaszítva és azok mögé nézve az derül ki, hogy nem történt mást, mint hogy egy súlyosan eladósodott város nem akart fizetni egy indokolatlanul drága szolgáltatásért, amit most egy olcsóbbra cserélt.

A kábelbehúzás eszközei

2013. december 11. | Balla László |  16 837
1 4 (1)

A szakemberek számára ismerősen csenghetnek, ám a szakmai berkeken túl ismeretlenül hangozhatnak a behúzó és berudaló kifejezések. A behúzóhoz talán komolyabb magyarázat nem szükségeltetik, hiszen az elnevezés alapján kitalálható az eszköz funkciója, ám a berudaló már egy érdekesebb kérdés, talán nem mindenkinek ugrik be a helyes válasz elsőre. A berudaló szó eredete a rúddal való tolásra vezethető vissza, a nyomórúd megfelelőjeként vidéken a rudaló kifejezést is használták/használják.

LED: a vöröstől a fehérig

A gépjárművilágítás fejlődésének története III.

2013. december 11. | Laász János |  4611
1

LED (fénykibocsátó dióda), azaz félvezető anyagból készített fényforrás, amely az elektromos energiát közvetlenül fénnyé alakítja. Ez a jelenség a hidegen sugárzás, azaz elektrolumineszcencia, melyet Henry Joseph Round, angol elektromérnök írt le először 1907-ben, amikor egyenáramot vezetett át szilícium-karbidon (SiC) és fénykibocsátást észlelt. Az átalakítás során hőenergia is keletkezik, ez azonban nem vesz részt a fénykeltésben, viszont elvezetésével számolni kell. Inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki, az infravöröstől az ultraibolyáig terjedően a félvezető anyag összetételétől és az ötvözőitől függően.

A halogén reflektorok valós alternatívái

2013. december 11. | Juhász Mónika |  2104

Manapság valóságos forradalom zajlik a világítástechnikai piacon – a LED-ek minden korábbi becslést felülmúlva hódítanak. A kezdeti bel- és kültéri dekorációs eszközök után ma már gyakorlatilag nincs olyan alkalmazási terület, lámpatest vagy fényforrás, melynek ne jelent volna meg diódás alternatívája. De vajon minden esetben a LED a megoldás arra, ha energiatakarékos és hosszantartó világítást szeretnénk? A lámpatestek esetében a válasz erre a kérdésre egyértelműen igen – az integrált LED modulos világítótestek hatékonyságukban és élettartamban sok esetben már megelőzték az eddig leghatékonyabb T5 fénycsöves vagy fémhalogén lámpás termékeket. De mi a helyzet a klasszikus izzólámpák kiváltására tervezett, úgynevezett csereszabatos LED fényforrásokkal?

Olvasói levél az áttekintő táblázat kapcsán

2013. december 11. | netadmin |  2442

Le kell szögezni, hogy hasznos lehet a különböző forrásból származó termékek összehasonlítása. Igaz ez a VL 2013. októberi számában megjelent érintésvédelmi multiméterek összehasonlító táblázatára is (továbbiakban táblázat), még akkor is, ha terjedelmi okokból nehéz az ilyen típusú, multifunkciós műszerek tudását (mérőképességeit, tulajdonságait és egyéb funkcióit) egyértelműen meghatározni úgy, hogy minden, valamely gyártó termékét forgalmazó cég szakemberei azonosan értelmezzék és a táblázat mezőiben az oda tartozó, megfelelő információt szerepeltessék.

MSZ 1585:2012 – Villamos berendezések üzemeltetése

Navigálás a változó előírások tengerében XV.

2013. december 11. | Rátai Attila |  36 501
5 5 (3)

Egyszer egy messzi-messzi kerületben egy villanyszerelő, akit már senki sem ismer, nekilátott egy bojler vízkőtelenítésének. Leengedte szépen a vizet - azt hitte -, majd a zárólap csavarjait kilazítva leengedte a maradék vizet. De azt már magán keresztül. Harmincöt fokban azért annyira nem rázta meg az eset. Pontosabban, nem ez az eset rázta meg.

Darabvizsgálat

Kisfeszültségű kapcsolóberendezések szerelési szabványának változásai IV.

2013. december 11. | Szijártó Gábor Ruff Engelbert |  7346
2

A konstrukcióellenőrzés főbb lépéseinek ismertetése után a kapcsolóberendezések darabvizsgálatára szeretnénk rátérni. A cikkben megadjuk a fontosabb vizsgálati szempontokat, bemutatjuk, hogyan használhatóak kapcsolóberendezések tervezésénél, kivitelezésénél a szoftverek, milyen számítógépes szimulációk végezhetőek (például kapcsolóberendezések hőmérsékleti kölcsönhatásainak ellenőrzése kapcsán).

A Bősi Vízerőmű 20 éve

2013. december 11. | Ilka Alfréd |  3578
1 4 (1)

Nem sokan vannak azok, akinek ne lenne véleményük a bős–nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban, hiszen hazánk újkori történelmének egy fájó és mind a mai napig lezáratlan fejezete. A Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) csehszlovák féllel. A csehszlovák oldalon ezt követően 1992 októberében a bősi erőmű csatornájába (vagyis szlovák területre) terelték a Duna vizének 83%-át.

50 W-os halogénizzókat kiváltó GU10-es fejelésű LED spot

Áttekintő táblázat

2013. december 11. | netadmin |  3009

A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlő viseli a felelősséget.