Villanyszerelők Lapja

MSZ 1585:2012 – Villamos berendezések üzemeltetése

Navigálás a változó előírások tengerében XV.

2013. december 11. | Rátai Attila |  26 671 | |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egyszer egy messzi-messzi kerületben egy villanyszerelő, akit már senki sem ismer, nekilátott egy bojler vízkőtelenítésének. Leengedte szépen a vizet - azt hitte -, majd a zárólap csavarjait kilazítva leengedte a maradék vizet. De azt már magán keresztül. Harmincöt fokban azért annyira nem rázta meg az eset. Pontosabban, nem ez az eset rázta meg.

Agyonázott és izzadt pólójában aztán kicserélte az aktív anódot, kipucolta a tartályt, majd visszakötötte a villamos szerkezetet. De olyan jó fej volt, hogy elhatározta, nem végez félmunkát. Látván a sorkapocs enyhén viseltes állapotát, az az egyáltalán nem meghökkentő gondolat jutott az eszébe, hogy kicserélve azt, kellemes légkört teremtve hagyja el buzgó ténykedésének helyszínét. Lecsapta a kismegszakítót, majd elkezdte kikötni a madzagokat a csokiból. „Nocsak-nocsak”- kiáltott fel, amikor érezte a villamos energia gazdagon kínált áldását a felsőtestében. Miután a szaki lába felmondta a szolgálatot, hanyatt esett, de így legalább - pár másodperc után - kiszabadult a fizikoterápiás kezelés tömör gyönyört okozó karmaiból.

Hát igen, villant át az agyán, amikor helyrejött annyira, hogy valami egyáltalán átvillanjon rajta – az MSZ 1585 feszültségmentesítés lépései… Hogyan lehetséges, hogy valaki több másodpercig kap egy bal-jobbkezest csuromvizes pólóban és túléli? A belépési pontnál lyuk égett a szerencsére még mindig szerethető kollégánk kezébe, tehát az áram nagyságával nem volt gond. Valószínűleg az áram nagy része nem a testén, hanem a vizes pólón keresztül folyt. Persze erre azt is mondhatnánk, hogy így viszont majdnem egy négyzetméteres, lecsökkent átmeneti-ellenállású felületen garázdálkodhatott villamos energiánk szó szerinti folyománya.

Mi történt? Nem lett lecsapva a kismegszakító, vagy csak akarta a szaki, vagy visszabillent? Ez még nem annyira gond, de nem lett biztosítva a visszakapcsolás elleni védelem sem. Ez sem annyira gond, de már kezd ciki lenni. Ennek tetejébe még ellenőrizve sem lett a feszültség nélküli állapot. Pedig ez egyáltalán nem jellemző emberünkre, de láthatjuk, hogy egy figyelmetlenség is komoly bajt tud okozni.

Amikor egy hónap múlva az izomláztól, ami egyébként már pár perc múlva jelentkezett, fel tudtam emelni a kezem, hogy levegyem a polcról az MSZ 1585-t, úgy gondoltam beleverem jobban a fejembe, hogyan is kell villamos berendezést üzemeltetni. Közben - bár azt hittem - halálra fogom magam unni, tök jó dolgokat találtam. Ezekből osztanék meg pár dolgot olvasóimmal.

MSZ 1585:2012 – Villamos berendezések üzemeltetése

A szabvány célja azon elképzelés megvalósítása, miszerint a speciális nemzeti igények figyelembevételével ugyan, de hangoljuk össze Európában a biztonsági színvonallal kapcsolatos követelményeket. Utána egy nagyon fontos megjegyzés következik: még a legjobb szabályok és lejárási rendek csak akkor érnek valamit, ha betartják őket. Ez a megállapítás mindenkire igaz, aki a villamos berendezés közelében dolgozik, tehát egy építkezésen a kőművesre is.

A szabvány alkalmazási területe

Villamos berendezések üzemeltetése és azokon, azok közelében végrehajtott minden munkavégzésre vonatkozik törpefeszültségtől nagyfeszültségig. (Tehát a takarítók által végzett, 10 kV-os feszültség alatt álló transzformátor nagynyomású vizes lemosására is.) Jó vicc, de olyannal már találkoztam, hogy a trafó korlátját beljebb helyezték el, hogy így a korláton kívül felállított létráról, a trafó fölé elhelyezett érzékelőt, a létráról a trafó fölé behajolva, karban tudják tartani. (A sarokban külön erre a célra elhelyezett fekete színű seprű-lapát-urna kombináció az egyensúlyát vesztő melós maradék szénatomjainak végső tiszteletadás céljából történt újrahasznosítása érdekében való összegyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgált.)

A villamos berendezés meghatározásával már sokszor foglalkoztunk. Itt ugyanazt mondja a szabvány, de másképp megfogalmazva. A villamos berendezések a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására és felhasználására szolgálnak. Ne felejtsük el, villamos berendezéssé csak akkor válik bármi, ha legalább egyszer feszültség alá van helyezve.

A szabvány követelményei a villamos berendezések biztonságos üzemeltetésére, azokon vagy a közelükben végrehajtott munkavégzésekre vonatkoznak. Ezek magukban foglalnak minden üzemviteli, munkavégzési és karbantartási folyamatot. Már mondtuk, és még fogjuk is, hogy a szabvány követelményei villamos üzemi és nem villamos üzemi munkákra is vonatkoznak. Képzetlen személyek csak abban az esetben „mentesülnek” a szabvány követelményei alól, ha képzetlen személyek használatára tervezett és létesített villamos berendezést vagy szerkezeteket használnak. Megnyugtató, hogy Mari néninek nem az MSZ 1585 megvásárolt példányával a kezében kell hajat szárítania.

Miért fontos ez? Mert látható, hogy mennyire fontos a szabvány alkalmazása például létesítésnél, a nem villamos szakemberek védelmében.

Már beszéltünk arról is, hogy áram-védőkapcsoló szükségeltetik minden szakképzetlen személy által használt általános célú dugaszolóaljzat áramkörébe. Tehát, ha a tervező és a kivitelező kifelejtené ezeket, akkor a lakások villamos berendezéseit, illetve azokat a szerkezeteket, amelyek nem rögzített bekötésűek, csak minimum kioktatott személy jelenlétében használhatnák. Vagy minden lakásban tartózkodót ki kell oktatni. Én nem vállalnám be, hogy Mari nénit őrzöm, amíg fürdik.

Szakkifejezések és meghatározásuk

Villamos berendezés (igen, a kávédarálót is annak gondoljuk): villamos szerkezetek bizonyos célból összehangolt, területileg behatárolható együttese, a vezetékekkel együtt. (A villamos szerkezetek a villamos energia előállítására, szállítására, átalakítására, elosztására, felhasználására, tárolására szolgálnak). A szabvány egyszerűbben fogalmaz - nem tudom miért. Később rájöttem, ezért a szabvány egyszerűbb megfogalmazását is leírom: a villamos berendezés magában foglalja az összes olyan villamos szerkezetet, amelyet a villamos energia termelésére, elosztására stb. (lásd előbb) szolgál. Az ok (lehet), hogy a szabvány figyelembe veszi, hogy valakinek a képesítése, végzettsége, felhatalmazása csak a villamos berendezés egy adott részére vonatkozik, például felvonókezelő.

Fontos szakkifejezés az épületvillamossági berendezés (installációs berendezés). Az épület tartozékát képező olyan 1000 V-nál nem nagyobb névleges teljesítményű berendezés, amit bárki kezelhet. Fontos, hogy nem az számít, hogy kinek engedik meg, hogy hozzányúljon. A férj az asszonynak: „Letöröm a kezed, ha hozzányúlsz” – szakmai instrukció következtében az irodájuk 32 A-es kiselosztója még épületvillamossági berendezés marad. Az, hogy az adott villamos berendezés - vagy bizonyos részei - az épületvillamossági berendezés-e, a berendezés célja és üzemi viszonyai határozzák meg. Mik tartoznak ide? Ilyenek általában a lakóépületek, irodák világítási, fűtési, klíma, háztartási és hasonló fogyasztókészülékeket, továbbá a 20 A-nál kisebb névleges áramerősségű általános dugaszolóaljzatot ellátó villamos berendezések. (Kérdés: szerelőt kell hívni, ha a 25 A-es egyfázisú kisautomata leoldott? – mindjárt megtudjuk.)

Következő fogalom az üzemi berendezés. Minden olyan berendezés, amely nem tartozik az épületvillamossági berendezésekhez. A szabvány külön megemlíti, hogy a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek nem tartoznak ide. Tehát a fenti kérdésre megkaptuk a választ.

Üzemeltetés: ez magában foglal minden tevékenységet - villamos és nem villamos munkát egyaránt -, amely a villamos berendezés működtetéséhez szükséges. (Villamos munkák lehetnek például: kapcsolás, irányítás, felügyelet, karbantartás.)

 

Az logikus, hogy a villamos kezelőtérre sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak, ezért létesítésük és üzemeltetésük jelentős többletköltséggel jár. A szabvány szerint nem villamos kezelőtér az olyan helyiség, ahol az abban létesített villamos berendezés az áramütés elleni alapvédelem követelményeit mindenben kielégíti, ugyanakkor, ahol villamos szempontból ki nem oktatott személyek garázdálkodhatnak.

Könyörgöm, kisfeszültségen lakóépületekben miért látok villamos kezelőterekké nyilvánított helyiségeket, szigetelt padlóval? De számtalan irodaépületben, közösségi házban, KLÉSZ alá tartozó létesítményben, ahol az ott dolgozók megfordulhatnak, is találunk ilyen bakikat.

A szabvány beszél még az elzárt kezelőtérről, amely olyan villamos kezelőtér, ahová ritkán - műszakonként legfeljebb kétszer – léphetnek csak be. A villamos szakképzettséggel rendelkező, de villamosan kioktatott személyek itt általában csak a kezelési utasításban egyértelműen meghatározott tevékenységet végezhetnek. „Általában” - gondolom újraéleszthetik magukat, akkor is, ha ez nincs benne a kezelési útmutatásban. Később még foglalkozunk a meghatározásokkal, de most ugorjunk.

A csoportok – és az általuk végezhető tevékenységek

A szabvány a szabvány alkalmazási területére vonatkozó tevékenységet ténylegesen végző személyeket csoportokba osztja. Nézzük át a csoportokat, és azt, hogy mit tehetnek.

I. csoport: A képzetlen személyek.

Ők az általuk végzendő tevékenységekkel kapcsolatban semmiféle szakképzettséggel nem rendelkeznek és kioktatást sem kaptak. (Szerintem ide sorolható hazánkba tévedt mindenhez értő idénymunkások - vagyis az építőipar 90%-a -, bár nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy a szabvány írói erre gondoltak.)

  • Ki- és be kapcsolhatnak kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat, maximum 32 A névleges áramerősségű kapcsolókat.
  • Kicserélhetnek maximum 32 A névleges áramerősségű becsavarható (D rendszerű) biztosítókat.
  • Az E 40-es foglalat kivételével kicserélhetnek szerszám nélkül cserélhető fényforrásokat.
  • Végezhetnek védőfedelek eltávolítása nélkül végezhető karbantartási munkákat (ilyen például a tisztítás).
  • Minden olyan tevékenységet, amelyet a berendezés (szerkezet) használati útmutatója képzetlen személyek számára megenged.
  • II. csoport: Műszaki, de nem villamos jellegű kioktatást kaptak, vagy a tevékenységre feljogosító szintén nem villamos szakképzettségük van.

    (Mit′tom én, talán nukleáris erőmű ólompajzs-elem mozgató automatika programozó?!)

  • Mindent megtehetnek, amit az I. csoportba tartozók megtehetnek.
  • Ki- és be kapcsolhatnak nagyobb mint 32 A névleges áramerősségű kisfeszültségű kapcsolókat és kapcsolószerkezeteket.
  • Cserélhetnek érintésbiztos foglalatban elhelyezett miniatűr csöves biztosítókat.
  • Villamos hegesztőgépek és törpefeszültségű villamos berendezések szerelve történő felállítását.
  • Végezhetnek védőfedelek eltávolításával járó nem villamos munkákat.

III. csoport: A kioktatott személyek. Villamos szakképzettséggel nem rendelkeznek ugyan, de az általuk végzendő munkák villamos veszélyeire kioktattak.

Fontos: a kioktatás tényét bizonyítani kell. (A „nem meg mondtam, te jóképességű, hogy ne locsold a vezetéket!” – kijelentés tehát nem elég – le is kell írni.)

  • Mindent megtehetnek, amit az I., II. csoportba tartozók megtehetnek.
  • Kicserélhetnek nagyobb mint 32 A névleges áramerősségű becsavarható (D rendszerű) és védőfedélre szerelt késes biztosítókat.
  • Meghúzhatnak feszültségmentes állapotú csavarokat.
  • Fel- és leszerelhetnek védőfedeleket.
  • Kicserélhetnek E 40-es foglalatú és szerszám használatát a cseréhez igénylő fényforrásokat.
  • Szerelhetnek és cserélhetnek olyan maximum 32 A névleges áramú, túláramvédelemmel ellátott áramkörök szerelvényeit, amelyekhez nem tartozik védővezető. (Például II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek.)
  • A IV. csoportba tartozó személyek közvetlen felügyelete alatt részt vehet a IV. csoport számára megengedett munkákban, akár feszültség közelében vagy feszültség alatti munkák végzésében.

IV. csoport: A villamosan képzett személyek. Ők azok, akiket a szakképesítésük az általuk végzendő villamos munkára illetve ezen munkák felügyeletére általánosan alkalmasnak nyilvánít. A szabvány ezt a csoportot további csoportokba osztja:

IV/a csoport: Egy meghatározott munkafajtára van jogosultsága, amelyet hatósági vizsgával szerzett meg. Ilyen a már említett felvonókezelő. IV/b csoport: Gyengeáramú szakképzettségű személyek.
IV/c csoport: Erősáramú végzettségű személyek (szakmunkás, technikus, mérnök, szaktanár).
IV/d csoport: Villamosmérnök, villamos technikus és a IV/b, c csoportba tartozó személyek, akik a kis zárlati áramú, nagyfeszültségű villamos berendezésekkel kapcsolatban kioktatást kaptak. A kioktatás tényét itt is bizonyítani kell.
IV/e csoport: Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálói képesítést szerzett személyek. (Érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálója.)
IV/f csoport: Nagyfeszültségű villamos berendezés kezelésére képesítő, hatósági vizsgával rendelkező személyek.

  • Az összes alcsoport végezheti az I-III. csoport számára engedélyezett munkákat.
  • Ezeken túlmenően ez összes villamos szakma önálló végzésére alkalmas – akár feszültség alatt vagy feszültség közelében –, amelyek végzéséhez megfelelő szakismeretekkel rendelkezik. A szabvány bizonyos korlátozásokat leszámítva a szakemberre bízza, saját szakmai képességeinek felmérését.
  • A IV/b és IV/b csoportba tartozók csak azon a villamos berendezéseken végezhetnek villamos munkát, amelyre a képesítésük vonatkozik.
  • A IV/c önmagában csak kisfeszültségre érvényes.
  • A IV/d önmagában csak kis zárlati áramú, kisfeszültségű berendezésekre vonatkozik.
  • A IV/f képesítéssel rendelkezők csak olyan 1000 V-nál nagyobb feszültségű villamos berendezéseken végezhetnek munkát, amelyekre jogszabály szerint szakvizsgát tettek.

V. csoport: Munkáltatója által villamos munkák irányításával vagy vezetésével megbízott villamosmérnök, vagy villamos technikus.

  • A munkáltatója által a hatáskörébe utalt villamos szakmunkák megszervezése és irányítása.
  • Az I-IV. csoportba tartozó munkák tekintetében közvetlen munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak a szakképesítése szerint.
  •  

    Két kiegészítés:

    • A III. és IV. csoport szerinti képzésen belül a hallgatók végezhetnek ezen csoportok számára engedélyezett munkákat, de csak szaktanári vezetés és felügyelet mellett.
    • A IV/e csoport (villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végzésére, vezetésére, és bizonylatolására feljogosított személyek) számára engedélyezett munkákat, csak és kizárólag ezen csoportba tartozók végezhetnek.

     

    Még két kiegészítés:

    • Épületvillamossági és világítási berendezések kapcsolására mindenki jogosult, kivéve, ha a kezeléshez szükséges kapcsolók és más működtetőszervek nincsenek elzárva.
    • A háztartási és hasonló jellegű szerkezetek kapcsolásával a szabvány nem foglalkozik – természetesen azon kívül, hogy leírja, hogy nem foglalkozik velük.
    • Minden más villamos berendezés kapcsolásához minimum II. csoport tagság szükségeltetik.

     

    Feszültségmentesítés

    A feszültségmentesítés meghatározott sorrendben végrehajtott munkafolyamat, melynek során a villamos berendezés 1) minden lehetséges energiaforrással megszűnik, és 2) a feszültség alá kerülése meg van akadályozva. Feszültségmentes állapot: A villamos berendezésnek , vagy annak bizonyos részeinek kapcsolata minden lehetséges energiaforrással meg van szakítva, és azon a feszültségmentesítés lépéseit maradéktalanul, a helyes sorrendben elvégezték. Feszültség alatt álló berendezés: Ha nem feszültségmentes, vagyis egyszer már üzembe lett helyezve és a feszültségmentesítés folyamata nem, vagy nem megfelelően lett végrehajtva. (Nem az összes lépés, vagy nem a megfelelő sorrendben. Például előbb hajtották végre az ellenőrzést, és csak utána biztosították (próbálták) a visszakapcsolás megakadályozását.)

    Feszültség nélküli állapot: Az erősáramú berendezés vagy része, amelynek kapcsolata meg van szakítva minden lehetséges energiaforrással, de a feszültségmentesítés többi lépését nem vagy nem megfelelően hajtották végre. Feszültségmentes munkavégzés: a villamos berendezésen a feszültségmentesítés után végzett munka.

    A feszültségmentesítés lépései

    Nem a teljes leírást fogjuk átvenni, elsősorban a kisfeszültségre koncentrálunk. Ugyanakkor a szabvány bizonyos esetekben megengedi egy-egy lépés elhagyását. Ezekben az esetekben az adott villamos berendezés szintén feszültségmentesnek tekinthető, ha a többi lépést maradéktalanul és megfelelő sorrendben végrehajtottuk. Ilyen esetek például a következők.

    • Dugós csatlakozású villamos szerkezetek esetében nem kell a feszültségmentesítés lépéseit végrehajtani, ha a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek összes csatlakozóvezetékét kihúzták. (Mosógépet nem kell tehát földelni és rövidre zárni, de az sem elég, hogy lecsapjuk a kismegszakítóját.)
    • A nem háztartási és hasonló jellegű dugós csatlakozású fogyasztókészülékek esetében, ha a rendelkezésre álló szervizkönyvben meghatározott feszültségmentesítésre vonatkozó előírások be vannak tartva.
    • Rögzített csatlakozású, kisfeszültségű szerkezetek esetében el lehet hagyni a fennmaradó töltések kisütését, a földelést és rövidre zárást, valamint a feszültségmentesített illetve feszültség nélküli rész körülhatárolását el lehet hagyni, ha 1) a háztartási és hasonló jellegű szerkezetek leválasztását az összes csatlakozókapocs leszerelésével végezték, 2) olyan nem gépsorba tartozó gyártmányon történik a munka, amelynek nincs a betápláláson kívül más, helyszínen szerelt összekötése. Természetesen a leválasztást szabványosan, vagy a csatlakozási pontnál, vagy direkt erre a célra létesített ponton el kell végezni.

     

    1. leválasztás,
    2. visszakapcsolás elleni biztosítás,
    3. a villamos berendezés feszültség nélküli állapotának ellenőrzése,
    4. földelés és rövidre zárás végrehajtása,
    5. a közeli, aktív részek elleni védelem biztosítása.

     

    Leválasztás

    • A villamos berendezést, vagy azt a részét, amelyen a munkavégzés majd folyik, az összes tápforrásról le kell választani. (Bukta lehet: több ponton történő betáplálás, UPS, generátor stb.)
    • Ha a kikapcsolás nem elegendő, leválasztást kell végrehajtani.
    • Épületvillamossági berendezéseken leválasztás helyett elég a fogyasztásmérő előtti kismegszakítók kikapcsolása is.

     

    Visszakapcsolás elleni biztosítás

    • Ezt reteszeléssel, ha ez nem lehetséges, letiltással kell megoldani.
    • Az összes kapcsolóeszköz esetében gondoskodni kell a visszakapcsolás elleni biztosításról.
    • A leválasztás után az összes olyan részt, amelyen feszültség maradhat, a megfelelő módon ki kell sütni.
    • Villamos kezelőhelyiségben vagy kezelőtérben általában elég a „bekapcsolni tilos” figyelmeztető tábla.
    • Illetéktelen személyek lehetséges jelenléte esetén többletvédelemről is gondoskodni kell. Nemcsak azért mert lehet, nem tudnak olvasni, hanem mert valószínűleg nincsenek tisztában a visszakapcsolás veszélyeivel.
    • Ha a bekapcsolási lehetőség felett a munkavégző személy állandó felügyeletet tud gyakorolni, a letiltás elhanyagolható. Ebben az esetben jelezni kell, hogy a kikapcsolás szándékosan, kézi működtetéssel történt. (Ez igaz automatika, védelem, távműködtetés által működtetett kapcsolószervre és a kismegszakítókra is.)
    • Gondoskodni kell arról, hogy a visszakapcsolásra alkalmas villamos szerkezet segédenergia hatására se tudjon meglepetéseket okozni.
    • Épületvillamossági berendezés feszültségmentesítésénél letiltás céljára elegendő a csavarozható, késes biztosítóbetétek kivétele, kiemelése és elvitele vagy elzárása - a lényeg, hogy a becsavarás helyén ne legyenek hozzáférhetők. Kismegszakítók esetén a bekapcsolást gátló plombák helyére vékony huzal helyezhető be, amelyet össze kell csavarni, vagy a kapcsolókart szigetelőszalaggal leragasztani. (Előfordult, hogy négy méter magasan létrán állva jött az áldás, miközben reflektort kötöttem be. Kiderült, hogy a lakatos a kiselosztó összes kismegszakítóját sorban felkapcsolta, hogy a flexe szuflát kapjon. Ha a kismegszakítók le lettek volna tiltva, ez nem fordulhatott volna elő, és ez nem a lakatos hibája volt, hanem az én munkavezetőmé.) Dobozkapcsolóknál „bekapcsolni tilos” táblát kell alkalmazni, ha ez nem lehetséges, kikapcsolt állapotban zöld/sárga szigetelőszalaggal le kell ragasztani.
    •  

      • A földelő és rövidre záró szerkezetet először a földelési ponthoz kell csatlakoztatni és utána a földelendő részhez.
      • A földelőnek, ha lehet, a munkavégzés helyéről láthatónak, de minél közelebb kell lennie.
      • Kisfeszültségű és törpefeszültségű villamos berendezések esetében nincs szükség földelésre és rövidre zárásra, ha nem áll fenn az újra feszültség alá kerülésnek a veszélye.
      • Ha a munkavégzés helyének közelében a villamos berendezésnek vannak olyan részei, amelyeket nem lehet feszültségmentesíteni, akkor az ott végzett munka feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül.
      • A körülhatárolást úgy kell elvégezni, hogy a határvonal érintése se legyen feszültség alatti munkavégzésnek minősíthető.
      • A körülhatárolás módja lehet elzárás, körülzárás, jelképes elkerítés (például szalaggal), egyértelmű írásbeli maghatározással.
    • Feszültség nélküli állapot ellenőrzése

      • A feszültségmentesített berendezés minden pólusán el kell végezni.
      • Az ellenőrzéshez használt műszert jó előtte és utána is kipróbálni.
      • Az ellenőrzéshez próbalámpa, 20 mA-nél nagyobb fogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálót vagy voltmérőt lehet használni.
      • Kizárólag hangjelzést adó műszer használata még kisfeszültségen sem elegendő.
      • Kisfeszültségen az ellenőrzést az aktív vezetők között is és a földhöz képest is el kell végezni.
      • Ha csak fázisvezető férhető hozzá, és nincs a közelben földpotenciálú mérőpont, egysarkú feszültségkémlelő is alkalmazható.

      Földelés és rövidre zárás

       

      Közeli, aktív részek elleni védelem

      Láthatjuk, hogy nem túl bonyolult, de jó időnként feleleveníteni, hogy mi járul ahhoz, hogy a következő munkát is el tudjuk vállalni. Van aki, minden nap elnéz egy jobbkezes utcát és évekig megússza. Más egyszer figyelmetlen és belerohan egy három gyereket szállító járműbe. Elmosolyoghatjuk, ha húszadszorra kapunk egy kis delejt, de lehet, hogy a következő után a feleségünk intézkedik - a temetésünkről. Nem beszélve arról, ha más szenved a mi hibánkból.


    Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

    Hasznos volt az ön számára a cikk?

     Igen

     Nem