Mesterséges világítás az iskolákban
2002/10. lapszám | Baktai Gábor | 13 787 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ha egy épületről beszélünk, az ember nem is sejtené, hogy milyen fontos szerepet tölt be a világítás. Nemcsak azért, mert egy átlagos épület energiaigényének akár 60-80%-át is kiteheti, hanem mert igen jelentősen befolyásolja az épületben tartózkodók testi és lelki állapotát, koncentrálás, képességét, sőt egy rossz világítás akár maradandó szemkárosodáshoz is vezethet. Mivel jól világítani nem sokkal nagyobb feladat, mint rosszul tenni azt, célszerű kis figyelmet fordítani rá. Amire talán a legnagyobb figyelmet kell fordítani, az a felnövekvő nemzedék egészségének megóvása. Miután jómagam is az iskolás éveim alatt kényszerültem a szemüveg viselésére saját bőrömön érzem a probléma megoldatlanságát.
Egy iskola korszerű világításánál két fő esetet különböztethetünk meg: új épület világítástechnikai megoldása, valamint már meglévő, korszerűtlen világítási rendszer lecserélése.
Az első esetben szoros egyeztetés szükséges az építésszel, a villamos tervezővel, belsőépítésszel (amennyiben van), illetve a későbbi üzemeltetővel. Ilyenkor a megoldások minőségi szintjének csak a pénztárca mérete szabhat határt, de néhány praktikus ötlettel (ami lehet akár csak a lámpatestek optimális elhelyezése) költségkímélően közelíthetünk a tökéletes felé. A második eset sokkal jobban megköveteli a kompromisszumkészséget. Ilyenkor figyelembe kell venni a régi lámpatestek helyzetét, valamint azok energiafogyasztását. Mivel a legtöbb esetben az üzemeltetőnek (pl. önkormányzatnak) nincs pénze a felújításra, ezért a munkálatokat különböző pályázati hitelekből lehet finanszírozni, melyek feltétele minden esetben az energia-megtakarítás. Ez természetesen kimutatható, hiszen egy régebben használt 40 W-os fénycső veszteséggel mért teljesítményfelvétele kb. 51 W, míg egy 36 W-é már csak 44,1 W (szakcég adata). Tovább javítható a hatás elektronikus előtét alkalmazásával 36 W-ra.
De akár új beruházásról beszélünk, akár egy régi rendszerfelújításáról, a feladat ugyanaz, az elvárások ugyanolyan szigorúak. Ugyanúgy elvárás a megfelelő fényforrás kiválasztása. Szempont a kis teljesítményfelvétel, a belmagassághoz alkalmazkodó fényáram, színhőmérséklet, színvisszaadás. Ez az esetek nagy többségében három sávos fénycsövet jelent. Így jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy megközelíthetjük a napfény színhűségét 80%-ban, és mindezt gazdaságos üzemeltetéssel érhetjük el. (Itt érdemes megemlíteni, hogy a fénycsöves világítás esetenként célszerűbb lehet, mint az úgymond energiatakarékos kompakt fénycsövek.) Miután kiválasztottuk a fényforrást, nézzük a többi paramétert.
Talán a legismertebb paraméter a megvilágítási szint: ez az iskolapadon mérve 300-500 lx-ot jelent, néhány kivételtől eltekintve (pl. rajzterem, ahol ez az érték elérheti a 750 lx-ot is.) A táblán mért függőleges megvilágítás az asztalok megvilágításának legalább 50%-a legyen, így elkerülhető az, hogy a jegyzetelésből feltekintő diák szeme állandóan adaptálódjon, vagyis alkalmazkodnia kelljen két különböző szinthez.
A következő paraméter az egyenletesség. Mivel a legtöbb esetben mozgathatóak a padok, ezért célszerű a terem egész területére egyenletes világítást tervezni. Amennyiben viszont tudjuk a padok későbbi elrendezését, és módunkban áll a lámpatesteket tetszőlegesen elhelyezni, akkor az első lámpasort az ablaktól (ha az a padsorokkal párhozamosan helyezkedik el) 0,6-0,9 m-re célszerű felszerelni, a többi sort egymástól egyenlő távolságra. Érdemes a padsorok közé pozicionálni azokat, így nem árnyékolja ki azt a diák a fejével, illetve nem csillan be egy fényesebb könyvlap a felette lévő fénycsőtől.
Egy újabb fontos paraméter a káprázás-korlátozás. Ez azt jelenti, hogy a szem adaptációs állapotához képest ne lásson nagyobb fénysűrűségű felületet sem a diák, sem a tanár. Két módon alakulhat ki káprázás. Közvetlen káprázásról akkor beszélünk, ha közvetlen szemünkbe „süt a Nap”, illetve rálátunk a fényforrásra. Védekezés ellene a napfény kápráztatása esetén sötétítő függönnyel történhet, míg a mesterséges világításnál káprázás-korlátozott lámpatestek alkalmazásával, valamint a megfelelő elrendezés kiválasztásával oldható meg. Kötött elrendezésű termekben csak a nézési irányban kell betartani a szabvány szerinti 1-es káprázási fokozatot (az MSZ 6240 szerinti 3-as skálán), míg szabad elrendezés esetében a lámpatest hossz- és keresztirányában be kell tartani az 1-es fokozatot. Ha már kikerültük a közvetlen káprázás zavaró hatásait, még figyelnünk kell a közvetett káprázás hatásaira. Vagyis kerülni kell a fényes felületek alkalmazását úgy a tankönyveknél, mint a faliújságok esetében. Figyelni kell továbbá a tábla megvilágítására is, kiváltképp a fényes-filctollal írható táblák esetében.
Ha kellő gondot fordítottunk a tantermek világítására, áttérhetünk a közösségi terekre. A folyosók, ebédlők, WC-k világítása jóval egyszerűbb feladat. Itt már elegendő átlag 100 lx elérése, és az egyenletesség és a káprázás-korlátozás sem kritikus olyan mértékben. Alkalmazhatóak burás lámpatestek, a mosdókban ügyelve a vízzel szembeni védettségre. A tornaterem világítása ismét komoly feladat, ahol számos igényt szem előtt kell tartani. Mivel minden paraméter (pl. a geometriai méretek) is nagy mértékben változhatnak, ezért az mindig egyedi megoldást igényel.
Tovább javítható a világítási hatás az épület egészére nézve, ha a lámpatestekben elektronikus előtétet alkalmazunk. Ennek nem csak a már említett energia-megtakarítás az előnye, hanem teljesen megszünteti a tudat alatt érzékelt stroboszkóphatást, vagyis a fénycső villogását az érzékelhető tartomány többszöröse fölé emeli, valamint meghosszabbítja a fénycső élettartamát. Az eddig felsorolt kritériumok csak irányelvek, melyek alapján a komfortos világítás alakítható ki. Amennyiben ezeket betartva jó világítást hozunk létre az iskolákban, nemcsak gyermekeinktől veszünk el egy érvet, hogy miért nem tudtak odafigyelni az órán, hanem nyugodtabbak lehetünk, hogy tettünk valamit az egészségük megőrzéséért.
A cikk képei a Villanyszerelők Lapja 2002. októberi lapszámából származnak, ezért a minőségük nem minden esetben felelnek meg a mai elvárásoknak.
VilágítástechnikaVillanyszerelés
