Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Épületvillamosság

Eladták a lakást, villamos biztonsági felülvizsgálat szükséges

2021. március 8. | Benyák László |  7420 | |

Eladták a lakást, villamos biztonsági felülvizsgálat szükséges

Egy 1989-ben létesült családi ház adásvétele során az ügyvéd felhívta az eladó, valamint a vásárló figyelmét, hogy a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. A Villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzését a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. számú mellékletének (VMBSZ) 1.13.2 f) pontja írja elő.

A vevő az eladó beleegyezésével és hozzájárulásával regisztrált villanyszerelőhöz fordult és felkérte, hogy végezze el az említett villamos biztonsági felülvizsgálatot. A szakember – aki jelen esetben ÉV és EBF képesítéssel, érvényes jogosultsággal, valamint érvényes tűzvédelmi szakvizsgával is rendelkezett – elvállalta a megbízást.

Általános információk

A családi ház 1989-ben létesült, azóta lényeges átalakítás, felújítás nem történt. Az épület csatlakozása szigetelt szabadvezetékkel létesült (3×10 mm2 MLC/25 mm2 alumínium). Tulajdonjogi határ, a csatlakozási pont: a csatlakozóvezeték felhasználó felőli végpontja. A rendelkezésre álló és szerződött csatlakozási áramerősség: B 3×25 A. A rendszer földelésének típusa: TN-rendszer. A vásárlás előtt álló ügyfél jelezte, hogy a közeljövőben HMKE-t szeretne létesíteni. Az áramütés elleni védelem céljára alkalmazott kikapcsolószervek kismegszakítók (ÁVK nincs felszerelve).

A felhasználói vezetékhálózat használatbavételét megelőző első ellenőrzésről készített minősítő irat nem áll rendelkezésre. A már visszavont 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (KLÉSZ) szerinti 6 évenkénti dokumentált szerelői ellenőrzés elmaradt és a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. számú mellékletének (VMBSZ) 1.13.2 e) pontjában előírt villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére sem került sor. A leírtak miatt a felhasználói tulajdonú villamos hálózat műszaki, biztonsági szintje nem ismert. Azaz nem lehet tudni, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat biztonságos-e, vagy sem.

A villamos biztonsági felülvizsgálat által feltárt hibák, rendellenességek

A fogyasztásmérőhely a jelenleg érvényes MSZ HD 60364 szabványsorozat, valamint az MSZ 447:2019, MSZ 453:1987 szabványok követelményeinek nem felel meg és nem felel meg a létesítésekor érvényes MSZ 1600-1:1977, MSZ 1600-3:1986, MSZ 447:1983, MSZ 172-1:1986 szabványok követelményeinek sem. Szembetűnő hiányosságok, rendellenességek tapasztalhatók például az áramütés elleni védelem, villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése, vezetékek védelme, hőhatások elleni védelem és az alkalmazandó feliratok esetében.

További rendellenességek

A földelő szétterjedési ellenállása 23 Ω. A fogyasztásmérőhelyen a villamos szerkezetek szerelése, kiválasztása nem felel meg az előző bekezdésben hivatkozott követelményeknek. (1. kép) A folyosón elhelyezett alelosztóban a vezetékek túlmelegedtek, szigetelésük repedezett (2. kép).

1. kép: Szakszerűtlenül átalakított, leromlott állapotú fogyasztásmérőhely.

2. kép: Túlmelegedés nyomai az alelosztóban.

A zuhanyzóban lévő vízmelegítő elhelyezése, szerelése nem felel meg a vonatkozó MSZ 1600-3:1986 szabvány követelményeinek (3.kép). A fürdőszobában a fürdőkádnál az 1. sávban csatlakozóaljzat, valamint I. év. osztályú lámpatest van felszerelve (4. kép).

3. kép: A villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozó követelmények nem teljesülnek.

4. kép: A szakszerűtlen kivitelezés életveszélyes helyzeteket teremthet.

Az MSZ 172-1:1986 szabvány 3.12 pontjában előírt EPH-hálózat, helyi EPH-összekötés nincs kialakítva. A fürdőszobában lévő fémből készült fürdőkád nincs csatlakoztatva a védővezetőhöz, helyi EPH-összekötés nincs kiépítve. A gázcső, valamint a fémből készült vízvezetékcső épületbe való belépési pontjainak közvetlen közelében nincsenek csatlakoztatva a fő földelősínhez, EPH-rendszerhez. A gázmérőóra nincs áthidalva. A helyiségekben lévő vezetékkötések céljára alkalmazott dobozokban összesodort kötések vannak. A folyosón, a konyhában és a melléképületben kialakított garázsban a mennyezet alatt elhelyezett kötődobozokban az összesodort kötéseken túlmelegedés nyomai láthatók (a „kötések megégtek”, az összesodort kötésekre a szigetelőszalag ráolvadt, a vezetékek szigetelése a kötések közvetlen közelében elszenesedett, repedezett). A konyhában az ablak melletti csatlakozóaljzatban mért hurokimpedancia 2,9 Ω (B típusú 25 A névleges áramú kismegszakító védi, a megengedett hurokimpedancia 1,84 Ω, a fogyasztásmérő-szekrényben lévő mért felhasználó főelosztónál mért hurokimpedancia 0,7 Ω).

A folyosón két darab csatlakozóaljzat található, amelyek védővezetői a folytonosságvizsgálat során szakadtnak bizonyultak. Három szoba van, mindhárom szigetelőpadlós (parkettás). A szobákban lévő csatlakozóaljzatok kétsarkúak, amelyektől az ablak alatt elhelyezett fémcsövekkel szerelt radiátorok kb. 1,5-2 m-re vannak elhelyezve. A szobákban a mennyezethez rögzített, lelógó, segédeszköz nélkül is érinthető fémtestű csillárokhoz nincs kiépítve védővezető. A lambériával burkolt folyosón és társalgóban a süllyesztett kivitelű dobozkapcsolók és csatlakozóaljzatok „rögzítőlábai” közvetlenül a lambériába kapaszkodnak.

5. kép: A szakszerűtlen létesítés, valamint a javítás és a karbantartás hiánya balesetet, tüzet okozhat.

6. kép: A létesítési hibák egy részét nem lehet javítás, karbantartás keretében felszámolni.

Megjegyzés: A dugaszolóaljzatokat olyan épületszerkezeten és úgy kell elhelyezni, hogy a szerelvények rendeltetésszerű használata során várható mechanikai igénybevételnek megfeleljenek. Süllyesztett kivitelű dobozkapcsolót csak az MSZ 454, MSZ EN 60670-1 szabvány szerinti dobozba szerelve szabad alkalmazni. Lásd még a vonatkozó MSZ 1600-15 követelményeit is. A felsorolás nem teljes körű!

7. kép: Amikor a létesítéskor érvényes, alapvető követelmények sem teljesülnek.

8. kép: A szakszerűtlenül kialakított kötések életveszélyes helyzeteket teremthetnek.

Mire figyeljek oda?

Azt, hogy az adott felülvizsgáló milyen tartalmú nyilatkozatot tesz, azt – a büntetőjogi felelősségének tudatában – neki kell eldöntenie. Ugyanakkor a példa szerinti esetben javasolt figyelembe venni az alábbiakat is.
A soron kívüli hibajavítást követő és a veszélyes helyzet megszüntetését igazoló villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséig ne használják az alábbiakat:

  • a fürdőszobában lévő fürdőkádat, a kád fölötti lámpát, a kád fölötti csatlakozóaljzatot, valamint a zuhanyzóban lévő zuhanyt,
  • a folyosón lévő 2 db csatlakozóaljzatot,
  • a konyhában lévő 1 db csatlakozóaljzatot,
  • a szobákban lévő csatlakozóaljzatokból ne használjanak I. év osztályú védőérintkezővel szerelt készülékeket, amelyek a felülvizsgálat során feltűnő módon meg lettek jelölve, használatukat tiltó feliratokkal lettek ellátva, üzemen kívül lettek helyezve, valamint használatuk elkerülése érdekében le lettek ragasztva.

A földelő szétterjedési ellenállásának javítását, valamint a megégett kötések javítását is soron kívül javasolt elvégezni. Ezzel egyidejűleg a konyhában lévő csatlakozóaljzatnál mért, megengedettnél nagyobb hurokimpedancia okát is fel kell tárni és meg kell szüntetni a rendellenességet kiváltó okot.

A soron kívüli hibajavítást mielőbb, de legkésőbb éé. hh. nn-ig javaslom elvégezni, amellyel egyidejűleg a teljes felhasználói tulajdonban lévő vezetékhálózat védelmére egy vagy több legfeljebb 30 mA kioldóáramú áram-védőkapcsolót javaslok felszerelni. A további rendellenességek között felsorolt, a soron kívüli javításban nem szereplő hibákat javítás, karbantartás keretében éé. hh. nn-ig javaslom elvégezni.

A felsorolt hibák kijavításának módját és a javítás lehetőségét mérlegelve úgy tűnik, hogy a felhasználói tulajdonban lévő vezetékhálózat teljes, vagy részleges felújítása nem kerülhető el. A teljes vagy részleges felújítás miatt arra jogosult villamos tervező bevonása javasolt, figyelembe véve azt is, hogy az új tulajdonos, a családi ház tetejére HMKE-t szeretne létesíteni a közeljövőben.

Záró gondolatok

Azért, hogy „a megrendelőnek mindenáron szép háza, napelemes rendszere, villanya lehessen”, a szakembernek nem szükséges jogszabályi előírásokat szegnie és a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeket sem kell enyhítenie.

Megeshet, hogy a feltárt hibák javításával, felújítással kapcsolatban járó kiadásokra az eladó és a vevő nem is számítottak és tisztázó kérdéseket tesznek fel. Tényleg olyan fontosak ezek a hibajavítások? Mi történik akkor, ha erre most nem költünk?

Nem javasolt a laikus, hozzá nem értő embereket megijeszteni. Ugyanakkor kellően óvatos, közérthető megfogalmazással javasolt elmondani, hogy például a fürdőszoba vonatkozásában feltárt rendellenességek figyelmen kívül hagyása halálos kimenetelű áramütést okozhat. A villamos berendezés üzemeltetője – aki a példa szerinti családi ház esetében szinte minden esetben a tulajdonos – majd eldönti, hogy a villamos biztonsági felülvizsgálatot végző személy által feltárt hibákból, illetőleg a felülvizsgáltról készített jegyzőkönyvben rögzített, felülvizsgáló által javasolt útmutatásokból mit vesz figyelembe.

A 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel módosított 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet tartalmazza az alábbiakat: „A villamos berendezést úgy kell megtervezni, létesíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni, átalakítani, javítani, rendszeresen karbantartani, üzemen kívül helyezni és megszüntetni, hogy az megfeleljen az 1. mellékletben (a továbbiakban: Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat) meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek, valamint a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.” [3. § (1)]

„A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.”(VMBSZ 1.13.4.)

„…a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.” (VMBSZ 1.13.5)

„A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja.” (VMBSZ 1.14.)

„A felhasználói berendezés üzemeltetője az ellenőrzések, vizsgálatok során talált, az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek való nemmegfelelőségeket köteles kijavíttatni. A javítás elvégzéséig a veszélyesnek minősített berendezésrészeket le kell szereltetni, vagy ki kell kapcsolni, és használaton kívül kell helyezni. A feltárt hiányosságok megszüntetését dokumentálni kell, és a dokumentumokat az üzemeltető legalább a következő rendszeres – azonos szintű – ellenőrzésig megőrzi, és úgy tárolja, hogy az hozzáférhető legyen” (VMBSZ 4.10.)

A felülvizsgáló a megrendelőnek a szakképzett megbízottja, aki a megrendelő számára segítő útmutatást kíván adni. Ezért a villamos berendezés üzemeltetőjének figyelmét javasolt felhívni a fent említettekre is. A felülvizsgáló nem ügyvédje a megbízónak, így nem vállalkozhat arra, hogy a meglévő hibákat eltussolja, jelentőségüket csökkentse. Nem javasolt a vonatkozó jogszabályi előírásokat, műszaki biztonsági követelményeket figyelmen kívül hagyni. Ugyanis ezek miatt, esetenként nagy árat kell fizetni, amelyek kártérítési igényekben, életjáradékokban kerülhetnek számszerűsítésre. Az említettekből javasolt levonni a tanulságokat és a villamos szakmát gyakorlók megbecsülését javasolt a megfelelő szintre emelni. Ezt célszerűen a vonatkozó előírások és követelmények betartásával javasolt elkezdeni. Nem kell „szégyenlősnek lenni”. Meg kell mondani – írásban – előre, hogy mik a szabályok, és azt, hogy az általunk elvégzendő munka mennyibe fog kerülni. A villamos szakemberek megbecsülését ők maguk tudják kivívni és ha ők ezt nem teszik meg, akkor ezt rajtuk kívül senki más nem fogja megtenni.

A cikkben megfogalmazottak nem helyettesítik a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, műszaki biztonsági követelményekben meghatározottakat. Javasolt megfontolni és következetesen alkalmazni az e cikkben említetteket, ugyanis ez jelentős mértékben járulhat hozzá a jogszerű, szakszerű munkavégzéshez, a felhasználói vezetékhálózatok biztonságosságához, valamint a villamos szakmát gyakorlók megbecsüléséhez.

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet

1.13.2. ...időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:

f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő
fa) bérbeadáskor és
fb) tulajdonosváltáskor;

1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

FelülvizsgálatMérőhelyVillanyszerelés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó