Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények II. – Navigálás a változó előírások tengerében XX.
2014/6. lapszám | Rátai Attila | 8933 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Utazásunkat az MSZ HD 60364-7 – Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények – sorozat fejtegetésével folytatjuk, ezúttal három területet fogunk megvizsgálni.
MSZ HD 60364-7-704:2007 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Felvonulási területek villamos berendezései
A közhiedelemmel ellentétben az ezen területekre vonatkozó biztonsági előírások nem enyhébbek, hanem szigorúbbak. Az érv, miszerint kevesebb idő alatt kisebb az esélye a baj bekövetkezésének, nem állja meg a helyét, hiszen láttam már több évig folyó építkezést, és hallottam már pár másodperc alatt bekövetkező áramütésről.
A szabvány felépítése a lehető legidegesítőbb, amely az MSZ HD 6064-4-41:2007-et követi, ám csak az ahhoz képest bekövetkezett változásokat írja le, magyarul a kettőt egyszerre olvasva lehet csak megérteni. Fotografikus memóriával rendelkező vagy autista csodamemóriájú villanyszerelőkre természetesen ez nem igaz, és persze azokra sem, akik az alpontokkal együtt kívülről tudják az egészet. Az alapelv az, hogy az MSZ HD 60364-4-41:2007 érvényes azokra a pontokra, amelyeket az MSZ HD 60364-7-704 nem szabályoz. Na, nézzük, hogy mire figyeljünk, mint villanyszerelők vagy felülvizsgálók, ha munkaterületen dolgozunk…
A szabvány alkalmazási területe
Ezen szabvány követelményei építési és bontási területek ideiglenes villamos berendezéseire egyaránt vonatkoznak (új létesítések munkái, átalakítás, bővítés, bontás, földmunkák, közműépítés és egyéb, hasonló jellegű munkák). A követelmények mozgatható és rögzített villamos berendezésekre egyaránt érvényesek. A követelmények nem vonatkoznak külszíni bányáknál alkalmazott és hasonló jellegű villamos szerkezetekre.
Ugyanígy nem vonatkoznak építési területek azon részeire, ahol nem építési tevékenység folyik, ilyenek például az irodák, mosdók, szálláshelyek, öltözők. A követelmények alkalmazásának határa azon rögzítetten szerelt berendezések, amelyek a főkapcsolót és a fő védelmi eszközöket tartalmazzák. Az a hely a határterület a táphálózat és az építési terület között, ahol ezek elhelyezkednek. Az ezen egységről táplált villamos berendezésekre vonatkozó pluszkövetelményekről fogunk beszélni.
Áramütés elleni védelem általános követelményei
Az alkalmazható védelmi módok a következők:
- táplálás önműködő lekapcsolása,
- kettős vagy megerősített szigetelés,
- villamos elválasztás
- egy fogyasztókészülék táplálása esetén,
- törpefeszültség (SELV és PELV).
Védőakadály és elérhető tartományon kívüli elhelyezést alkalmazó védelmi módok alkalmazása tilos. (Emlékszünk, ezek a védelmi módokat csak szakképzett vagy kioktatott, illetve általuk felügyelt személyek által hozzáférhető villamos berendezéseken lehet alkalmazni.) A szabvány itt egy pluszkövetelményt illetően kiegészítést tesz. A legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatokat áram-védőkapcsolóval kell védeni. Ez a követelmény vonatkozik a szintén a legfeljebb 32 A-es névleges áramú, kézben tartható villamos szerkezeteket tápláló áramkörökre is – igen, ha rögzített bekötésűek, akkor is. Az áram-védőkapcsoló névleges kioldóárama legfeljebb 30 mA lehet.
Emlékszünk, az MSZ HD 60364-4:41:2007 szerint nem ideiglenes berendezésnél csak 20 A-ig kötelező az áram-védőkapcsoló, 32 A névleges áramig áram- védőkapcsoló csak a mobil kültéri dugaszolóaljzatok esetében kötelező.
Persze az áramvédő-kapcsoló kiváltható SELV/PELV védelmi móddal vagy villamos elválasztással is, ahol minden villamos szerkezetet külön szigetelőtranszformátor táplál, de legalábbis egy szigetelőtranszformátor külön szekunder tekercsei. Ha belegondolok, én is inkább egy több áramkört is tápláló, 6-8 ezer forintos áram-védőkapcsoló helyett kb. húszezer forintos leválasztó trafókat alkalmaznék – áramkörönként…
Védelmi módok: táplálás önműködő lekapcsolása hiba esetén
A szabvány két kiegészítést közöl csupán. Az egyik az, hogy a 32 A-nál nagyobb névleges áramú csatlakozóaljzatokat tápláló áramkörökbe is áram-védőkapcsolót kell iktatni, amelyeknek névleges kioldóárama maximum 500 mA lehet.
A másik egy engedmény. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 kötelezően előírja, hogy a táplálás folyamatosságának biztosítása érdekében létesített IT-rendszerekben szigetelésellenőrző készüléket kell alkalmazni, viszont hordozható áramfejlesztők esetében ez elhagyható! Akik eddig hordozható áramfejlesztők esetében is telepítettek szigetelésellenőrző készülékeket, ezentúl nyugodt lelkiismerettel hanyagolhatják ezen eszközök használatát.
Villamos elválasztás
Szabványunk itt az MSZ HD 60364-4-41:2007 413. 3 3-as pontjára hivatkozik. Ez a pont előírja, hogy 1) az elválasztott áramkör aktív részeit tilos összekötni más áramkörökkel, a védővezetővel vagy a földdel, 2) az elválasztás biztosítására az áramkörök között alapszigetelést kell alkalmazni. A hivatkozás után felhívja a figyelmet arra, hogy erre a pontra különös figyelmet kell fordítani. Házi feladat: gondolkozzunk el azon, mit jelent nem ideiglenes berendezés esetében a „különös figyelem” nélküli létesítés.
SELV, illetve PELV törpefeszültség
Itt az alapszigeteléssel kapcsolatos előírások teljes körű kiterjesztéséről van szó. Mivel én is végigrágtam magam rajta, ezért kedves olvasóinkat sem kímélem meg ezen információhalmaz mesés elegyétől! Ez a nélkülözhetetlen analóg adatcsomag az „Alapvédelemre (közvetlen érintés elleni védelemre) vonatkozó óvintézkedések” részét képezi. Nézzük, miről is van szó – jót fog tenni egy kis ismétlés…
Az alapvédelemre vonatkozó óvintézkedések normál feltételek esetén biztosítanak védelmet. A szabvány hívja még közvetlen érintés elleni védelemnek. Ezeket akkor kell alkalmazni, ha a kiválasztott védelmi mód részeként elő van írva.
Az MSZ HD 60364-4-41:2007 A1 fejezete az aktív részek alapszigetelésével foglalkozik, amely az üzemszerűen feszültség alatt álló aktív részek érintését hivatott megakadályozni. Követelmény, hogy az aktív részek legyenek beburkolva a szerkezetre vonatkozó szabványok előírásainak megfelelő szigeteléssel, ráadásul ez a szigetelés csak roncsolással legyen eltávolítható.
Az A2 fejezet a védőfedésekkel, illetve védőburkolatokkal foglalkozik, amelyek rendeltetése szintén az aktív részek megérintésének a megakadályozása. Az aktív részek fedéseinek vagy burkolatainak védettsége minimum IPXXB vagy IP2X legyen. Ez azt jelenti, hogy 12 mm-nél nagyobb átmérőjű tárgy nem tud behatolni, illetve az aktív részeket nem lehet ujjal megérinteni.
Könnyen megérinthető, vízszintes fedőfelületű részeknél ez IPXXD vagy IP4X legyen. Ez azt jelenti, hogy 1 mm-nél nagyobb átmérőjű tárgy nem tud behatolni, illetve a veszélyes részek nem érinthetők huzallal.
A védőfedéseknek és -burkolatoknak 1) helyükön megbízhatóan rögzítettnek kell lenniük, 2) kellően szilárdaknak és tartósaknak kell lenniük ahhoz, hogy normál üzemi körülmények között az előírt védettségi fokozatot fenntartsák, az aktív részeket elkülönítsék – és mindezt az érvényesülő külső hatások között tegyék meg. (A „pedig laboratóriumi körülmények között működött” érv ezek szerint nem nyert hangszórót!)
Ha a burkolatot vagy védőfedést – egészét vagy részét – el kell távolítani, az 1) csak szerszámmal vagy kulccsal legyen lehetséges, vagy 2) csak azután történhessen meg, miután az érinthető részek a táplálásról úgy lettek leválasztva, hogy a visszakapcsolás az érinthetőség tényének fennállásáig meg van akadályozva, illetve 3) csak ott legyen lehetséges, ahol az aktív részek előírt fedése megmarad.
Ha a védőfedés vagy -burkolat mögött bizonyos szerkezeteken veszélyes töltések maradnak, figyelmeztető táblára van szükség – erre van szükség például fázisjavítók kondenzátorai esetében. (Ha a feszültség 5 másodperc alatt érintési feszültség – 120 V = – alá csökken, nem áll fenn a véletlen érintés veszélye.)
Az MSZ HD 60364-4-41:2007 meghatározza, hogy a különböző feszültségszintű SELV/PELV áramkörök milyen alapvédelemmel kell, hogy rendelkezzenek. Ha a névleges feszültség kisebb, mint 12 V~/30 V=, akkor nincs szükség alapvédelemre – például gyermekvasút. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a névleges feszültség nem nagyobb, mint 25 V~/60 V=, normál száraz körülmények állnak fenn, és FELV esetére teljesülnek a védővezető kiépítésére vonatkozó követelmények. Villamos berendezések SELV/PELV áramköreinek esetében a szabvány csak akkor követeli meg az A1, A2 fejezet szerinti alapvédelmek alkalmazását (alapszigetelés, védőfedések, burkolatok) ha a névleges feszültség nagyobb, mint 25 V~/60 V= vagy ha berendezés folyadékba merül.
Az MSZ HD 60364-7-704:2007 szerinti villamos berendezések esetében MSZ HD 60364-4-41:2007 A1, A2 szerinti követelményt kell előírni, függetlenül a névleges feszültségtől.
Villamos szerkezetek kiválasztására és szerelésére vonatkozó általános előírások
Minden felvonulási berendezésnek meg kell felelnie az MSZ EN 60439-4-nek. Ezen szabvány neve: Felvonulási területek berendezéseinek (ACS-eknek) egyedi követelményei. Ha arra gondolok, hogy a munkavédelmisek kiszállnak, és ellenőrzik az összes termékleírást, dokumentációt, hogy hivatkozik-e erre a szabványra… Szép az élet!
Kábel- és vezetékrendszerek
A hajlékony vezetékek típusát a szabvány meghatározza: H07RN-F – gumiszigetelésű vezeték – vagy ezzel egyenértékű kopás- és vízálló vezeték. MT, MBCU (NYM-J) és társai tehát nem! A munkavédelem erre is bukik, ne legyenek tehát ilyen bakik. Kiegészítésként továbbá a szabvány figyelmeztet arra, hogy a kábeleket és vezetékeket nem ajánlatos a terület útjain vagy járdáin átvezetni. Amennyiben mechanikai sérülések veszélye vagy építőgépekkel való érintkezése áll fenn, speciális védelmet kell biztosítani.
A szabvány külön felhívja a figyelmet a felszínen vagy a levegőben fektetett vezetékek védelmére, mivel ezek az építésen folyó tevékenységek következtében fokozottan vannak kitéve a sérülés veszélyeinek. Egy átadás kapcsán fél óra alatt legalább kétszer szakították le majdnem az építkezés bejárata közelében lévő, levegőben fektetett kábelt. Egyik esetben sem a sofőrön múlt, hanem az irodakonténerben lévők hangjelzéseinek köszönhetően nem lett nagyobb baj. Szerintem a szabvány írói nem erre a megelőzési módszerre gondoltak.
Leválasztás eszközei
Az építési területen minden felvonulási berendezésnek tartalmaznia kell a tápforrás kapcsolására és leválasztására szolgáló eszközöket. A leválasztó eszköznek „Ki” pozícióban biztosíthatónak, például lakatolhatónak kell lennie.
Az összes fogyasztókészüléket felvonulási berendezésről kell táplálni. Ezek legyenek ellátva 1) túláramvédelmi eszközökkel, 2) közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközökkel, 3) csatlakozóaljzatokkal. Amennyiben biztonsági vagy tartalék tápforrások is részét képezik a felvonulási hálózatnak, csatlakoztatásukat úgy kell megoldani, hogy a különböző tápforrások öszszekapcsolása ne legyen lehetséges.
Breaking news!
Magyarország villanyszerelő társadalmának egységbe kovácsolódott közössége töri a fejét azon, hogy hol van leírva, hogy villamos berendezés kültéri részén elég a 100 mA-es áram-védőkapcsoló. A válasz: az MSZ HD 60364-4-41:2007-ben sehol! Az MSZ HD 60364-7-704:2007 nemzeti kiegészítésében van leírva, hogy Magyarországon, ha a környezeti feltételek miatt szükséges, akkor elég a 100 mA-es névleges kioldóáramú áram-védőkapcsoló, a legfeljebb 32 A-es csatlakozóaljzatok és a szintén a legfeljebb 32 A-es névleges áramú, kézben tartható villamos szerkezeteket tápláló áramkörök esetében. Az, hogy milyen környezeti feltételek esetében nem gond a szervezetet érő több mint háromszoros mértékű áramütés – biztos van rá magyarázat...
MSZ HD 60364-7-706:2007 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Vezető anyagú, szűk helyek
A szabvány alkalmazási területe
Olyan helyek rögzített szerkezeteire és az itt használatos hordozható szerkezetek tápforrásaira vonatkoznak, ahol a személyek mozgása korlátozott. A vezető anyagú, szűk helyek főleg fémes vagy más vezető anyagú részekkel vannak határolva, ezért valószínű, hogy a személy a testének jelentős részével érintkezésbe kerül ezekkel a határoló részekkel. A problémát az is jelenti, hogy ennek az érintkezésnek a megszüntetése korlátozott. Gondoljunk például egy viszonylag szűk tartályra, amit csak egy szűk nyíláson keresztül lehet elhagyni.
Belátható, hogy amennyiben a személyt áramütés érné, nem tudna, vagy csak igen nehezen az áramkörből kiszakadni. Az áram hatása több tíz másodpercig és érheti. Ugyanakkor, mivel a test nagy felületen érintkezik a fémfelülettel, az átmeneti ellenállás is csökken, ez jelentősen növeli az áram káros hatását. Ugyanakkor ezen szabvány követelményei nem vonatkoznak olyan helyiségekre, amelyeket a személy könnyen el tud hagyni, vagy amelyekben elég hely van a munkája végzésére – például kazánházak vagy szellőző gépházak. Hiába verem a fejemet rendszeresen a csövekbe, attól azok nem vezető anyagú, szűk helyek, csak én vagyok béna.
Általános követelmények
A szabvány rögtön antikövetelményekkel kezd. Védőakadály és elérhető tartományon kívüli elhelyezést alkalmazó védelmi módok alkalmazása tilos. Majd felsorolja, milyen módok alkalmazhatók.
1. Kéziszerszámok és hordozható szerkezetek táplálása:
- SELV,
- villamos elválasztás (az elválasztó transzformátornak lehet több szekunder tekercse, de egy tekercsre csak egy szerkezet csatlakozhat).
2. Kézilámpák táplálása:
- SELV (fénycsöves lámpa használata megengedett, a lényeg, hogy a lámpatest SELV táplálású legyen.)
3. Rögzített szerkezetek táplálása:
- táplálás önműködő lekapcsolása (a rögzített szerkezetek testeit és a helyiség vezetőképes részeit kiegészítő egyenpotenciálú összekötéssel össze kell kötni),
- SELV,
- PELV (az összes test, az összes idegen vezetőképes rész és a PELV-rendszer földcsatlakoztatása között egyenpotenciálú összekötést kell kialakítani),
- villamos elválasztás (az elválasztó transzformátor egy szekunder tekercsére csak egy szerkezet csatlakozhat),
- II. érintésvédelmi osztályú, vagy azzal azonos szigetelésű – például megerősített szigetelésű – szerkezet (a tápláló áramkörökbe maximum 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolót kell iktatni, kiegészítő védelemként).
Egyenpotenciálú összekötés és üzemi földelés
Amennyiben olyan szerkezetet használunk vezető anyagú, szűk térben, amelynek üzemi földelésre van szüksége, akkor az itt található összes test, idegen vezetőképes részt, és az üzemi földelés között egyenpotenciálú összekötést kell kialakítani.
Védelmi mód: villamos elválasztás
Az elválasztott áramkör tápforrásának legalább egyszerű elválasztással kell rendelkeznie, és az elválasztott áramkör névleges feszültsége maximum 500 V lehet. A tápforrást csak akkor lehet a vezető anyagú, szűk térben elhelyezni, ha az a rögzített berendezés részét alkotja.
Védelmi mód: SELV/PELV törpefeszültség
A SELV/PELV tápforrásoknak biztonsági szigetelő transzformátoroknak kell lenniük, vagy olyan tápforrásnak, amelyeknek biztonsági szintje egyenértékű ezekkel. A tápforrást csak akkor lehet a vezető anyagú, szűk térben elhelyezni, ha az a rögzített berendezés részét alkotja, illetve az adott vezető anyagú, szűk térben rögzített szerkezeteket táplál. A SELV/PELV áramkörök alapvédelmére (közvetlen érintés elleni védelemre) vonatkozó követelmények azonosak cikkünk első részében tárgyalt építési vagy bontási területek SELV/PELV áramköreire vonatkozó követelményeivel. Az alapvédelem kialakítása nem függ a névleges feszültségszinttől.
MSZ HD 60364-7-706:2007 Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Törpefeszültségű világítási berendezések
A szabvány alkalmazási területe
Ezen szabvány követelményei olyan világítási áramkörökre vonatkoznak, ahol az áramkört tápláló tápforrás névleges feszültsége maximum 50 V~/120 V=.
Együttes védelem közvetlen és közvetett érintés ellen
Törpefeszültségű világítási berendezéshez csak SELV-áramkört szabad használni. Ezeknek biztonsági szigetelő transzformátoroknak kell lenniük, vagy olyan tápforrásnak, amelyeknek biztonsági szintje egyenértékű ezekkel.
A szabvány követelményeit kielégítőnek tekintendők az olyan elektronikus eszközök, amelyeknél megoldott, hogy a kapcsokon a feszültség még belső hiba esetén se tudja meghaladni a SELV áramkörök szabványban meghatározott értékét – 50 V~/120 V=. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 414.3.4. szerint még ennél nagyobb feszültségek is megengedhetők, ha az aktív részek érintésekor, vagy az aktív részek és a test között fellépő hiba esetén a feszültség az előírt értékek alá csökken. A biztonsági transzformátorokat csak akkor szabad összekapcsolni, ha 1) a primer körben is párhuzamosan vannak kapcsolva és 2) villamos jellemzőik azonosak.
Túláramvédelem
A SELV áramkörönként egyedileg vagy csoportosan lehet védeni. Önműködően visszakapcsoló túláramvédelmi eszközöket csak 50 VA-ig terjedő teljesítményű transzformátorok esetében megengedettek.
Leválasztás és kapcsolás
Amennyiben a transzformátorok párhuzamosan kapcsoltak, a primer áramkört egy közös le-választó eszközhöz, rögzítetten kell csatlakoztatni.
Tűzvédelem
Figyelembe kell venni, hogy az adott szerkezet éghető vagy nem éghető felületre szerelhető-e. (Kutatások és gyakorlati úton szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy a túlmelegedett SELV készülék éghető anyagra gyakorolt hatása megegyezik a kisfeszültségű gyártmányok túlmelegedéséből adódó nem kívánt hő- és fényjelenségek hatásával. Ergo a törpefeszültség nem kevésbé tűzveszélyes, csak azért, mert pindurka.
Azt, hogy mit hova lehet felszerelni, a gyártó szerelési utasításai szabják meg. A normál éghető felületre szerelhető szerkezetek csúcsra állított egyoldalú háromszögben F betű jellel vannak ellátva. A transzformátoroknak – a tűz kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében – vagy zárlatbiztosnak kell lenniük, vagy olyan védelemmel kell rendelkezniük, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
- A lámpatestek teljesítményigénye folyamatosan ellenőrizve legyen.
- 60 W-nál nagyobb teljesítménynövekedést okozó zárlat vagy meghibásodás esetén a tápáramkör önműködő leválasztása 0,3 másodpercen belül történjen meg.
- Ha a tápáramkör csökkentett teljesítményű üzeme alatt 60 W-nál nagyobb teljesítménynövekedést okozó meghibásodás lép fel, a tápáramkör önműködő leválasztása szintén történjen meg.
- A különleges védelmi eszköz legyen meghibásodás-biztos.
Kábel- és vezetékrendszerek típusai
A következő vezetékrendszereket lehet alkalmazni:
- szigetelt vezetők védőcsőben vagy vezetékcsatornában,
- kábelek vagy zsinórvezetékek,
- hajlékony vezetékek vagy zsinórvezetékek,
- törpefeszültségű világítási rendszerek,
- sínrendszerek.
A vezetőket más célokra használni tilos. Nem lehetnek a lámpatestek tartói, nem lehet a vezetékekre jelzőtáblákat, ruhákat, ártáblákat akasztani. Épületek fémes szerkezeteit vagy bútorrészeket tilos aktív vezetőként használni.
Csupasz vezetők
Ha a névleges feszültség maximuma 25 V~/60 V=, akkor a következő feltételek teljesülése esetén megengedett csupasz vezetők használata:
- a berendezés tervezését, létesítését úgy végezték, hogy a zárlat kialakulásának kockázata a lehető legkisebb legyen,
- a vezetők minimális keresztmetszete 4 mm2,
- a vezetők, huzalok nincsenek közvetlenül éghető anyagra helyezve.
Függesztett csupasz vezetők esetén a transzformátor és a védelmi eszköz közötti részén le- galább az egyik vezetőnek és csatlakozásainak szigeteltnek kell lennie.
Függesztett rendszerek
A lámpatest-függesztő eszközöknek a lámpatest lámpatestekkel együtt vett tömegének minimum ötszörösét, de minimum öt kilogrammot kell elbírniuk. A vezetők csatlakoztatását csavartípusú csatlakozókapcsokkal (például csoki) vagy csavar nélküli szorítóeszközökkel (például klipszes vezeték-összekötő) kell megoldani. Szigetelésátszúrásos csatlakozókat és függesztett vezetékre helyezett, ellensúllyal terhelt csatlakozóvezetéket nem szabad alkalmazni. A függesztett rendszert szigetelt távtartókkal kell rögzíteni, a nyomvonalnak teljes mentén hozzáférhetőnek kell lennie.
Vezetők keresztmetszete
A törpefeszültségű vezetők előírt minimális keresztmetszete 1,5 mm2, és réz anyagúnak kell lennie. A legfeljebb 3 méter hosszú, hajlékony vezetőknél elfogadható az 1 mm2 keresztmetszet is. A függesztett, hajlékony vagy szigetelt vezetők minimum 4 mm2, réz anyagúak legyenek. Ennek mechanikai okai vannak. Ugyanez igaz a réz, külső ónozott réz beszövéssel és nagy szakítószilárdságú belső maggal rendelkező vezetékek esetében.
Feszültségcsökkenés a fogyasztói berendezésekben
A törpefeszültségű világítási berendezésekben a transzformátor és a legtávolabbi lámpatest között maximum a berendezés névleges feszültségének 5%-a lehet.
Egyéb szerkezetek
A lámpatesteknek ki kell elégíteniük az EN 60598-ban lefektetett követelményeket. A védelmi eszközöknek hozzáférhetőnek kell lenniük. Mi a helyzet az álmennyezet fölé helyezett védelmi eszközökkel? Lehetséges, de 1) így is könnyen elérhetőnek kell lennie, 2) az álmennyezet felett lévő eszközök ottléte és helye ismert kell, hogy legyen.
Amennyiben nem egyértelmű, hogy egy védelmi eszköz melyik áramkörhöz tartozik, akkor az azonosítást jellel, ábrával, címkével kell elvégezni. Az álmennyezet fölé helyezett SELV áramköröket és tartozékaikat, beleértve a védelmi eszközöket, rögzítetten kell csatlakoztatni. A tápforrásokat és a védelmi eszközöket megfelelően alátámasztva kell szerelni, úgy, hogy a csatlakozások ne legyenek kitéve mechanikai igénybevételnek, és a szerkezet a hőszigetelés miatt ne melegedjen túl.
Összefoglalás
Az áramütés elleni védelem alapszabálya, hogy a veszélyes aktív részek ne legyenek hozzáférhetők, és a hozzáférhető vezetőképes részek ne legyenek veszélyesek se normál állapot, sem se pedig egyszeres hiba esetén. Alapvetően a védelmet normál esetre alapvédelemmel, egyszeres hiba esetére pedig hibavédelemmel kell megvalósítani.
A Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények szabványsorozat olyan tényezőket vesz figyelembe, amelyek az áramütés kockázatát növelik, vagy hatását súlyosbítják.
A Felvonulási terek esetében a sok gép, a mostoha körülmények, az időjárás, a fokozott mechanikai igénybevételek jelentenek plusz veszélyforrásokat. A Vezetőanyagú szűk helyek esetében a plusz veszélyforrást a test fémfelülettel nagy területen való érintkezése és a szabadulás korlátozott lehetősége jelenti. A Törpefeszültségű világítási berendezések esetében a veszélyforrás az, ha úgy gondoljuk, hogy nincs veszélyforrás. Az igaz, hogy az áramütés kockázata kisebb az alacsonyabb feszültségszint miatt, azonban hanyagság esetén pont a rendszer ezen jellemzője válhat a nagyobb veszélyforrássá.
Következő cikkünkben folytatjuk a Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények szabványsorozat fejtegetését.
DokumentálásMSZ HD 60364Szabványok