Villanyszerelők Lapja

Szabványok

Milyen hibákat kerüljünk el?

Navigálás a változó előírások tengerében 60.

2018. augusztus 7. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  294 | |

Milyen hibákat kerüljünk el?

Egyre többször merül fel a kérdés, hogy milyen hibákra figyeljünk a kivitelezésnél. Az igények előtt fejet hajtva összegyűjtöttem pár jellegzetes hibát, de előre bocsátom, ezt nem teszem szívesen, két okból sem.

Először is eszemben sincs azt a látszatot kelteni, hogy a villanyszerelő kollégák, magamat is ideértve, alapvetően rosszul dolgoznánk. A másik ok pedig az, hogy nem akarom azt az illúziót kelteni, mintha csak ennyi hibalehetőség lenne. Például az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány szerint a kötődobozoknak falsíkon belül kell elhelyezkednie, és még sorolhatnám az idevonatkozó kivitelezési hibákat. Tehát nézzünk pár olyan hibát, amivel találkozhatunk a munkánk során: ezek lehetnek kivitelezési és dokumentációs hiányosságok. A tapasztalatom az, hogy a gyakorlati kivitelezés nagyságrendekkel jobban szokott sikerülni, mint a papírmunka, vagyis a dokumentációk elkészítése.

Az összes elosztóberendezés esetében gondoskodni kell:

  • Arról, hogy egyszeres szigetelésű vezetők ne érintsenek más, különböző potenciálon lévő szerkezeti elemeket.
  • A csatlakozó kábelek megfelelő jelöléséről és rögzítéséről.
  • Az adattáblák elhelyezéséről és a tájékoztató jelölésekről.
  • Arról, hogy a rendelkezésre álló vezetéktér tegye lehetővé a megadott anyagú külső vezetők megfelelő csatlakoztatását és többerű kábelek esetén az erek kifejtését.
  • Az előírt minimális IP-védettség megvalósításáról.
  • Az olyan szerkezeti megoldásokról, amelyek biztosítják a villamos folytonosságot a berendezés megérinthető vezetőrészei között, valamint ezen részek és a létesítmény védőáramkörei között.
  • Figyelmeztető tábla elhelyezéséről abban az esetben, ha a berendezés olyan készülékeket tartalmaz, amelyeken kikapcsolásuk után veszélyes villamos töltések maradhatnak (kondenzátorok stb.).
  • Arról, hogy két csatlakozó eszköz közötti vezetékeken ne legyen közbenső vagy forrasztásos kötés. Az összekötéseket, amennyire az lehetséges, rögzített kapcsokkal kell kivitelezni.
  • Arról, hogy szigetelt vezetők ne feküdjenek fel különböző potenciálú, csupasz aktív részeken vagy éleken, és azok megfelelően alá legyenek támasztva.
  • Arról, hogy a fedeleken és az ajtókon elhelyezett készülékekhez és mérőműszerekhez vezető hálózati vezetők legyenek beépítve, hogy a vezetőkön mechanikai károsodás ne tudjon fellépni ezeknek a fedeleknek és ajtóknak a mozgása következtében.
  • Hogy egy vezető csak egy kapocshoz legyen csatlakoztatva: két vagy több vezetőnek egy kapocsba való bekötése csak azokban az esetekben engedhető meg, amikor a kapcsok ilyen csatlakozásra készültek.
  • Arról, hogy a berendezés tartalmazzon belső takarólapot vagy redőnyt, amelyek minden aktív részt oly módon takarnak le, hogy az aktív részek ne legyenek véletlenül megérinthetők akkor, amikor az ajtó nyitva van. Az vagy legyen helyzetében rögzítve, vagy az ajtó nyitásának pillanatában csússzon a helyére. Csak kulcs vagy szerszám használatával lehessen ezt a takarólapot vagy redőnyt eltávolítani.
  • A PEN-vezető helyes csatlakoztatásáról: PEN-vezetőt a nullavezető (N) kapcsára kötötték. A PEN szétválasztási pontnál, ha ott külön kapocs vagy sín van a védő- és a nullavezető részére, akkor a bejövő PEN-vezetőt mindig a védővezető (PE) kapcsára kell kötni, és innen kell a nullavezető (N) kapcsát átkötni.
  • Arról, hogy Z/S színjelölésű vezetőt csak védővezető (PE), kék színjelölésű vezetőt csak nullavezető (N) céljára használjanak.
  • Arról, hogy PE-sínre csak védővezető (Z/S) és N-sínre csak nullavezető (kék) csatlakozzon.
  • Arról, hogy sodronyszerkezetű vezetők érvéghüvellyel legyenek ellátva, ha a megfogatásuk nem ilyen szerkezetű vezetők megfogatására is alkalmas kötőelemmel történik.

Vezeték- és kábelrendszerek esetében gondoskodni kell

  • A megfelelő megfogatásról és jelölésről.
  • Arról, hogy Z/S színjelölésű vezetőt csak védővezető (PE), kék színjelölésű vezetőt csak nullavezető (N) céljára, és fázisvezető céljára csak barna, fekete és szürke színjelölésű vezetőt használjanak.
  • Arról, hogy a táplálási oldalon szétválasztott nulla- és védővezetőt ne legyen újra összekötve, és a szétválasztott részen a nullavezető ne legyen újra földelve.

Áram-védőkapcsolók esetében

  • Tárgyi villamos berendezés egészét illetően áram-védőkapcsoló alkalmazásával kiegészítő védelmet kell biztosítani a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára. Kivételt csak a szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete alatt használt csatlakozóaljzatok esetében, például egyes kereskedelmi vagy ipari helyiségekben, vagy egy különleges fogyasztókészülék csatlakoztatására szánt egyedi csatlakozóaljzat esetében lehet tenni – ebben az esetben az érintett áramkört jegyzőkönyvben és nyilatkozatban fel kell tüntetni.
  • Tárgyi villamos berendezés összes fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségében minden áramkört egy vagy több, legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áram-védőkapcsolóval kell védeni, a világítási áramköröket is beleértve. A következő áramkörökhöz nem kell áram-védőkapcsolókat használni: bármelyik, villamos elválasztással védett áramkörhöz, amelyik csak egyetlen fogyasztókészüléket táplál, a SELV és PELV törpefeszültséggel védett áramkörökhöz és a csak rögzített bekötésű forróvíz-tárolókat tartalmazó áramkörökhöz.

EPH-rendszer

  • Az EPH-hálózat soros kötéseit meg kell szüntetni.
  • Az EPH-hálózatot legalább az előírt minimális vezeték-keresztmetszettel kell létesíteni.

Villamos szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozat

  • A nyilatkozat nem jogszabályi tartalommal rendelkezik – 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.
  • A végzettségről szóló dokumentum másolatát pótolni kell.
  • A végzettség nem megfelelő az adott létesítményre.
  • A villamos szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozat hiányzik.

Elosztók jogszabályban előírt dokumentációja az MSZ EN 61439 szabványsorozat vonatkozó követelményeivel kiegészítve

  • EU/CE megfelelőségi nyilatkozatok.
  • Használati és kezelési útmutatók.
  • Darabvizsgálati jegyzőkönyvek.
  • Mérési jegyzőkönyvek.

Kábelvonalak átadási dokumentációja

  • Szigetelési ellenállás mérési jegyzőkönyve (MSZ 13207:2000) szerint.
    • A mért értékek számítása nem megfelelő.
    • A mérés módja (érkiosztás) nem megfelelő.
  • Fektetési nyomvonalterv.
  • Kábelleltár.
  • Munkanapló.

Villamos berendezés MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése

  • Alapdokumentáció
    •  Felsorolt szabványok nem megfelelőek.
    •  Felsorolt jogszabályok nem megfelelőek.
    • Elvégzett vizsgálatok felsorolása nem teljes.
    • Végzettségről szóló dokumentum másolata nincs becsatolva.
    • Villamos berendezés paraméterei nem megfelelően vannak megadva.
    • A mérési terület nem megfelelően van megadva.
    • Lakásokra/bérleményekre külön kell elkészíteni (a jegyzőkönyveket is beleértve).
  • Táplálás önműködő lekapcsolásának jegyzőkönyve
    • Hiányos vagy hiányzik.
    • A védelmi szervek nem vagy hiányosan vannak feltüntetve.
    • Hurokimpedancia értéke rosszul van feltüntetve (nem kötelező).
    • Rövidített jegyzőkönyvezés történt.
    • Védelmi módok rosszul vannak megadva.
    • Érintésvédelmi osztályok rosszul vannak megadva.
  • Áram-védőkapcsolók mérési jegyzőkönyve
    • Hiányos vagy hiányzik.
  • SELV, PELV védelmi módok mérési jegyzőkönyve
    • Hiányos vagy hiányzik.
    • Tápforrások típusa nincsen megadva.
    • A szigetelési ellenállás mérése hiányzik.
  • Villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyve
    • Hiányos vagy hiányzik.
    • A mért értékek nem megfelelőek.

Villamos tervdokumentáció

  • Hiányzik.
  • Magyar Mérnöki Kamara ajánlásait alkalmazni kell – 191/2009. (IX. 15.) Korm. és 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet.
  • Villamos műszaki leírást pótolni/javítani kell.
  • Villamos tervezői nyilatkozatot, amely lehet műszaki leírás része, a jogosultság igazolásának másolatával együtt pótolni kell.
  • Műleírásban áramütés elleni védelmi módot helyesen kell megadni.
  • Zárlati számításokat pótolni kell.
  • Megvalósulási tervdokumentációt pótolni kell.
  • Fővezetéktervet pótolni/javítani kell.
  • Földelési nyomvonaltervet pótolni/javítani kell.
  • Nyomvonalterveket pótolni/javítani kell.
  • Elosztók egyvonalas tervdokumentációját pótolni kell.

Lakások betáplálása nem kiviteli terv szerinti

  • Tervezői nyilatkozatot az eltérésről és a megvalósult állapot szerinti megfelelő állapotról pótolni kell.
  • Villamos szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatot az eltérésről és a megvalósult állapot szerinti megfelelő állapotról pótolni kell.
  • Ügyfél nyilatkozatát a villamos felelős műszaki vezetői és tervezői nyilatkozat tudomásul vételéről és az eltérésből adódó bármilyen költségviselési kötelezettségről pótolni kell.
  • A változtatások által érintett részek megvalósulási tervét pótolni kell.

Villámvédelem tervdokumentációját pótolni/javítani kell

  • A Magyar Mérnöki Kamara ajánlásait alkalmazni kell – 191/2009. (IX. 15.) Korm. és 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet (ne felejtsük, hogy a villámvédelmi berendezés a villamos berendezés része).
  • Villámvédelem részletes szöveges leírását pótolni kell.
  • Kockázatértékelést mellékelni kell, amely tartalmazza az épület összes olyan paraméterét, amely annak megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges lehet.
  • Túlfeszültség-védelemmel kapcsolatos intézkedéseket pótolni kell.
  • Koordinált túlfeszültség-védelem leírását pótolni kell.
  • Koordinált túlfeszültség-védelemmel ellátandó áramkörök felsorolása.
  • Beépítendő eszközök típusa és helye.
  • Földelési nyomvonaltervet pótolni kell.
  • Felfogók és levezetők rajzos tervét pótolni kell.
  • LPZ 0A és LPZ 0B zónákat mind oldal-, mind felülnézeti metszeteken jelölni kell.
  • Villámvédelem tervezéséhez való jogosultság igazolásának másolatát mellékelni kell.

Villámvédelem szabványossági felülvizsgálatának dokumentációja

  • Szabványok felsorolása nem megfelelő.
    • Nem vonatkozó szabványok.
    • Hiányos szabványfelsorolás.
    • Pontatlan szabványformátum.
    • Keverednek a norma és nem norma szerinti utalások.
  • Jogszabályok felsorolása nem megfelelő.
    • Nem vonatkozó jogszabályok.
    • Nem hatályos jogszabályok.
  • Eltakarás előtti jegyzőkönyvet pótolni kell.
  • Épületminősítéshez szükséges adatokat meg kell adni.
  • Mérési jegyzőkönyv nem megfelelő vagy hiányos.
    • Levezetők ellenállásmérési jegyzőkönyve hiányzik.
    • Földelési ellenállásmérési jegyzőkönyv hiányzik.
    • Levezetők folytonossági mérési jegyzőkönyve hiányzik.
  • Felülvizsgáló jogosultságát igazoló dokumentum másolata hiányzik.
  • Felülvizsgáló jogosultságát igazoló dokumentum másolata nem megfelelő.
  • A létesítményről készült fényképeket mellékelni kell.

HFH spórolás – a leggyakoribb hiba, kicsit jobban kifejtve

Miért raknak villanytűzhelyes lakásokra 32 A-t 3×16 A helyett? Csakis spórolás miatt, a többi csak duma. Nézzük, milyen következményekkel jár ez. Az MSZ 447:2009 szabvány írja elő a szolgáltatói hálózatra történő csatlakozás módját, szakmai követelményeit. Villanytűzhelyes lakások egyidejű méretezési teljesítménye az MSZ 447:2009 szabvány szerint legalább 11, 04 kW (2.2.3.2-as pont.). Ez a 11,04 kW az úgynevezett egyidejű teljesítmény. Azonban nekünk a beépített teljesítményt kell nézni, ami lakások esetén jóval több, mint az egyidejű.

Egy villanytűzhelyes lakásnál ez legalább 15 kW – ekkor eléggé spóroltam a beépített szerkezetekkel –, tehát egy négylakásos lakóépületnél már egészen biztos, hogy be kell vonni a Műszaki Biztonsági Hatóságot a használatbavételi eljárásba. (Ha az MSZ 447-ben felsorolt szerkezetek teljesítményét összeadjuk, akkor több mint 20 kW jön ki. Természetesen már egy családi ház is elérheti az 50 kW-os teljesítményt.

Hogy is kell ezt érteni?

Ha van egy WC tartályunk, ami 10 l/perc vizet fogyaszt, egy kádunk, amelynek 13 l/perc, egy mosdónk, ami 10 l/perc és egy mosogatónk, ami 10 l/perces a fogyasztása, akkor a Pbeépített 43 l/perc lesz, azonban elég a 13 l/perces vízóra, hiszen nem használunk mindent egyszerre. Tehát a Pbeépített az összes rendszeresen használt fogyasztó teljesítményének számtani összege, míg a Pegyidejű az az energia, amely várhatóan egy időben kell.

MSZ 447:2009

Beépített teljesítmény: a fogyasztási helyen beépített, illetve ott rendszeresen üzemben tartott fogyasztókészülékek névleges teljesítményfelvételének a számtani összege (1.6.1.). AZ MSZ 447 ezt írja: ez a teljesítmény a következő fogyasztói készülékek teljesítményigényét elégíti ki: lakás világítása, rádió, televízió, videó, magnetofon, lemezjátszó, automata mosógép, 80 l-nél kisebb térfogatú forróvíz-tároló, vasaló, hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú sütő, mosogatógép (2 kW), porszívó, grilles villanytűzhely (10,4 kW-os), 1,5 kW-nál nem nagyobb teljesítményű és nem hőtárolós fűtőkészülék és más 0,4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű készülék, összesen 2 kW egyidejű teljesítményben (2.2.3.2).

Nézzük egy 10 lakásos lakás méretezését!

Közösségi részen mindennek egyszerre kell tudnia működni. Furcsa lenne, ha csak akkor mehetne a világítás, ha a lift nem. Tehát itt a Pegyidejű=Pbeépített. Van mondjuk közösségi mérő, ami 3×20 A, ennek a teljesítménye: 13,8 kW (egyszerű, a fázisonkénti áramot beszorozza 690-nel – 20×690). A lakások beépített teljesítménye, ha a szabvány szerinti felsorolást nézem, akkor több mint 20 kW, de mi 15 kW-tal számolunk, az biztos védhető, annál kevesebb kizárt. Tehát a beépített teljesítmény 1×20 kW (közösségi) + 10×15 kW (lakásoké) = 170 kW. Nézzük az egyidejűt: a közösségi részé 20 kW, a lakásoké lakásonként 11,04 kW (ebben ez esetben a lakásokban nem lehet klíma).

Azonban tekintve, hogy a 10 lakásban sem minden egyszerre megy – pl. nem mindenki egyszerre porszívózik vagy mos, további engedményeket lehet tenni. A lakások egyidejű teljesítményének összege 114 kW. Az MSZ 447:2009 melléklete tartalmaz egy táblázatot, amelyből kiderül, hogy 10 lakásnál az egyidejű tényező 0,45. Tehát a tíz lakás hiába „kérne” 114 kW-ot, elég egyszerre csak 51,3 kW-ot biztosítani. Ehhez hozzáadjuk a közösségi rész egyidejű igényét és máris megkaptuk az egész épület egyidejű teljesítményigényét: 71,3 kW. Láthatjuk a különbséget: a Pbeépített 170 kW, míg a szolgáltatótól igényelt egyidejű csak 71,3 kW. Nem mindegy, hogy a tervező mit nyilatkozik le! Nézzük meg a táblázatot a különböző lakásszámokra – mind villanytűzhelyes.

Lakások száma Egyidejűségi tényező Lakások túláram­védelme Lakások Beépített teljesítménye Közösségi részek teljesítménye Egész létesítmény Pbeépített Egész létesítmény Pegyidejű
1 1 11,04 15 0 15 15
2 0,76 11,04 15 0 30 22,8
3 0,66 11,04 15 0 45 29,7
3 0,66 11,04 15 7 52 36,7
4 0,6 11,04 15 0 60 36
5 0,56 11,04 15 0 75 42
6 0,53 11,04 15 0 90 47,7
7 0,5 11,04 15 0 105 52,5
10 0,45 11,04 15 0 150 67,5
10 0,45 11,04 15 20 170 87,5

  Villamosteljesítmény-számítás 1-10 lakás esetén.

A HFH spórolásból eredő lehetséges hibák

  • Láthatjuk, hogy számít, hogy van-e közösségi rész.
  • Például 3 villanytűzhelyes lakásos épületben, ha nincs közösségi mérő, akkor még alatta vannak. (Persze csak akkor, ha a lakások alapfelszereltséggel rendelkeznek.)
  • De ha van például GEO tarifa, akkor már háromlakásosnál is be kell vonni a hatóságot.
  • Látható, hogy 4 lakásos háznál és afelett mindenképpen szükséges a hatóság közreműködése.
  • A tervező sokszor a Pegyidejű-t nyilatkozza le, azonban ezzel megtéveszti a hatóságot. Az is látható, hogy 7 lakásnál, még ha nincs is közösségi rész, már az egyidejű is több.
  • Azzal is szoktak játszani, hogy a villanytűzhelyes lakásoknál nem 11,04 kW-tal táplálják meg a lakásokat, hanem csak 7 kW-tal, így megspórolják a kb. 85 000 Ft-os hálózatfejlesztési hozzájárulást. De ez esetben a beépített teljesítmény ugyanúgy legalább 15 kW lakásonként.
  • Az igazi probléma az, hogy amikor 7 kW-tal táplálnak be 11,04 kW helyett, akkor sokszor ezt nem veszik figyelembe a tűzhelyleágazásoknál, így azok kiépítése tűzveszélyes (a leágazó vezeték 5×2,5 mm2).
  • Ha egy többlakásos lakóépület „egyidejűje” eléri a 3×50 A-t (36 kW), akkor már biztosan be kell vonni a hatóságot, de lehet, hogy ez alatt is.
  • Fontos, hogy 1 lakásos lakóépület is lehet 50 kW felett, ez a műszaki leírásból derül ki.

A legnagyobb hiba jogi szempontból, hogy ha egy lakóépület beépített villamos teljesítménye eléri az 50 kW-ot, és a Műszaki Biztonsági Hatóságot az építési vagy a használatbavételi engedélyezési eljárásba nem vonták be, akkor az így kiadott építési és használatbavételi engedély semmis.

Végszó

Természetesen, ahogy említettem, ezek csak a leggyakrabban és nem általánosan előforduló hibák – a HFH spórolás esetét leszámítva. Fontos a szabványok tanulmányozása, hogy naprakészek legyünk!

1×50 A vagy 3×16 A?

Általános vélemény, hogy egyszerűbb lenne, ha nem 3×16 A-en, hanem 1×50 A-en táplálnánk a lakásokat. Jelenleg ezt semmi sem tiltja. Egyszerűbb és olcsóbb a kiépítés, a csatlakozóvezeték méretezése szempontjából mindegy, ugyanakkor a felhasználói vezetékhálózat (különösen a mért felhasználói vezetékhálózat kiépítése sokkal egyszerűbb). További érv emellett, hogy így az esetleges bővítés 32 A-ről 50 A-re sokkal egyszerűbb lenne, gyakorlatilag a fogyasztásmérő előtti biztosító cseréjével megoldható.

A gyakorlat szerint ez nem befolyásolja a szimmetriát, több okból:

  • A lakások elosztását fázisok szempontjából most sem ellenőrzi senki.
  • A lakások belső hálózatának elosztását fázisok szempontjából szintén nem ellenőrzik (nem is lehet).
  • Egy fázison történő lakásbetápoknál – előírva az „egyenlő” elosztást fázisok szempontjából –, nagyjából azonos fogyasztást feltételezve, biztosítható a szimmetria. Háromfázisú betápnál, még ha a lakások nagyjából ugyanannyi teljesítményt vesznek is fel, akkor sem biztosítható a szimmetria, mivel a lakásokon belül a szimmetrikus elosztásra nem figyelnek.

Szabványok