Villanyszerelők Lapja

Szabványok

Elosztódokumentáció

Jogi részletek

2018. június 18. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  916 | |

Elosztódokumentáció

A villanyszerelési munka során van egy terület, amely eléggé elhanyagolt hazánkban. Pedig fontos (lenne) vele foglalkozni, hiszen ha elmulasztjuk – még ha jó munkát végeztünk is –, meghurcolhatnak mások hülyesége miatt.

Egy televízión nem véletlenül van rajta, hogy „a burkolat eltávolítása életveszélyes”. Ha az önjelölt szerelő belenyúl, már nem a gyártó felelőssége. Egy elosztó ugyanúgy villamossági termék, mint egy televízió, annyi a különbség, hogy az elosztót mi gyártjuk vagy forgalmazzuk. Cikkünkben a papírmunkáról lesz szó. Ismertetjük, hogy milyen dokumentációkat kell elkészíteni és átadni az elosztóval együtt. Érdemes a cikk linkjét elmenteni, hogy megnyithassuk, ha szükséges – akár egy többméteres, többezer amperes, akár egy kétmodulos elosztót adunk is át.

Alapfogalmak

Biztonságos termék: minden olyan termék, amely a szokásos vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti.

CE megfelelőségi jelölés: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet) 2. cikkének 20. pontjában meghatározott jelölés.

Felhasználó: az önálló foglalkozási és gazdasági tevékenység körébe eső célok érdekében eljáró személy, aki terméket vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

Forgalmazás: a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében.

Forgalmazó: az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket; meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot.

Forgalomba hozatal: a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása

Gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, gyártat vagy forgalmaz.

Harmonizált szabvány: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározott szabvány, amelynek hivatkozását az Európai Unió hivatalos lapjában közzéteszik.

Használati és kezelési útmutató: maradandó formában a fogyasztó vagy a felhasználó számára a gyártó által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás a termék rendeltetésszerű és biztonságos használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének módjáról.

Honosított harmonizált szabvány: a nemzeti szabványként közzétett harmonizált szabvány.

Termék: minden olyan ingó dolog, amelyet fogyasztóknak és felhasználóknak szántak, és üzleti tevékenység folyamán ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, új, használt vagy újra feldolgozott állapotban szállítottak vagy bocsátottak rendelkezésre, kivéve az élelmiszer, a takarmány, az élő növény vagy állat, az emberi eredetű készítmény vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsolódó növényi vagy állati eredetű készítmény, továbbá a villamos energiáról, a földgázellátásról és a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások.

Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezés: Egy vagy több kisfeszültségű kapcsolókészülék kombinációja a hozzá tartozó vezérlő-, mérő-, jelző-, védő- és szabályozókészülékekkel stb. együttesen, az összes belső villamos és mechanikai összekötéssel és szerkezeti résszel.

Szakképzett személy: Olyan személy, aki megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy felismerje a kockázatokat és elkerülje a villamosságból eredő veszélyeket.

Kioktatott személy: A szakképzett személy által megfelelő tájékoztatással ellátott vagy felügyelt személy, aki ennek alapján alkalmas arra, hogy felismerje a kockázatot és elkerülje a villamosságból eredő veszélyeket.

Szakképzetlen személy: Olyan személy, aki nem szakképzett és nem kioktatott személy.

Darabvizsgálat: A gyártás közben és/vagy után minden egyes berendezés igazoló ellenőrzése annak igazolására, hogy az a vonatkozó berendezésszabvány szerinti követelményeknek megfelel.

Eredeti gyártó: Az a szervezet, amely a berendezés eredeti konstrukcióját kivitelezte és a hozzá kapcsolódó igazoló ellenőrzést elvégezte a vonatkozó berendezésszabvány szerint.

Berendezésgyártó: Az a szervezet, amely a felelősséget vállalja a kész berendezésre.

Rövid összefoglaló

Hazánk 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja. Ha villamos terméket forgalmazunk, akkor azt az Európai Unió területén egységes követelmények szerint kell tennünk. Mit is jelent ez? Röviden összefoglalva az Európai Unió akkor engedi meg egy termék forgalomba helyezését a területén belül, ha megfelelnek a biztonsági előírásainak. Hol vannak ezek leírva? Többek között a direktívákban. Az Európai Unió különböző termékekre különböző irányelveket ad ki, amelyekből az adott terméknek az összes rá vonatkozónak meg kell felelnie. Amennyiben ez teljesül, a gyártó vagy a forgalmazó elhelyezheti rajta a CE jelet. Ha nem helyezi el, nem is forgalmazhatja a terméket.

Honnan tudhatjuk, hogy az általunk forgalmazott gyártmány megfelel a vonatkozó direktíváknak? Az elosztók esetében – így hívjuk rövidítve a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezéseket – ez nagyon egyszerű: a direktíva egyértelműen leírja, hogy ha a termék megfelel a rá vonatkozó európai uniós egységes harmonizációs szabványoknak, akkor megfelel a direktívának is.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az elosztókra? Több is, de most a legfontosabbat említjük meg. Azt a rendeletet, amelyik a vonatkozó európai uniós direktívát Magyarországra nézve is kötelezővé teszi. (Egy direktívát az adott EU-s országok egy jogszabállyal bevezetik saját területükön is.) Az 1. táblázat megmutatja, hogy hazánkban mely direktívák és jogszabályok érintettek az elosztókkal kapcsolatban.

EU-direktíva Hatályos A magyar jogba átültető rendelet Hatályos
2006/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelva 2006. december 12. 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletb 2016. 07. 15-ig
2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvc 2014. február 26. 23/2016. (VII. 7.) NGM rendeletd 2016. 07. 15-től

1. táblázat: Az elosztókkal kapcsolatban érintett direktívák és jogszabályok Magyarországon.

a Az Európai Parlament és a Tanács 2006/95/EK irányelve (2006. december 12.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról.

b 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről.

c Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról.

d 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről.

Európai uniós harmonizációs szabvány az elosztókra nézve az MSZ EN 61439 sorozat. Azonban ez több egyéb szabványra is hivatkozik. A teljesség igénye nélkül: MSZ EN 61140, MSZ HD 60364-4-41, 5-54, illetve az elosztók részeit vizsgálati módszereit előíró szabványok, például az MSZ EN 60529 szabvány (IP védettség szabvány).

A lényeget megértjük, ha fordított sorrendben átismételjük az eddig tanultakat: Ha az elosztó megfelel a termékszabványnak (MSZ EN 61439 sorozat vonatkozó részei), akkor megfelel a magyar jogba átültető rendeletnek [jelenleg: 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet], ekkor megfelel az EU direktívá(k)nak (jelenleg: 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv), ekkor rátehetem a CE jelet, és így forgalmazhatom az EU területén. A kérdés, hogyan érinti ez a dokumentációt?

Nézzük, hogy az érvényes jogszabályok és az MSZ EN 61439-1 milyen dokumentációkat, jelöléseket írnak elő.

23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet

EU-megfelelőségi nyilatkozat

CE jelölés

Műszaki dokumentáció (amennyiben alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazva*):

  • a villamossági termék általános leírása,
  • az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei,
  • a villamossági termék ezen rajzainak és terveinek, valamint működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,
  • a részben vagy egészben alkalmazott harmonizált szabványok jegyzéke vagy a 12. § szerinti nemzetközi vagy a 13. § szerinti nemzeti szabványok jegyzéke, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat, illetve nemzetközi vagy nemzeti szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket e rendelet biztonsági céljainak teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve; a részben alkalmazott harmonizált szabványok, illetve nemzetközi vagy nemzeti szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták,
  • az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei, valamint
  • a vizsgálati jegyzőkönyvek.

MSZ EN 61439-1**

Adattábla

  • A berendezést gyártó neve vagy jele,
  • típusjelölés vagy azonosítási szám, illetve más azonosító jelzési mód, amely lehetővé teszi a vonatkozó tájékoztatás megszerzését a berendezésgyártótól,
  • a gyártás idejének azonosítására való jelzés,
  • IEC 61439-X (Az „X”egyedi részt azonosítani kell).

Dokumentáció

  • A berendezésre vonatkozó tájékoztatás.
  • A kezelésre, létesítésre, üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozó útmutatások.
  • A készülékek és/vagy az alkatrészek azonosítása.

* Természetesen más mélységű és tartalmú Műszaki dokumentáció várható el egy több ezer amperes betáplálású ipari főelosztó esetében, mint egy lakáselosztónál. Az, hogy az adott műszaki dokumentációban a gyártó milyen dokumentumokat csatol be, az az ő felelőssége. Fontos, hogy minden elosztónak kell rendelkeznie az előbb ismertetett dokumentációkkal és tájékoztató feliratokkal.

** Dőlt betűkkel jeleztük azokat a részeket, amelyekkel a jelenleg ismertetett Elosztódokumentáció című cikk foglalkozik.

Összefoglalva: egy elosztót a műszaki dokumentáción kívül a következő dokumentumok, feliratok kísérjék:

  • EU-megfelelőségi nyilatkozat,
  • CE jelölés,
  • adattábla,
  • használati, karbantartási utasítás,
  • mérési jegyzőkönyvek,
  • darabvizsgálati jegyzőkönyvek.

Ha bármelyik hiányzik vagy nem megfelelő, akkor nem felel meg a szabványnak/jogszabálynak, nem tehető rá CE jel és nem forgalmazható.

Elosztódokumentáció – rövid ismertetés

Fontos, csak a főbb szempontokat ismertetjük itt, a jogszabály és szabvány részletes ismerete nélkülözhetetlen. Szükségszerű bizonyos időközönként átnézni a műszaki követelményeket, szabványokat, jogszabályokat, műszaki irányelveket és aktualizálni a dokumentációnkat.

EK-EU megfelelőségi nyilatkozat

A 23/2016. (VII. 07) NGM rendelet leírja a tartalmi követelményeket. A legtöbb hiba abból adódik, hogy olyanokat is beleírnak, amit nem kellene. (Ilyen például a telepítés helye. Teljesen felesleges ezt beírni, ha belegondolunk, egy lámpatest forgalmazója sem írja be a CE nyilatkozatba, hogy hol fogják felszerelni.) Megjegyzendő még, hogy ha teljesen egyforma elosztókról van szó, például 10 darab szinti elosztóról, akkor elég egy gyártási szám és egy CE megfelelőségi nyilatkozat.

Különbséget tettünk a szakképzett és a szakképzetlen személyek által kezelhető elosztók CE nyilatkozatai között. Tettük ezt azért, mert egyrészt mást kell írni a rövid tájékoztatóba, másrészt más szabvány vonatkozik rájuk.

  • Csak szakképzett személy által kezelhető: EN 61439-1 és 61439-2
  • Szakképzetlen személy által is kezelhető: EN 61439-1 és 61439-3

Kezelési és használati útmutató

Itt egy általános leírás található, amit minden villamos gyártmányhoz, így az elosztó berendezésekhez is mellékelni kell. Képzeljük el a következő helyzetet: Marika néni unokája elkezd matatni az elosztóban. Áramütés éri, megijed, leesik a létráról, eltöri a kezét. Ha beperli a gyártót – tudjuk a gyártó az, aki először forgalomba is helyezi a terméket –, aki nem írta bele a használati utasításba, hogy a burkolatot eltávolítani csak feszültségmentes állapotban, csak szakképzett személynek szabad, akkor a bíróság, hogyan fog dönteni?

Még a legegyszerűbb elosztók esetében is kell – még ha csak egy minimális tartalommal is – egy használati-kezelési utasítás. Ugyanakkor a következő helyzeteket mindig figyelembe kell venni (a teljesség igénye nélkül):

  • kültéri berendezés,
  • speciális gépekhez, berendezésekhez gyártott berendezések,
  • olyan dugaszolóaljzatokat tartalmazó elosztók, amelyek áramköre nincs áram-védőkapcsolóval védve,
  • hazánházak és egyéb meleg, esetleg nedves helyiségek elosztói,
  • érzékeny elektronikát tartalmazó elosztók,
  • egyedi gyártású elosztók.

Felhasználói tájékoztató – szabványban felsorolt tartalommal

Az EN 61439-1 szabvány tartalmaz egy részletes listát arról, hogy milyen paramétereket lehet megadni egy elosztóval kapcsolatban. Nem mindig szükséges ilyen részletesen felsorolni az elosztó adatait. Azonban vannak papírfüggő megrendelők. Az ő igényeik kielégítésére szolgál egy olyan dokumentáció, amelyhez hozzászerkesztjük a kezelési és használati utasításokat is. Jelentősége ennek azért van, mert így csak több oldalra fér el a dokumentáció.

Megjegyzendő, hogy a későbbiekben ismertetett darabvizsgálati jegyzőkönyv is tartalmaz paramétereket – ezek az esetek többségében elegendők.

Belső ellenőrzési lista

Nem várható el egy gyártó cég esetében, hogy a termelésért felelős személy végezze el az összes vizsgálatot. És a gyakorlatban ez nem is szokás. Ilyenkor belső ellenőrzési listát készítenek. A felmerült igények során az ellenőrzést ténylegesen végző aláírásával igazolja, hogy az előírt vizsgálatokat elvégezte az adott gyártmányon. A gyártásért felelős személynek csak ezen dokumentum meglétét kell ellenőriznie.

Természetesen a gyártónak ezt a dokumentumot nem kell az átadási dokumentációhoz csatolnia. Oda a darabvizsgálati és mérési jegyzőkönyv tartozik. A belső ellenőrzési lista részletesebb, mint a darabvizsgálati jegyzőkönyv, gyártóra szabható az adott gyártói igények szerint.

Darabvizsgálati jegyzőkönyvek

Az egyik sarkalatos pontja a dokumentációnak. Fontos, hogy minden egyes elosztóra el kell készíteni. A darabvizsgálati jegyzőkönyveket össze lehet vonni a mérési jegyzőkönyvekkel. Ezt azért jó megtenni, mert az összes követelmény dokumentálása elfér egy lapon.

Több variáció van, amely három feltétel vizsgálatán alapul. Az adott elosztó:

  1. Betáplálása nagyobb-e, mint 250 A?
    • 250 felett,
    • 250 alatt.
  1. Van-e normál üzemben kézzel érinthető vezető anyagú része?*
    • Ez esetben mérés szükséges,
    • ha nincs, mérés nem szükséges.
  1. Csak szakképzett vagy szakképzetlen személy által is kezelhető-e?
    • A csak szakképzett személy által kezelhető elosztók esetében a 61439-2 szabványra kell hivatkozni.
    • A szakképzetlen személy által is kezelhető elosztók esetében 61439-3 szabványt kell figyelembe venni a darabvizsgálati jegyzőkönyvben.

Érdemes előre az összes variációt kidolgoznunk. Így csak a már meglévő fájlokat kell kitöltenünk – természetesen a pontos kitöltésről nem szabad elfelejtkezni.

* Általában az 1. év. osztályú elosztóknál szükséges, míg a 2. év. osztályúaknál nem szükséges mérés, de ez nem törvényszerű.

Mérési jegyzőkönyvek

Amennyiben külön mellékelni szeretnénk a mérési jegyzőkönyveket, erre is van lehetőség – például, ha a mérések végzése külön történik. Ehhez használhatjuk a mérési jegyzőkönyveket, melyekből kétféle van:

  • 250 A-ig szigetelés ellenállásmérés jegyzőkönyv,
  • 250 A felett üzemi frekvenciájú feszültségállóság – jegyzőkönyv.

Fontos!

A gyártó a villamossági termék forgalomba hozatalát követő 10 évig megőrzi és a piacfelügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja az EU megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt (23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet 6. § (1) bekezdés a) pont).

Elosztódokumentáció összeállítása

A 2. táblázatban megpróbáltam összefoglalni a dokumentáció összeállításának lehetőségeit.

EU nyilatkozat Leírások Darabvizsgálati jegyzőkönyvek
2016. július 15-ig Használati és kezelési útmutató
Opció:
Felhasználói tájékoztató, ami segít a karbantartási utasítás elkészítéséhez.
2016. 07. 15-iga Opció:
Mérési jegyzőkönyv
Darabvizsgálat 250 A felett 61439-2-MSZ
Darabvizsgálat 250 A felett 61439-2-MNSZ
2017. 12. 31-igb Darabvizsgálat 250 A alatt 61439-2-MSZ
2016. július 15-től Darabvizsgálat 250 A alatt 61439-2-MNSZ
2018. 01. 01-jétőlc Darabvizsgálat 250 A alatt 61439-3-NSZ
Darabvizsgálat 250 A alatt 61439-3-MNSZ

2. táblázat: Komplett elosztódokumentáció

a ekkor lett visszavonva az IKIM rendelet,

b ekkor lett visszavonva a 10/2016. (IV. 05.) NGM rendelet 19 §-a és a KLÉSZ,

c ekkortól lépett érvénybe a 40/2017. (XII. 04.) NGM rendelet (VMBSZ).

Segítség a jelölések megértéséhez: Darabvizsgálat 250 A alatt 61439-3-MNSZ

  • 250 A alatt: elég a szigetelés ellenállásmérés,
  • 61439-3: szakképzetlen személy által is kezelhető,
  • MNSZ: mérés nem szükséges (nincs kézzel érinthető vezetőanyagú rész),
  • 61439-2: csak szakképzett személy által kezelhető,
  • MNSZ: mérés szükséges (van kézzel érinthető vezetőanyagú rész).

Jelölésekre vonatkozó előírások (MSZ EN 61439-1:2012 10.2.7.)

Az elosztón legalább a következő feliratokat kell elhelyezni:

  • A gyártó CE jelét,
  • adattáblán minimálisan megadandó adatokat,
  • a kezeléshez szükséges feliratokat.

Adattábla

Az adattábla minimális tartalmát az 1. ábrán láthatjuk. Az adattáblát oly módon kell elkészíteni, hogy a jelölések vízzel itatott ruhadarabbal 15 másodpercig, majd újból 15 másodpercig benzinnel itatott ruhadarabbal való kézi dörzsölésének ellenálljanak. (Nem kell alávetni a vizsgálatnak a kiöntéssel, sajtolással, gravírozással, hasonló módon készült jelöléseket pl.: laminált műanyaggal fedett címkéket.) Tehát a nyomtatott és nem laminált feliratokat a kismegszakítók alatt vagy az alkoholos filces feliratokat el lehet felejteni.

További, jelen cikkünkben nem tárgyalt, de lehet, hogy szükséges dokumentációk**:

  • a villamossági termék általános leírása,
  • az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei,
  • a villamossági termék ezen rajzainak és terveinek, valamint működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok,
  • a részben vagy egészben alkalmazott harmonizált szabványok jegyzéke vagy a nemzeti szabványok jegyzéke, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat, illetve nemzetközi vagy nemzeti szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket e rendelet biztonsági céljainak teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve; a részben alkalmazott harmonizált szabványok, illetve nemzetközi vagy nemzeti szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták,
  • az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei, valamint
  • a vizsgálati jegyzőkönyvek.

** ezeket az információkat, adatokat részben vagy egészében a már ismertetett dokumentációk is tartalmazhatják.

Elosztódokumentáció – vonatkozó jogszabályok és szabványok

Segítségképpen most felsorolunk pár műszaki követelményt. Ezek most érvényesek, de ahogyan már hangsúlyoztuk, ezek érvényességének, hatályosságának ellenőrzése időszakonként fontos. Fontos ezek ismerete, csak így tudjuk elkészíteni a szükséges dokumentációt.

  • 40/2017. (XII. 04.) NGM rendelet az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről.
  • 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről.
  • 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról.
  • 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról.
  • 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
  • MSZ EN 61439-1:2012 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 1. rész: Általános szabályok.
  • MSZ EN 61439-2:2012 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 2. rész: Teljesítménykapcsoló és teljesítményvezérlő berendezések.
  • MSZ EN 61439-3:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 3. rész: Szakképzettség nélküli személyek által kezelhető elosztótáblák.
  • MSZ EN 61439-4:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 4. rész: Felvonulási területek berendezéseinek kiegészítő követelményei.
  • MSZ EN 61439-5:2015 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 5. rész: Közcélú hálózat energiaelosztó berendezései.
  • MSZ EN 61439-6:2013 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések. 6. rész: Burkolt síncsatornás rendszerek (gyűjtősínes elosztók).

Végezetül

Amikor megy a hiszti a dokumentáció szükségessége miatt, csak annyit szoktam kérdezni, hogy vajon örülne, ha a gyermektápszerhez semmilyen minőséget igazoló dokumentációt nem kellene mellékelni? Egyszer kell időt, energiát fektetni a dokumentáció elkészítésébe; és a jól végzett munka utáni felelőtlen felhasználói magatartás miatt nem kell aggódnunk.

Dokumentálás