Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

KNX/EIB a nemzetközi és a hazai gyakorlatban

2008. március 1. | Balogh Zoltán |  4567 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Korábban már számtalan írás jelent meg e szaklapban az épületautomatizálással kapcsolatban, most azonban egy cikksorozattal azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megismertessük a hazai szakembereket az EIB/KNX-rendszer gyakorlati alkalmazásával. Ennek érdekében mellőzzük a részletesebb technikai ismereteket, és inkább arra összpontosítunk, ami a leginkább fontos a tervezők és szerelők számára. Bemutatjuk majd, hogyan kezdődik és végződik egy projekt a megrendelői igények felmérésétől egészen a rendszer végső felprogramozásáig s az átadásig. Eközben sorra vesszük azokat a legfontosabb és talán kevésbé fontos, de érdekes funkciókat, amiket egy ilyen rendszerrel megvalósíthatunk, illetve azokat az előnyöket, amiket elvárhatunk.

Először azonban vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben a jelenlegi nemzetközi és hazai helyzetet. Európa legnépszerűbb rendszere az instabus EIB/KNX, amelynek a fejlesztése a 80-as években kezdődött, és a 90-es évek óta alkalmazzák szerte Európában. Egy, a németországi ZVEI (Német Elektronikai és Elektromos Gyártók Egyesülete) által 2006-ban végzett felmérés megállapította, hogy a Németországban buszrendszerű épület-automatizálási rendszerekkel szerelt projektek 85%-ában EIB/KNX rendszert alkalmaznak.

Ennek oka a megbízhatóság és sokoldalúság mellett a gyártósemlegesség, mivel ez egy olyan nyitott szabvány, amelyet több mint 100 gyártó alkalmaz. Közöttük megtalálhatók villamos szerelvénygyártók éppúgy, mint kazán- vagy éppen árnyékolástechnikával foglalkozó cégek is.

Így ez az a rendszer, amelyhez a legszélesebb választékban találunk különböző feladatokra alkalmas készülékeket. A koncepció az, hogy minden gyártó tegye hozzá a saját fejlesztését egy közös rendszerhez, és ezáltal olyan készülékek szülessenek, amelyek az adott terület legjobbjai.

Ezért szinte nincs olyan épületvezérlési feladat, amit a rendszer ne tudna megoldani. Az EIB/KNX a világ egyetlen olyan rendszere, mely megfelel az EN50090 szabvány előírásainak (Európai Szabvány Lakás és Épület Elektromos Rendszerekre), valamint 2006-ban nemzetközi szabvány lett belőle, ami ISO/IEC 14543 néven ismeretes.

A Frost & Sullivan kutatása szerint 2008-ra Németországban az összes újépítésű lakóépület 9%-ában az EIB/KNX rendszert fogják használni. A ZVEI felmérései alapján az EIB/KNX-piac növekedése eléri az évi 17%-ot. Az 1. ábrán látható az egyes európai országok piaci potenciálja mellett a piac „vonzósága” is.

Magyarországon a piaci potenciál jelenleg alacsony, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják egyre több esetben igény mutatkozik ilyen rendszerek telepítésére. Mivel az EIB/KNX rendszer bármilyen épülettípus esetén alkalmazható, ez a piac óriási fejlődés előtt áll hazánkban is.

Az ábrán látható, hogy Magyarország és Csehország szinte azonos feltételekkel rendelkezik, de a csehek előrébb járnak, mint mi a rendszer alkalmazásának vonatkozásában. A régió más országaival összehasonlítva Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el az EIB/KNX megvalósult projektek számát tekintve.

Az illusztráció csak Európát mutatja, de miután világszabványról beszélünk, más kontinenseken is egyre inkább terjed az EIB/KNX használata. Érdekességképpen kiemelhető, hogy a tavalyi évben a kínai hatóságok is elfogadták és bevezették a szabványt, mely bizonyítja az EIB/KNX rendszer jelentőségét Ázsiában is.

Kétségtelen, hogy a legnagyobb EIB/KNX piac Nyugat-Európa. Itt indult el a rendszer 1992-ben, és itt található a legtöbb gyártó is. Kezdetben 5 németországi gyártó vett részt a fejlesztésben, ezek azok a cégek, amelyek kizárólagosan használhatják az instabus logót. A rendszer 1992-es debütálása után sok más gyártó is úgy döntött, hogy csatlakozik a szabványhoz, és megfelelő készülékek fejlesztésébe kezdett. Jelenleg több mint 100 gyártó kínál közel 7000 készüléket a rendszerhez. De hogyan is lehet a lakóépületek közel 10%-át EIB/KNX rendszerrel szerelni?

Nyilvánvaló, hogy ehhez kevés a gyártók elkötelezettsége, szükség van az épületvillamosság valamennyi szereplőjének az együttműködésére. Ez azt jelenti, hogy a villanyszerelőtől a tervezőig minden szakember ismeri és alkalmazza is ezt a technikát. Tehát amikor a szerelő egyeztet egy ügyféllel, már a beszélgetések elején tisztázzák, hogy szükség van-e automatizálásra az adott épület esetében, és a szerelő igyekszik is a megrendelőt meggyőzni arról, hogy egy mai korszerű ház elképzelhetetlen egy ilyen rendszer nélkül. Gondoljunk csak bele, milyen lenne egy új autó központi zár vagy motoros ablak nélkül. Nem beszélve azokról az extra szolgáltatásokról, amiket egy mai „luxus” autó nyújt (motoros ülésállítás, dupla digitális klíma, GPS navigáció stb.).

Miután a szerelő meggyőzte az ügyfelet, a kivitelezés nagy része nem különbözik a hagyományos villanyszereléstől. A készülékek egy része az elosztószekrényekbe kerül, míg a többi a hagyományos 65 mm-es süllyesztett fali szerelődobozokba. Bizonyos esetekben még a kivitelezés ideje is lerövidülhet, hiszen a későbbi működést a rendszer programozása határozza majd meg, nem pedig a „kábelezés”.

A rendszer felprogramozását a kivitelező maga is elvégezheti. Erre számos példa van Nyugat-Európában. Persze sok esetben ezt nem a villanyszerelő végzi, hanem az úgynevezett „rendszer-integrátor”. A rendszer-integrátorok a legtöbb esetben nem végeznek nyomvonal-kiépítést és -szerelést, hanem a programozás, az üzembe helyezés és a rendszer a megrendelő igényeihez való igazítása a feladatuk. Röviden tehát, maga a kivitelezés nem igényel semmiféle speciális előképzettséget, pusztán a programozáshoz van szükség egyedi ismeretekkel rendelkező szakemberre.

A villamos tervező feladata a tervek elkészítése, és azokon az EIB/KNX rendszer feltüntetése. Ez rendszerint az alaprajzon feltüntetett nyomvonal- és az elosztókat ábrázoló áramutas rajzokból, valamint egy felfűzési vázlatból áll. A tervező rendszerint nem végez programozási, beüzemelési feladatokat, bár vannak olyan példák is, amikor egy tervezőcég saját maga végzi el ezt a feladatot is, sőt ez már hazánkban is előfordul. Az eszközök beszerzését a kivitelező oldja meg, rendszerint villamos kereskedőktől. A nyugat-európai villamos nagykereskedők ugyanis raktáron tartják az EIB/KNX eszközöket.

Nem szabad azonban elhallgatni, hogy a hazai gyakorlat egy picit más képet mutat. A villamos tervezők ritkán vannak bevonva a családi házak tervezésébe. Bár az utóbbi években ez mégis egyre gyakoribbá vált és javuló tendenciát figyelhetünk meg ezen a területen. Ahogy az „igényszint” növekedik, és összetettebb elektromos hálózatok kialakítása válik szükségessé, úgy egyre inkább hajlanak a megrendelők a tervező alkalmazására. A tervezők munkáját a legtöbb esetben a gyártók képviseletei segítik közvetlenül.

Az előbbiekre visszautalva, a rendszer-integrátori státusz még nem jelent meg hazánkban, vagy legalábbis nagyon kevés ilyen szakember és cég van az országban, ezért ezt a feladatot a legtöbb esetben a márkaképviseletek maguk látják el. Azonban hosszabb távon egészen bizonyos, hogy egyre több olyan szakember, vállalkozás fog megjelenni a magyar piacon, amelyek ilyen rendszerek megvalósítását, programozását tűzik ki célul.

Személyes tapasztalatom (jómagam 12 éve foglalkozom EIB-rendszerekkel) az, hogy azokban az esetekben, amikor a villamos kivitelező először találkozik ilyen rendszerrel, az első reakció a félelem, történetesen az, hogy „hogyan is fog ez az egész működni”. Miután azonban 10-15 percben átbeszéljük, hogy maga a nyomvonal-kiépítés, a szekrények szerelése vagy éppen a szerelvényezés ugyanúgy történik, mint egy hagyományos villanyszerelés esetén, már el is tűnik a kezdeti nagy ellenállás. Az első ilyen rendszer során a villanyszerelők kellő tapasztalatot szereznek, és a következő projektet már teljesen önállóan is képesek elvégezni.

Évekkel ezelőtt egy múzeumba telepítettünk EIB/KNX-rendszert. A villanyszerelő csapatnak ez volt az első ilyen feladata. Miután elkezdték a munkát, már látták, hogy egyszerűbb a nyomvonal kiépítése, mint ha hagyományos megoldásokkal szereltek volna. Természetesen a megrendelő a kivitelezés alatt folyamatosan újabb és újabb elképzelésekkel állt elő, hogy hogyan is szeretné például a lámpákat kapcsolni. Ez a hagyományos esetében egy csomó pótmunkával járt volna, itt viszont egyszerűen csak a rendszer programján kellett változtatni, és máris eleget tettünk a kéréseknek.

Egy elismert szakember véleménye szerint Magyarországra a hagyományos, alapfokú villanyszerelés mellett hirtelen jelent meg a bus-technológia, és mivel kimaradt a fejlődés egy szakasza – az, ami Nyugat-Európában a léptetőrelés megoldásokat jelentette -, így most nagy űr tapasztalható a hagyományos és a korszerű épületvillamosság között. Sajnos a hazai szakemberképzésben még a mai napig nem fordítanak kellő időt és figyelmet erre a technikára.

Az iskolákban ugyan már valamilyen szinten megjelent ez a téma, de leginkább csak fakultatív órákon vagy pedig csak igen röviden. Ráadásul azok az aktív szakemberek, akik már több mint 8-10 éve végeztek, soha nem is hallottak erről a témáról. Szerencsére azonban akad néhány tanfolyam, ahol kifejezetten az EIB/KNX-rendszer tervezését, programozását és üzembe helyezését oktatják. Érdemes ellátogatni egy ilyen eseményre, mert sok hasznos információt hallhatnak az érdeklődök, amiket aztán a későbbi munka során lehet hasznosítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a kivitelezők, akik már készítettek EIB/KNX-rendszerrel szerelt épületet, könnyebben kapnak nagyobb munkákat. „Hiszen ha valaki képes a legmodernebb rendszereket is telepíteni, az biztosan jó szerelő lehet.”

1996-ban megalakult Magyarországon egy szervezet, aminek akkor EIB Felhasználói Klub volt a neve. A szervezet a gyártók hazai képviselőit, illetve tervezőket, kivitelezőket és iskolákat tömörített. A cél az EIB/KNX-rendszer hazai megismertetése és a szakemberképzés volt. Sajnos azonban nem sikerült a kitűzött célokat elérnie. Pedig igenis szükség volna arra a munkára, amire megalakult. Európa legtöbb országában létezik ilyen társaság, és a legtöbb esetben hatékonyan is működik.

A hazai gyakorlatban nagyon fontos szerepük van a gyártói képviseleteknek. Ezeknél a cégeknél található a legtöbb szakember, akik jól ismerik a termékeket, és segítséget tudnak nyújtani a legjobb rendszerek kialakításában. Nyilvánvalónak tűnik fel azonban az, hogy hosszabb távon az a legjobb megoldás, ha minél több képzett szakember lesz az országban, akik képesek önállóan megoldani a programozási feladatokat is.

Mindamellett a szélesebb körben való elterjedésének van pénzügyi akadálya is. És itt most nem a rendszer magas árára gondolok. Az kétségtelen, hogy egy ilyen megoldás költsége több százezer forinttól akár több millióig is terjedhet. Ez azonban ma már nagyon sok ember számára nem jelent gondot. Gondoljunk csak bele, mennyi igen drága autó van az utakon! Ezeknek az ára ráadásul évente milliós nagyságrenddel esik. Magyarán, aki megveszi az ilyen drága autót, az 4 év múlva vesz egy újat, közben pedig több millió forintot „vesztett” az előzőn. Nos, ezzel szemben egy családi ház esetében ebből a „veszteségből” a 20-25 évre tervezett ház teljesen automatizálható lenne.

Már egy középkategóriás autó is rengeteg extrát tartalmaz, de egy luxusautóban ezek az extrák akár 5-10 millió forintot is kitehetnek. És vannak olyan emberek, akik meg is veszik ezeket. Persze, ha az autógyártók nem kínálnák fel ezeket a lehetőségeket, akkor nem is tudnák eladni. És ez itt a lényeg. Egy családi házat nem a gyárban készítenek el, hanem a helyszínen. Ekkor pedig az ott dolgozó szakipar embereinek van nagy hatása arra, hogy mi kerül bele a házba. A legtöbb ember életében egyszer, esetleg kétszer építkezik, míg a szakemberek nagyon sok építkezésben vesznek részt. Tehát az építtető joggal várhatja el, hogy a kivitelező informálja a lehetőségekről. Hiszen neki nagyobb rálátása van a korszerű technikákra, mint a megrendelőnek.

Azt tapasztalom, hogy míg a burkoló vagy éppen a szaniteres igyekszik a lehető legigényesebb és természetesen -drágább termékeket beépíteni, már amennyiben a megrendelő meggyőzhető, addig a villanyszerelés esetében ez a ráhatás elmarad. Úgy tűnik, hogy a villanyszerelők többsége nem mer vagy akar extra vagy legalábbis magasabb színvonalú termékeket ajánlani, mert attól fél, hogy emiatt az ajánlata magasabb lesz a konkurenciánál. Nyilvánvaló ugyanakkor az, hogy egy magasabb színvonalú villanyszereléssel, akár egy EIB/KNX-rendszer kialakításával nagyobb hasznot érhet el a kivitelező.

Röviden, el kell érnie ennek a szakmának is, hogy megbecsüljék. Ha egy jó szerelő több alternatív ajánlattal áll a megrendelő elé, akkor lesz egy alacsony ajánlata a hagyományos szereléssel, hagyományos anyagokkal, de lesz javaslata a magasabb színvonalú megvalósításra is. Ezzel többet nyújt a megrendelőnek, akit úgy fogja érezni, hogy van választási lehetősége, ez a szerelő ért a dolgához. Ha pedig szerencsés esetben a magasabb színvonalat választja az ügyfél, akkor a szerelő is jobban jár. Hiszen nagyobb beruházás automatikusan nagyobb hasznot is jelent.

Tehát igenis érdekelt kell, hogy legyen minden villanyszerelő abban, hogy emelkedjen a családi házak műszaki színvonala. Ehhez azonban az kell, hogy lépést tartsunk a technikai fejlődéssel, és igenis megtanuljuk a modern rendszereket, megoldásokat.

Idén áprilisban lesz a frankfurti Light and Building szakkiállítás, amely Európa legnagyobb villamos ipari kiállítása. Itt megrendezésre kerül egy villanyszerelő verseny is, amin számos ország versenyzője indul majd. A feladatok között lesz egy EIB/KNX-rendszer kiépítése is. Nyugat-Európa már ott tart, hogy a versenyeken ismerni kell ezt a rendszert!

Sajnos sokan úgy gondolják, hogy az EIB/KNX-technika bonyolult, nehezen megtanulható rendszer. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Egy jól átgondolt, logikusan felépített rendszerről van szó, amely ráadásul egyetlen szoftver segítségével programozható, függetlenül attól, hogy melyik gyártó termékeit használjuk. És éppen ebben rejlik az ereje. Képzeljük el, hogy kialakítunk egy hálózatot, amely vezérli a világítást és a fűtést.

A termosztátok attól a gyártótól érkeznek, amelyik a világítás vezérléséhez használt nyomógombokat szállítja. A kazán vezérlését azonban már egy másik cég szállítja. Miután egy 100%-ban kompatibilis rendszerről van szó, amelynek ráadásul a programozáshoz használt szoftvere is azonos, minden gond nélkül egy személy üzembe helyezheti a teljes hálózatot!

Egy épületfelügyeleti rendszer a nap 24 órájában, az év minden napján folyamatosan üzemel. Ezért nagyon fontos, hogy mennyire megbízható. Az első magyarországi EIB/KNX-projektek a ´90-es évek elején készültek, és azóta is folyamatosan üzemelnek. Ez azt jelenti, hogy már hazánkban is van olyan rendszer, ami 16 éve folyamatosan működik. Számtalan nagy épület vezérlését is erre bízták, mint például a győri Audi autógyár épületeit. Európában repülőterek, óriási ipari és irodaházak, kórházak működését vezérlik. Ezek a példák bizonyítják, hogy az EIB/KNX egy nagyon megbízható, karbantartást alig igénylő rendszer.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár egy készülék elvileg meghibásodhat, de az EIB/KNX esetében ez nagyon ritka, és ha mégis bekövetkezik, akkor ez még a rendszer programozása során kiderül, s ekkor még minden gond nélkül kicserélhetjük. Az osztott intelligencia biztosíthatja, hogy ha netán mégis valamelyik készülék meghibásodna, akkor az ne legyen hatással a rendszerre, csak az adott feladat esik ki addig, ameddig a készüléket kicserélik vagy megjavítják. Fontos, hogy a rendszer bármikor üzem közben is átprogramozható. Ez főleg nagyobb épületek esetében fontos, amikor is nincs mód arra, hogy egy módosítás miatt a teljes rendszert (épületet) leállítsák.

Jó példa erre, hogy pár évvel ezelőtt egy hazai TV-társaság új központját szerelték EIB/KNX-rendszerrel, majd az átadás óta már többször igényeltek módosítást. A stúdiókat, irodákat azonban nem lehet azért leállítani, mert bizonyos területeken a funkciók megváltoztak, és a rendszert ehhez kell igazítani. Mivel a módosítást anélkül el lehet végezni, hogy ez bármiféle fennakadást is jelentene a működésében, ezek a változtatások bármikor gond nélkül megvalósíthatók.

Összegezve a fentieket, ha valaki úgy gondolja, hogy itt az ideje belevágni és megtanulni egy rendszert, akkor első lépésként kövesse figyelemmel az EIB/KNX-rendszert bemutató sorozatunkat!


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem