A robbanásbiztonság-technika elmúlt 20 éve és a jövő feladatai
Robbanásbiztonság-technika XIV.
2022/10. lapszám | Parádi Ervin | 810 |
2004. május 1-én csatlakoztunk az Európai Unióhoz, melyben vállaltuk, hogy jogrendszerünkbe integrálásra kerülnek többek között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó alapvető normák. Az integráció papír alapon sikerült. De sikerült az életben is? – tehetjük fel a kérdést.
„2021. 09. 20. Robbanás történt a kiskörei vízerőműben, nyolcan megsérültek”
„2021. 10. 13. Robbanás Nyírbátorban, három munkás meghalt”
„2022. 07. 19. Robbanás történt egy bátonyterenyei gyárban, négyen megsérültek”
„2022. 08. 31. Robbanás történt egy debreceni benzinkúton, négyen súlyosan megsérültek”
Számos negatív hírt olvashattunk a szalagcímekben a közelmúltban. Mi ebben a hír? A robbanás ténye is hír, de az igazi hírérték az újságírók szempontjából a robbanásnak az emberekre tett hatása. Ugyanez másképp hangzana és másként érintene meg bennünket, ha ezek az események emberi sérüléseket nem okoznának. Ez nekünk csak hír, de vajon ugyanígy érinti azokat az embereket is, akik közvetlenül vagy közvetve érintettek ezekben a balesetekben? Biztosra mondhatjuk, hogy nem.
Tekintsünk a múltba
Már az EU-csatlakozás előtt megjelent néhány olyan jogszabály, amelyet a csatlakozási dátum előtt végre kellett hajtani. Ilyen volt a szabványok alkalmazásának önkéntessége (1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról), persze ez nem azt jelentette, hogy ez a gyakorlatban is önkéntes, hiszen több törvény is előírja, hogy a szabványokat bizony alkalmazni kell. Ilyen a Munkavédelmi törvény és a Tűzvédelmi törvény is. Persze a szakemberek egy része ezeket nem olvasgatja napi olvasmányként, így csak az rögzül, hogy a szabványok alkalmazása önkéntes és ha nem alkalmazom, akkor sincs semmi baj. (Jól néznénk ki, ha az érintésvédelemre vonatkozó szabványok nem lennének kötelezők! Mi alapján vizsgálnánk felül? Milyen határértékek és műszaki előírások alapján értékelnénk?) Véleményem szerint a szabványok alkalmazásának látszólagos önkéntessége nem szolgálja a biztonságot, inkább káoszt, mint rendet teremt.
A cikk még 19 519 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
450 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1400 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
BalesetveszélyRobbanásbiztonság-technika
