Villanyszerelők Lapja

Szabványok

Áramütés elleni védelem szemrevételezéses ellenőrzése

Navigálás a változó előírások tengerében 49.

2017. május 10. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  2071 | |

Áramütés elleni védelem szemrevételezéses ellenőrzése

Az április havi lapszámban megjelent cikkben elkezdtük a MSZ HD 60364-6:2007 szabvány szemrevételezéssel kapcsolatos előírásainak fejtegetését, akkor az EPH-ról és az elosztók dokumentációjáról volt szó, most az áramütés elleni védelem szemrevételezéses ellenőrzése kerül sorra.

Navigálás a változó előírások tengerében 48.
Szemrevételezés és ellenőrzés: EPH és elosztók

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, ahogy az az előző cikkből is kiderült, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 nem érintésvédelmi és nem is tűzvédelmi irat. Tekintsük át, hogy a szabvány milyen útmutatásokat ad az ellenőrzéssel kapcsolatban – ami ugye a szemrevételezéses ellenőrzést is magában foglalja.

Áramütés elleni védelmi mód

Általában azt hisszük, hogy az áramütés elleni védelem csupán a hurokimpedancia-mérésből áll, pedig ez távolról sincs így (és közelről sem – így belegondolva, miután leírtam, béna egy mondás). Ismételjük át, hogy mik is a védelmi módok, és mikor lehet őket használni.

Az áramütés elleni védelmi mód áll az alapvédelemből és legalább egy hibavédelemből. Az alapvédelemre három plusz két megoldás van. Azonban ebből kettő csak szakképzett vagy kioktatott személyek által ellenőrzött vagy felügyelt, hibavédelemmel (közvetett érintés elleni védelemmel) ellátott vagy anélküli berendezésekben való használatra alkalmas.

Nézzük előszőr az általánosan használható alapvédelmeket:

  • alapszigetelés,
  • védőfedés,
  • védőburkolat.

Azok, amelyeket csak az előbb tárgyalt feltételek alapján lehet használni:

  • védőakadályok,
  • elérhető tartományon kívüli helyezés.

Alapvető hibavédelmi módból 4-féle van:

  • táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód,
  • kettős vagy megerősített szigetelésvédelmi mód,
  • villamos elválasztás egy fogyasztókészülék esetén védelmi mód,
  • SELV/PELV törpefeszültség védelmi mód.

Ezt a négy védelmi módot bármikor lehet használni, annyi kiegészítéssel, hogy a különleges helyiségekkel és berendezéssel foglalkozó, MSZ HD 60364-7 részek adhatnak további megkötéseket az MSZ HD 60364-4-41 követelményein túl. Azonban vannak ezeken kívül még hibavédelmi módok, de ezeket csak olyan villamos berendezéseken lehet használni, amelyek szakképzett vagy kioktatott személyek által irányított vagy felügyelt berendezések. Ezek a következők:

  • környezet elszigetelése,
  • földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés,
  • villamos elválasztás több fogyasztókészülék esetén.

Láthatjuk, hogy van ötféle alapvédelem és hétféle hibavédelem, de ez még nem a vége. A szabvány beszél kiegészítő – pusztán önállóan nem alkalmazható védelmi módokról is. Ezekből kettőt említ:

  • áram-védőkapcsolók,
  • kiegészítő egyenpotenciálú összekötés.

A szabvány ezekkel kapcsolatban sok-sok követelményt fogalmaz meg – ezekből pedig nem kevés csak szemrevételezéssel ellenőrizhető. Nézzünk akkor párat. Leírom a szabványi követelményt és azt is, hogy mivel találkozhatunk a terepen (a villanyszerelőket állandóan levenni próbáló, magukat segítő szervezeteknek állító csoportosulásokkal ellentétben ugyanis mi ott is előfordulunk).

Irányelvek

Minden villamos berendezést az ésszerű megvalósíthatóság határán belül ellenőrizni kell. Ez történhet a szerelés alatt, a szerelés befejezése után, de legkésőbb az üzemszerű használatbavétel előtt. (Arra hivatkozni, hogy az ellenőrzés túl bonyolult, mert be kell hozzá menni a gyárkapun, kicsit átlátszó, azonban a szivattyú fedelének mind a 16 db M16 csavarját sem kell meglazítani a védővezető színjelölésének ellenőrzéséhez.) Az MSZ HD 60364-5-51 szabvány 514.5 fejezetében szereplő információk a vizsgálatot végző személy rendelkezésére kell, hogy álljanak. Továbbá minden olyan információval rendelkezni kell, ami a vizsgálat megkezdéséhez szükséges.

Az MSZ HD 60364-6 szerinti ellenőrzés alapvető célja annak ellenőrzése, hogy az adott villamos berendezés minden pontban megfelel-e az MSZ HD 60364 szabványsorozat összes követelményének. Tehát nem tehetjük meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk bizonyos részét, amelyek amúgy érintve vannak a vizsgált villamos berendezés létesítési előírásai révén.

Egy másik ide vonatkozó, nem elfelejtendő tény, hogy ezzel a szabvánnyal régebbi létesítéseket nem tudunk vizsgálni. Pontosabban tudunk, ha a felújítás – vagyis az újabb követelményeknek való megfeleltetés a cél.

A szabvány felhívja a figyelmünket arra, hogy óvintézkedéseket kell tenni arra, hogy a vizsgálatok ne veszélyeztessék se az embereket, se az állatállományt. A vizsgálatok akkor sem jelenthetnek veszélyt, ha az áramkör vagy villamos berendezésrész hibás.

Amennyiben bővítés vagy átalakítás történik, ellenőrizni kell, hogy a HD 60364 szabványsorozat követelményei ki vannak-e elégítve, és azt is, hogy a már meglévő villamos berendezés biztonsága nem csökkent.

További útmutatások

Az ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti. A szabvány megemlíti, hogy annak eldöntése, hogy ki végezhet ilyen vizsgálatokat, nemzeti hatáskörbe tartozik. Fontos megemlíteni, hogy hazánkban semmilyen jogszabály nem szabályozza, hogy ki végezheti az ellenőrzéseket, illetve készítheti el az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés első/időszakos ellenőrzésének jelentését. (Természetesen szakképzettnek kell lennie.) Az persze más kérdés, ha valaki érintésvédelmi iratként adja le, akkor kell az érintésvédelmis bizonyítvány.

A szemrevételezésnek meg kell előznie a műszeres vizsgálatot, és általában a villamos berendezés feszültség alá helyezése előtt kellene elvégezni. Nézzük akkor a szabványban szereplő első szemrevételezéses vizsgálatot.

Táplálás önműködő  lekapcsolása  védelmi mód

Nem felejtettük el, ugye, hogy a védelmi mód a hálózatra utal. Ezen védelmi mód lényege, hogy ha a hozzá csatlakoztatott I. év. szerkezet zárlatos lesz, akkor azt automatikusan, a szabvány által előírt időn belül lekapcsolja a hálózatról.

Mi kell ahhoz, hogy működjön ez a védelmi mód? Egy lekapcsolószerv, ami, ha gond van, működésbe lép. Mi működteti? Nos, ez attól függ, hogy milyen típusú.

  • Túláramvédelmi szerv: az elegendően nagy zárlati áram hozza működésbe.
  • Áram-védőkapcsoló: viszonylag kis – 10-1000 mA – nagyságú hibaáram hozza működésbe.
  • Megszakítók: mechanikus és elektronikus működtetésű szerkezetek, amelyeket a beállított karakterisztika és áramnagyság hoz működésbe.
  • Elektronikus tápegységek, amelyek elektronikus úton reagálnak a hibaáramra.

De mi az a dolog, amely nélkül nincs táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód? Az a dolog a PE vezető. Olyannyira fontos, hogy a védővezetők ellenőrzésével külön szemrevételezéssel kapcsolatos pont foglalkozik.

Példák

Mit mondott az MSZ HD 60364-4-41:2007 az áramütés elleni védelemről? Azt, hogy alapesetben alapvédelem és minimum egy hibavédelem alkotja. Már többször beszéltünk róla, de nézzük most ebből a szemszögből.

Megveszem az álmennyezetbe pattintható spot lámpatestet, kidobom belőle a tűlábas foglalatot, és lecserélem GU10-re. Miért bukik meg ez a szemrevételezéses vizsgálaton? Mert a GU10-es alkatrésznek csak alapszigetelése van, vagyis csak alapvédelme. Hibavédelem nuku.

Milyen hibavédelem elfogadható? Nézzük a szabványban lévő általános előírásait. A felhasznált vagy csatlakoztatott szerkezetek testeit össze kell kötni a fő földelőkapoccsal, vagy II. érintésvédelmi osztályú szerkezeteket kell használni. Ezt tettük is eddig, csak legfeljebb nem tudatosan.

  • Fém tokozatú főelosztó: ez I. év. osztályú. Fontos, hogy a kaszni – test – legyen összekötve a fő földelőkapoccsal. Vagyis az elosztó betápjának legyen PE vezetője, ami közvetve vagy közvetlenül csatlakozik a fő földelőkapocshoz. Más szóval, minden áramkörnek legyen védővezetője, amely csatlakozik a fő földelőkapocshoz.
  • Műanyag tokozatú elosztót használunk a betápnál: akkor ez II. év. osztályú. Nem szabad PE vezetőt rácsatlakoztatni. A PE vezetőt átvezetjük rajta, ez kötelező, hiszen az összes áramkörnek kell, hogy legyen védővezetője. Azonban a szabvány megköveteli, hogy II. év. osztályú szerkezeten nem szabad csupasz PE vezetőt átvezetni, azt úgy kell szigetelni, mintha aktív rész lenne.
  • Láthatjuk, hogy egyszeres szigetelésű aktív vezetőket vagy védőföldeléssel ellátott fémrészekben, vagy villamosan szigetelő szerkezeti elemekben lehet vezetni. Csak úgy Mkh vagy MCu nem futhat.

Az előbbiekből már látható, hogy miért nem szabad „sima” GU10-es foglalatot használni. Akkor miért árulják? Mert megveszik. Cigarettát is árulnak, pedig abba sokkal többen halnak bele, mint a gányolt álmennyezeti spotlámpák miatt. Pedig ha belegondolunk, ezek a GU10-es foglalatok olyan lámpatestekbe valók, amelyek vagy II. év. osztályúak, vagy I-es osztályúak, de földelt a testük.

1-3. ábra: Ezen szerelési móddal – mivel megvalósul a kettős szigetelés védelmi mód – bele lehet tenni GU10-es foglalatú, kisfeszültségű izzót törpefeszültségű lámpatestbe.

Megoldás

Egyszerűbb, mint hinnénk, és több úton is eljuthatunk a műszakilag megfelelő kivitelezéshez.

  • I. év. osztályú – kisfeszültségű – süllyeszthető lámpatestet veszünk,
  • kettős szigetelésű GU10-es foglalatot használunk.

Kettős vagy megerősített szigetelés biztosítása

A szabvány azt mondja, hogy csak a vonatkozó szabvány szerinti típusvizsgálaton átesett kettős/megerősített szigetelésű vagy a vonatkozó termékszabványban II. év. osztályúval egyenértékűnek nyilvánított szerkezeteket lehet használni. Utána hozzáteszi, hogy a csak alapszigeteléssel ellátott szerkezeteket a villamos berendezés szerelése során kiegészítő szigeteléssel kell ellátni, úgy, hogy annak biztonsági szintje egyenértékű legyen az előbb tárgyalt „gyári” szerkezetekével, és ezen kívül feleljenek meg a kettős vagy megerősített szerkezetek burkolatainak követelményeinek is.

Vezetékek esetében is a burkolatokra vonatkozó követelményeknek kell teljesülniük, de a szabvány a vezetékek esetében akkor fogadja el ezen követelmények teljesülését, ha:

  • a kábel- és vezetékrendszerek névleges feszültsége nem kisebb, mint a rendszer névleges feszültsége, de minimum 300/500 V,
  • az alapszigetelés mechanikai védelmét 1) a vezeték vagy kábel nemfémes köpenye vagy 2) a termékszabvány követelményeit kielégítő nemfémes kábelcsatorna vagy védőcső biztosítja.

Ez alapján házi feladat azon gondolkodni, hogy zsugorcső alkalmazása megoldja-e ezt a problémát. Láthattuk tehát, hogy bőven van mit ellenőrizni csak egy egyszerű süllyesztett világítás esetében is.

Áram-védőkapcsoló

A szabvány előírja áram-védőkapcsolók használatát. A teljesség igénye nélkül:

  • 20 A-nál nem nagyobb névleges áramú dugaszolóaljzatok esetében, kivéve:
    • csak szakképzett és kioktatott személyek felügyelete alatt álló dugaszolóaljzatok
    • speciális, csak egy adott készülék csatlakoztatását lehetővé tevő aljzatok.
  • 32 A-nál nem nagyobb névleges áramú ,kültéri mobil fogyasztókészülékek esetében. (Könyörgöm, a dugaszolóaljzatba csatlakoztatott fűnyíró nem ez a kategória – ott a dugaszolóaljzat miatt kell ÁVK.)
  • Fürdőhelyiségek összes áramköre, kivéve a SELV/PELV és a villamos elválasztással védett áramkörök. Ja, és hazánkban a csak rögzített bekötésű forróvíztárolók áramkörei.

Szemrevételezésnél ellenőrizendő ezen ÁVK-k megléte, épsége, és az, hogy a névleges kioldóáramuk nem nagyobb, mint a szabványban előírt (általában 30 mA).

Fürdőhelyiségek sávjai

Ez megint egy olyan terület, ahol lehet nagyot alkotni. Ahogy említettük már, az MSZ HD 60364-4-41 követelményeit kiegészíthetik a különleges helyiségekre és berendezésekre vonatkozó követelmények. Az egyik ilyen sarkalatos előírás a sávokra vonatkozó követelmény. Nézzük, hogy mit ellenőrizhetünk szemrevételezéssel az áramütés elleni védelem szemrevételezésekor:

  • 0-s, és I-es sávban telepített szerkezeteknek van-e gyári tanúsítványuk arról, hogy oda szerelhetők. Meglepetést okozhatnak a radiátorok elektromos fűtőpatronjai, az I-es sávba telepített lámpatestek – amelyek hiába minimum IP44-esek, ha nincs gyártói vagy forgalmazó által kiadott nyilatkozatuk arról, hogy telepíthetők I-es sávba. (Egyszer majd utánanézek, hogy minden bojlergyártó ad-e ilyen nyilatkozatot.)
  • II-es sávok mentesek-e a táplálás önműködő lekapcsolás védelmi módú – védőérintkezős – dugaszolóaljzatoktól.
  • I-es sávban csak az oda tartozó szerkezetek csatlakozódobozai vannak-e, és minimum IP44-esek-e.

Nem ide tartozik, de házi feladat: melyik érvényben lévő szabvány írja, hogy kiegészítő EPH-ba vagy a fő EPH-ba be kell kötni a fürdőkádat vagy a zuhanyzót? Nem azt mondom, hogy nem kell, pusztán csak ösztönzés a kutatásra (a cikk olvasható a VL honlapján, a www.villanylap.hu címen is, ott lehet válaszolni).

Fő földelőkapocs

Azt tudjuk, hogy minden villamos berendezésben kell, hogy legyen fő földelőkapocs, ahol van EPH-ba bekötendő idegen vezetőképes rész. A fő földelőkapocsra vonatkozóan van egy sokszor elfeledett követelmény. Az összes vezetőt egyedileg, csak szerszámmal bonthatóan szabad csatlakoztatni. Szemrevételezéses ellenőrzésnél azon túl, hogy van-e, ezt is ellenőrizni kell. Ellenőrizhetjük még a kötéseknél felhasznált anyagok megfelelőségét és a kötések feszességét is.

Mérni vagy nem mérni?

Gyakran maradnak ki a mérési jegyzőkönyvből II. év. osztályúnak hitt szerkezetek. A félreértés oka az, hogy vannak olyan gyártmányok, amelyek műanyagburkolattal rendelkeznek ugyan, de ezek nem villamos védelmet biztosítanak, hanem csupán mechanikait. Ilyen gyártmányok például a PPBK lámpatestek. Ezek búrái szerszám nélkül eltávolíthatók, és alatta egy fém szerelőlapot találunk. Sok felülvizsgáló ezeket II év. osztályúnak gondolja, pedig egy egyszerű szabály betartásával ez a tévedés elkerülhető lenne: csak az II. év. osztályú, amin a kettős négyzet rajta van. (Bizonyos esetekben ez a jel a dokumentációban található meg csak, és nem a szerkezeten: ez azonban ritka – lásd porcelán lámpatestek.)

Új kivitelezések

Mint mindannyian, ha szerelünk, a lámpatestek helyére orosz csillárt applikálunk. Ez egy szép magyar szó, bájdövéj. Emlékszünk még az egyszeres szigetelés vezeték problémára? Ez nem csak az álmennyezet felett probléma, hanem alatta is. Amíg nincs fenn egy gyárilag azonosított érintésvédelmi osztályú, megfelelően felszerelt lámpatest, addig nincs mit tenni. Ugyanez a probléma a sorolható dobozokban lévő, feszültség alatt lévő vezetékekkel. Az, hogy a végük le van szigetelőszalagozva, csak azt jelenti, hogy nincs közvetlen életveszély – de a szabványos megoldástól messze van. A konyhai sziget helyén lévő Symalen csőből kikandikáló egyszeres szigetelésű vezetékekkel hasonló a helyzet.

SELV/PELV

Érdekes ez, mint védelmi mód. Ha jól van kivitelezve, csatlakoztathatunk rá III. év. osztályú szerkezeteket. Mit is ír elő a szabvány?

  • Legfeljebb 50 V AC vagy 120 V DC,
  • szabványban előírt tápforrás,
  • megfelelő vezetékezés,
  • SELV-nél földfüggetlenség.

Ezen négy feltételből az elsőt és az utolsót és részben a harmadikat csak méréssel tudjuk ellenőrizni. Azonban a tápforrás megfelelőségének ellenőrzése szemrevételezéssel kell, hogy történjen. Már régen nem kell méregetni – én is bekajáltam, de nem igaz. Mik is a szabványi követelmények?

  • Biztonsági szigetelőtranszformátor, vagyis
    • MSZ EN 61558-2-6 szerinti,
    • MSZ 9229,
    • biztonsági transzformátor jellel ellátott.
  • Ezzel biztonság szempontjából egyenértékű más tápforrás, például motorgenerátor.
  • Elektrokémiai tápforrás.
  • Egyéb olyan elektronikus szabályozással ellátott tápegységek, amelyek teljesítik a SELV/PELV követelményeket.

Fontos szabály, hogy kisfeszültségről táplált mobil SELV/PELV tápforrások csak kettős szigetelésűek lehetnek. SELV/PELV esetében a vezetékezésre vonatkozóan a szabvány sok követelményt ír elő. Az egyik ilyen, hogy 12/30 V alatt nem kell alapszigetelés, és 25/60 V-ig is csak akkor, ha a környezet vezető, például nedves. (A per-jel előtt váltó, utána egyenfeszültség-szint szerepel.)

A gyermekvasút sínjein sincs alapszigetelés – lenne is nyivítás –, de nincs az esőérzékelőn sem, de ugyanez igaz a kifeszített fémhuzalra csatlakoztatott világítás esetében is.

Láthatjuk, hogy SELV/PELV áramütés elleni védelmi mód esetén szemrevételezhetjük a tápegység megfelelő kivitelét és a vezetékezést is. Nem beszélve a SELV-ként eladott álmennyezeti világításról, amit az előbbiekben részletesen kitárgyaltunk.

4. ábra: Ez a toroid trafó – mivel nem biztonsági szigetelőtranszformátor – nem alkalmas SELV/PELV védelmi mód tápforrásának. 5. ábra: A trafón látható a biztonsági szigetelőtranszformátorra utaló jel, tehát használható.

Folytatjuk…

Nem említettem meg mindent, amit szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Talán nem is lehet mindet konkrétan megemlíteni, a kivitelezések sokfélesége miatt. A célom inkább az volt, hogy mielőtt ebbe a rubrikába „MF” megjegyzést tennénk, gondoljuk át, hogy tényleg kellő alapossággal jártunk-e el az áramütés elleni védelmi mód szemrevételezésekor.

ÁramütésDokumentálásEllenőrzésÉpületvillamosságMSZ HD 60364Védelem

Kapcsolódó