Villanyszerelők Lapja

Szabványok

Szemrevételezés és ellenőrzés: EPH és elosztók

Navigálás a változó előírások tengerében 48.

2017. április 11. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  3806 | |

Szemrevételezés és ellenőrzés: EPH és elosztók

A matrózcsapat két részre oszlott, hiszen két apróbb felfedezendő sziget is feltűnt a láthatáron. Elmondhatjuk, hogy mindkettő igen értékes kincseket rejtett. Miről is lesz szó? Elkezdjük az MSZ HD 60364-6:2007 szemrevételezéses ellenőrzéseit megismerni – e havi cikkünkben két témát is érintünk. Mindenekelőtt azonban nézzük, mi is a szemrevételezés célja a szabvány szerint.

A szabvány a következőképpen foglalja össze a szemrevételezés értékelését: A rögzített villamos berendezés szerkezetei szemrevételezése alapján a) megfelelnek a vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek (jelölések, tanúsítványok és gyártói információk alapján), b) az MSZ HD 60364 szabványsorozat és a gyártó előírásai szerinti a kiválasztásuk és a szerelésük és c) nincsen olyan látható sérülésük, amely csökkentené a biztonságot.

Láthatjuk, hogy a gyártói tanúsítványok, jelölések ellenőrzése nélkülözhetetlen a megfelelt minősítéshez. Ennek fontosságát bemutatjuk az elosztóberendezések dokumentációjának ismertetésével. De mindenekelőtt bemutatjuk, hogy mit kér a szabvány az EPH szemrevételezéses vizsgálatánál. Úgy gondolom, hogy nem árt pontosítani az eddigi ismereteinket.

EPH továbbgondolva

Az MSZ HD 60364-5-54:2012-t gondosabban áttanulmányozva a következőre jöttem rá. A védőösszekötőkkel kapcsolatos leírásunk kiegészítésre és ebből kifolyólag módosításra szorul.

A védőösszekötő vezetőket hívtuk régebben EPH vezetőknek, úgyhogy innentől ezt az általánosabban ismert elnevezést fogom használni. A szabványok kétféle EPH-ról beszélnek. EPH-ról, amit a fő földelőkapocsra kell csatlakoztatni és kiegészítő EPH összekötésről. Én ebben az írásban az előbbire, mint fő EPH-ra fogok hivatkozni. Tudom, hogy ez így nem túl pontos, de legalább nem fogjuk összekeverni. Az 1. táblázatban az EPH vezetőkkel kapcsolatos követelményeket foglaltam össze, ezeket a későbbiekben részletesebben kifejtem.

1. táblázat: Az EPH vezetőkkel kapcsolatos követelmények.

 

Fő EPH

Kiegészítő EPH

Hol?

A belépési ponthoz a lehető legközelebb, épületen belül, fő földelőkapocsra.

Csak ahol szabványok külön előírják.

Mit?

Minden idegen vezetőképes részt be kell kötni.

Csak a (villamos szerkezetek) testeivel egyidejűleg megérinthető idegen vezetőképes részek (IVR).

R

Nincs ellenállásérték megadva

R ≤ (UL/Iα)

Minimális keresztmetszet

A létesítményben használt legnagyobb védővezető keresztmetszetének minimum fele, de nem kisebb, mint 6 mm² – Cu, 16 mm² – Al, 50 mm² – acél, de nem több mint 25 mm² Cu, vagy ezzel ekvivalens keresztmetszetű más anyagok esetében.

Test–test: legalább a kisebb keresztmetszetű PE keresztmetszet.

Test–IVR: legalább a PE test fele, de minimum 2,5 mm² – Cu és 16 mm² – Al, ha mechanikailag védett. Ha nem, Cu esetén minimum 4 mm².

A fő EPH

A szabvány különbséget tesz a fő földelőkapocsról leágaztatott EPH vezetők és a kiegészítő EPH vezetők között. Ugyanakkor leírja, hogy mely idegen vezetőképes részeket kell a fő földelőkapocsról leágaztatni. Ilyen idegen vezetőképes részek lehetnek többek között:

  • kívülről jövő fém vízcső,
  • kívülről jövő fém szennyvízcső,
  • kívülről jövő fém gázcső,
  • kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbal,
  • légkondicionálás,
  • fűtési rendszer.

Továbbá a szabvány azt is előírja, hogy mennyi legyen az ezekre csatlakozó EPH vezetők minimális keresztmetszete. A szabvány azt írja, hogy ez a keresztmetszet nem lehet kisebb, mint a berendezésben lévő legnagyobb védőföldelő (PE) keresztmetszetének a fele, de réz esetén minimum 6 mm², alumínium esetén minimum 16 mm² és acél esetén minimum 50 mm². Azt hozzáteszi, hogy a keresztmetszetnek nem kell nagyobbnak lenni, mint 25 mm² réz esetében (más anyagoknál 25 mm² Cu vezetőképessége a mérvadó.) A szabvány az 542.4.1 pontjában azt írja, hogy nem kell minden egyes védővezetőt a fő földelő kapocshoz csatlakoztatni, ha az más védővezetőn keresztül csatlakozik ehhez a kapocshoz. Egy másik szempont, hogy egy védővezető lehet több áramkör közös védővezetője, ha az legnagyobb keresztmetszetet igénylő áramkör védővezetőjének megfelelő keresztmetszetű (543.1.4. pont.). Egy harmadik figyelembe veendő tényező, hogy az EPH vezetőknek van egy előírt minimális keresztmetszete.

Na, erről beszélünk… ugye, hogy nem árt pontosítani az ismereteinket? Fotó: Kránicz Ákos

Megfontolandó kérdések

Vajon az 543.1.4. arra is vonatkozik, ha EPH-t és PE vezetőt együtt viszünk? A fő földelőkapocsra az EPH vezetőt is lehet más védővezetőn keresztül is csatlakoztatni? (Ha kiegészítő EPH-ról van szó, akkor igen, de ha fő EPH-ról van szó, akkor is?) Érdemes megjegyezni, hogy az MSZ HD 60364-5-54 a védővezetőn a PE vezetőt és az EPH vezetőt is érti. De most induljunk ki abból, hogy mindkét kérdésre igaz a válasz, és nézzünk egy példát.

Ha a gázvezetéket a kazánnál akarjuk bekötni az EPH-ba, mivel ez nem kiegészítő EPH, így az előbb tárgyalt követelmény igaz rá: a létesítményben lévő legnagyobb védőföldelő (PE) keresztmetszetének a fele, de réz esetén ez minimum 6 mm², de nem több mint 25 mm².

Tehát ide nem érvényes a minimum 2,5-4 mm² legkisebb keresztmetszet. Az a kiegészítő EPH-ra igaz. Tehát, ha például a házba csatlakozó védővezető (vagy PEN) keresztmetszete eléri a 90 mm²-t, akkor a bekötést minimum 25 mm² réz vagy azzal megegyező vezetőképességű vezetővel kell megoldani.

Ez összhangban van az MSZ HD 60364-4-41-el, amely megköveteli, hogy az idegen vezetőképes részeket az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. (Logikus, hogy az épületen belül a kazánból kilépő csövekre ez nem igaz, de azokat is be kell kötni az előbbi keresztmetszet-feltételekkel.)

Kiegészítő EPH újra gondolva

Az MSZ HD 60364-5-54:2012 alaposabb tanulmányozása a kiegészítő EPH kivitelezésében is pontosításra késztetett. Amit eddig is jól tudtunk:

  • kiegészítő EPH keresztmetszete minimum 2,5 mm² ha mechanikailag védett,
  • kiegészítő EPH leágaztatható dugaszolóaljzatról és testről is,
  • egy védővezető elláthat EPH vezető és PE funkciót is egyben.

Ami pontosítandó

A minimális 2,5-4 mm²-es követelmény csak a kiegészítő EPH-ra igaz, nem az összes EPH vezetőre. Fő EPH vezetők minimális keresztmetszete 6 mm². Ez a követelmény csak olyan védővezetőkre van előírva (ide tartoznak a kiegészítő EPH vezetők is), amelyek nem részei a vezetékeknek, vagy nincsenek közös védőburkolatban a fázisvezetővel.

Mi következik ebből? Az, hogy a dugaszolóaljzatból vagy testről akkor is leágaztatható kiegészítő védővezető, ha a dugaszolóaljzatig csak 1,5 mm²-es PE vezető megy, hiszen a minimum 2,5-4 mm²-es keresztmetszet csak fázisvezetőtől külön vitt védővezetőre (például kiegészítő EPH vezetőre) vonatkozik. A dugaszolóaljzatig meg ugyebár közös vezetőben vagy védőburkolatban (kábelcsatorna, védőcső stb.) megy. Persze ha a PE vezető is külön van vezetve a fázisvezetőtől, akkor arra is igaz a minimális 2,5-4 mm²-es keresztmetszet.

Ezt a pontosabb megértést nagyon jól alátámasztja az MSZ HD 60364-4-41:2007 kiegészítő EPH-kal kapcsolatos követelménye. (Azt mellékesen megjegyezném, hogy kiegészítő EPH-ba – a fő EPH-val ellentétben – csak a villamos szerkezetek testeivel egyidejűleg érinthető idegen vezetőképes részeket kell bekötni.)

Kiegészítő EPH pluszkövetelmény

Mi is akkor ez a követelmény? Ha a kiegészítő EPH hatékonyságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor – és csakis akkor – méréssel ellenőrizni kell az összekötés hatékonyságát. Hogyan? Az egyidejűleg érinthető testek és az idegen vezetőképes részek közötti kiegészítő EPH-n a villamos szerkezetek öt másodperchez tartozó kioldóáram nem emelheti meg a feszültséget 50 V váltakozó, illetve 120 V egyen feszültség esetén. (Ne felejtsük el, hogy a testig a PE vezető úgyis méretezve van a legnagyobb zárlati áram és annak ideje függvényében.)

Mi a lényege ennek? Amint egy idegen vezetőképes részt bekötöttünk EPH-ba, onnan kezdve a villamos berendezésen zárlat következtében fellépő feszültség megjelenik az idegen vezetőképes részen is – ezért kell csak azt EPH-ba bekötni, ami tényleg szükséges.

Az igaz, hogy ez a feszültség 0,4-5 másodperc alatt önműködően lekapcsolódik, de a szabvány azt mondja, hogy ez alatt az idő alatt sem lehet a kiegészítő EPH-ba kötött test és idegen vezetőképes részek között az érintési feszültség UL-nél nagyobb.

A már említett képlet: R ≤ (UL/Iα)

R: a testet és az idegen vezetőképes részt összekötő vezető ellenállása (nem a hurokimpedancia),
Iα: túláramvédelmi eszköz esetén az 5 másodperchez tartozó kioldóáram, áram-védőkapcsoló esetén az IΔn,
az UL, váltakozó feszültség esetén 50 V, egyenfeszültség esetén 120 V.

Ismétlés példákon keresztül

Kazánházban kazán fűtéscsöveket kell EPH-ba bekötni. Milyen keresztmetszetű EPH vezető szükséges? A fűtéscsövek EPH vezetékét a fő földelőkapocsra kell csatlakoztatni – közvetve vagy közvetlenül. Ahogy átbeszéltük ebben az esetben 6-25 mm² közötti kell hogy legyen, attól függően, hogy mekkora a létesítményben használt legnagyobb keresztmetszetű PE vezető.

Ha réz EPH-val számolunk a 2. táblázat segít a keresztmetszetet kikövetkeztetnünk, nem méretezett PE vezető esetén. Ilyenkor az ökölszabályt használjuk, amely szerint a védővezető vezetőképessége (azonos anyag esetén keresztmetszete) 16 mm²-ig a fázisvezetőével megegyezik, 16-35 mm²-ig 16 mm²-es fázisvezetőnek megfelelő, 35 mm² felett a fázisvezetőjének a fele. A PE-nél és EPH-nál a per jel előtt az L keresztmetszetből adódó, a per jel után a kereskedelemben kapható méret szerepel.

2. táblázat: Ha réz EPH-val számolunk a táblázat segít a keresztmetszetet kikövetkeztetnünk, nem méretezett PE vezető esetén

L

PE

EPH

előírt

240

120/120

60/70

25

185

92,5/95

47,5/50

25

150

75/95

47,5/50

25

120

60/70

35/35

25

95

45/50

25/25

25

70

35/35

17,5/25

25

50

25/25

12,5/16

16

35

17,5/25

12,5/16

16

25

12,5/16

8/10

10

16

8/10

5/6

6

10

5/6

3/4

6

Láthatjuk, hogy 70 mm²-es vagy ennél nagyobb keresztmetszetű fázisvezető esetében legalább 25 mm²-es EPH vezetővel (vagy legalább ilyen keresztmetszetű védővezetőn keresztül) kell a fő földelőkapocshoz csatlakozni. 25 mm² estében az EPH vezető minimális keresztmetszete 10, L=35, 50 mm² esetében 16 mm², L=16 mm² vagy ennél kisebb keresztmetszet esetén a fő földelőkapocsra csatlakozó EPH vezető keresztmetszete legalább 6 mm².

Tehát ebben az esetben, ha például a csatlakozóvezeték 90 mm²-es és így a létesítményben használt legnagyobb PE keresztmetszet 50 mm², a fűtéscsöveket minimum 25 mm²-es EPH vezetőkkel kell a fő-földelő kapocshoz csatlakoztatni. Természetesen a csatlakoztatást nem kell közvetlenül elvégezni, más védővezetőket is fel lehet használni, amennyiben rendelkeznek a minimum 25 mm² keresztmetszettel. (Persze, rézről beszélve.)

Milyen keresztmetszettel kell bekötni a gázcsövet? Ugye ez is a fő EPH része. Tehát a 2. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni. Ha mondjuk a fázisvezető 50 mm²-es réznek felel meg, akkor a bekötést minimum 16 mm²-es EPH vezetővel kell megoldani.

Mi a helyzet a fürdőszobán áthaladó vízvezetékkel? Azt fontos tisztázni, hogy az a vízvezeték már be kell, hogy legyen kötve a fő EPH-ba. Milyen követelményeknek kell pluszban megfelelnie? A pluszkövetelményekkel csak akkor kell foglalkozni, ha egyidejűleg érinthető villamos szerkezetek testével – vagyis 2,5 m-en belül van. Ha igen, akkor az ellenőrzés módja a következő. A testhez (villamos szerkezethez) tartozó védelmi szerv 5 másodperchez tartozó kioldóárama esetén nem eshet rajta több, mint UL, ez váltakozó feszültség esetén 50 V.

Nézzünk meg a 3. táblázatot. Láthatjuk, hogy ha a védelmi szerv áram-védőkapcsoló, a kiegészítő EPH követelményeit bőven kielégíti a fő EPH is. Valószínűleg akkor is, ha a védelmi szerv túláramvédelmi szerv, például kismegszakító. Táblázatunk elvi jellege mellet szól az is, hogy ahol kiegészítő EPH elő van írva, például az MSZ HD 60364-7 sorozat esetében, ott az esetek túlnyomó többségében az áram-védőkapcsoló is követelmény.

3. táblázat: Láthatjuk, hogy ha a védelmi szerv áram-védőkapcsoló, a kiegészítő EPH követelményeit bőven kielégíti a fő EPH is. Valószínűleg akkor is, ha a védelmi szerv túláramvédelmi szerv, például kismegszakító.

In és karakterisztika

Iα [A]*

Rmax [Ω]

lmax (A=1 mm²) [m]**

C10

50

1

58

C13

65

0,77

44

C16

80

0,63

36

ÁVK 30 mA

0,03

1667

96918

ÁVK 100 mA

0,1

500

29070

*Iα-t túláramvédelmi eszköz esetén az In×α-val határoztam meg, 5 másodperces kioldási időre.
**A lmax hosszt az R=ρ×l/A képlettel számoltam, A=1 mm²-rel. Tudom, hogy ez nagy szigorítás, hiszen a kiegészítő EPH keresztmetszete, amennyiben testről, vagy dugalj védőérintkezőjéről van leágaztatva, akkor sokkal több is lehet, hiszen a fő földelő kapocs felé az nő, de itt a nagyságrendek szemléltetése volt a cél. (Ne felejtsük el, hogy a réz ellenállása 1 mm²-es keresztmetszetnél méterenként csak 0,0172 Ohm.)

Szemrevételezés

EPH-nál tehát ellenőriznünk kell a meglétét, a kötések megfelelőségét, a vezető keresztmetszetét és színjelölését.

Amennyiben a kiegészítő EPH ellenállásával kapcsolatban kétségek merülnek fel, azt méréssel kell ellenőrizni. (Természetesen a folytonosságmérést is ellenőrizni kell, de azt a műszeres vizsgálatoknál. ismertetjük.) Ugye milyen értékes kincseket talált az először visszaérkező csapat? De most nézzük, mit talált a másik csapat.

Elosztók dokumentációja

Gyártmány alapú felülvizsgálat… Miért is mondjuk ezt? Emlékezzünk csak az MSZ HD 60364-6:2007 szemrevételezéses vizsgálatának leírására. Hogyan is kezdődik? Újra idézem: A rögzített villamos berendezés szerkezetei szemrevételezése alapján megfelelnek a vonatkozó termékszabvány biztonsági követelményeinek (jelölések, tanúsítványok és gyártói információk alapján), az MSZ HD 60364 szabványsorozat és a gyártó előírásai szerinti a kiválasztásuk és a szerelésük, és nincsen olyan látható sérülésük, amely csökkentené a biztonságot.

Ezek szerint az MSZ HD 60364-6:2007 nem adható ki addig, ameddig a berendezést ellenőrző nem győződött meg arról, hogy a villamos berendezést alkotó összes szerkezet megfelel a rá vonatkozó termékszabványnak.

Most egy olyan villamossági terméket fogunk ebből a szempontból megvizsgálni, amely nélkül elképzelhetetlen villamos berendezés – és nem, nem a vezetékekről lesz szó!

Melyik az a villamos termék, amelyet anélkül forgalmazunk, hogy tudnánk róla? Melyik az a gyártmány, amelynél már gyakorlatilag akkor megszegtük a jogszabályt, amikor csavarhúzót fogunk a kezünkbe? Melyik a berendezés, amelyet már minden villanyszerelő gyártott, de az Európai Unió területén még a saját lakásában se helyezhetné el a mai gyakorlat szerint? Végül, hogyan lehet ezen termékkel kapcsolatos jogszabálysértést általában körülbelül öt perc alatt jóvá tenni?

Forgalmazás az Európai Unión belül

Nem nagyon szeretnénk a jogi részletekbe belemenni, de valamennyi jogszabályismeret szükséges ahhoz, hogy megértsük, hogy mi is a probléma és – ami fontosabb – mi a megoldás.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás során egy nagy család lettünk, márpedig ez kötelezettségekkel jár. Az egyik kötelezettség az, hogy most már a Magyarországon forgalomba hozott termékekre is alkalmazni kell az Európai Unió által meghatározott követelményeket. Tulajdonképpen csak azt lehet hazánkban forgalomba hozni, amit az Unióban is, és ez fordítva is igaz, ha valami megfelel a jelenlegi magyarországi követelményeknek, az megfelel az uniós követelményeknek is. Hogyan lehetséges ez? Nagyon egyszerű: az Unióban általánosan elfogadott követelményeket Magyarországon is érvényesíteni kell! Hogyan?

Direktívák

Hallottunk már a Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve dokumentumról? Ha nem, akkor minimum egy éves lemaradásban vagyunk. És az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve dokumentumról? Ha nem, akkor a lemaradásunk minimum 11 éves. Vagyis tizenegy éve úgy gyártunk elosztókat, hogy ki sem szabadna engednünk a kezünkből. Miről is van szó, és mik ezek a direktívák – irányelvek?

Alapfogalmak

Az irányelv ezt mondja magáról: a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról. Majd így folytatja: ezen irányelv hatálya az Európai Unió piacán újonnan forgalomba hozott, meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezésekre, azaz vagy valamely Unióban letelepedett gyártó által készített új elektromos berendezésekre, vagy harmadik országból behozott (új vagy használt) elektromos berendezésekre terjed ki.

A célja a következő: A közérdek, úgymint a személyek és háziállatok egészsége és biztonsága, valamint a tulajdon magas szintű védelmének biztosítása, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk az elektromos berendezések ezen irányelvnek való megfeleléséért. Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan elektromos berendezéseket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési láncban.

Összefoglalva: az Európai Unió területén történő forgalmazás többek között csakis ezen irányelv (direktíva) követelményei szerint történhet. Ez a direktíva továbbá meghatározza azon biztonsági követelményeket, amelyeket az Európai Unió területén forgalmazandó termékek esetén be kell tartani. Tehát én, mint villanyszerelő, az általam gyártott kisfeszültségű villamos terméket csak akkor helyezhetem forgalomba, ha megfelel ennek a direktívának.

Forgalmazás, eladás és társai

Jó, de mikor forgalmazunk, mint villanyszerelők? A direktíva elmagyarázza: egy elektromos berendezésnek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen. Ki a gyártó: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely elektromos berendezést gyárt, illetve terveztet, vagy gyártat, és ezt a berendezést saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza. Ki a forgalmazó: bármely, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely az elektromos berendezést forgalmazza. Fontos, a gyártó forgalmaz is, míg a forgalmazó nem gyárt. A lényeg a mi szempontunkból, hogy mint villanyszerelőknek, le kell papíroznunk az elosztóinkat.

Gyártó kötelezettségei

Nélkülözhetetlen információ: ahhoz, hogy az elosztót forgalomba hozzuk, el kell látnunk CE jellel. Ezt csak akkor tehetjük meg, ha megfelel az EU direktívának. Ez csak akkor teljesül, ha megfelel a vonatkozó harmonizációs termékszabványoknak. Melyek ezek a szabványok? Nem más, mint az MSZ EN 61439-es szabványsorozat, amelyek a kisfeszültségű kapcsoló és vezérlőberendezésekkel kapcsolatos követelményeket rögzítik.

A lényeget megértjük, ha fordított sorrendben átismételjük azt, eddig megtanultunk. Ha az elosztóm megfelel a termékszabványnak (MSZ EN 61439 sorozat vonatkozó részei), akkor megfelel a magyar jogba átültető rendeletnek (jelenleg: 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet), ekkor megfelel az EU direktívá(k)nak (jelenleg: 2014/35/EU Európai Parlament és Tanács irányelve), ekkor rátehetem a CE jelet, és így forgalmazhatom az EU területén. Lásd a keretes írást az előírt elosztó-dokumentációról.

Ha bármelyik hiányzik, vagy nem megfelelő, akkor nem felel meg a szabványnak/jogszabálynak, nem tehető rá CE jel, és nem forgalmazható. Minket, mint felülvizsgálókat ez azért érdekel, mert amíg nincsen rendben akárcsak egy elosztó dokumentációja, addig nem adhatjuk ki az egész villamos berendezésre az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti dokumentációt.

Végezetül…

Van mit megemészteni. Mindkét témával fogunk még foglalkozni. Jelenlegi cikkünk célja elsősorban tűzoltás volt, hogy munkánkat a jelenleg érvényben lévő követelmények szerint tudjuk végezni.

Előírt elosztó-dokumentáció

A jelenleg érvényes jogszabályok és az MSZ EN 61439-1 a következő dokumentációkat, jelöléseket írják elő.

23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet

EU-megfelelőségi nyilatkozat
CE-jelölés
Műszaki dokumentáció (amennyiben alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazva)

  • a villamossági termék általános leírása;
  • az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;
  • a villamossági termék ezen rajzainak és terveinek, valamint működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;
  • a részben vagy egészben alkalmazott harmonizált szabványok jegyzéke vagy a 12. § szerinti nemzetközi vagy a 13. § szerinti nemzeti szabványok jegyzéke, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat, illetve nemzetközi vagy nemzeti szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket e rendelet biztonsági céljainak teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve; a részben alkalmazott harmonizált szabványok, illetve nemzetközi vagy nemzeti szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;
  • az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei, valamint
  • a vizsgálati jegyzőkönyvek.

(Megjegyzés: Természetesen más mélységű és tartalmú Műszaki dokumentáció várható el egy több ezer amperes betáplálású ipari főelosztó esetében, mint egy lakáselosztónál. Az hogy az adott műszaki dokumentációban a gyártó milyen dokumentumokat csatol be, az az ő felelőssége. Fontos, hogy MINDEN elosztónak kell rendelkeznie a az előbb ismertetett dokumentációkkal és tájékoztató feliratokkal. Bizonyos elosztók esetében (ilyenek a tipikus lakás vagy kisebb installációs elosztók).

MSZ EN 61439-1

Adattábla:

  • a berendezésgyártó neve vagy jele,
  • típusjelölés vagy azonosítási szám vagy más azonosító jelzési mód, amely lehetővé teszi a vonatkozó tájékoztatás megszerzését a berendezésgyártótól,
  • a gyártás idejének azonosítására való jelzés,
  • IEC 61439-X (Az „X”egyedi részt azonosítani kell).

Dokumentáció:

  • a berendezésre vonatkozó tájékoztatás,
  • a kezelésre, létesítésre, üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozó útmutatások,
  • a készülékek és/vagy az alkatrészek azonosítása.

Összefoglalva: egy elosztót a műszaki dokumentáción túl a következő dokumentumok, feliratok kell, hogy kísérjenek:

  • EU-megfelelőségi nyilatkozat,
  • CE-jelölés,
  • adattábla,
  • használati, karbantartási utasítás,
  • mérési jegyzőkönyvek,
  • darabvizsgálati jegyzőkönyvek.

Az adattábla minimális tartalma

TERVJEL

Gyártó

Gyártási szám

Gyártás éve

Vonatkozó szabvány

CE jelDokumentálásEPHÉpületvillamosságMSZ HD 60364Szabványok

Kapcsolódó