Villanyszerelők Lapja

Szabványok

MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés ellenőrzésének elkészítése II.

Navigálás a változó előírások tengerében 42.

2016. szeptember 5. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  2713 | |

MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés ellenőrzésének elkészítése II.

Múlt havi kitérőnkben a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendeletet elemezgettük, ám most visszatérünk a júniusi lapszámban megkezdett útirányhoz. Akkor az alapdokumentációból a fejlapot és a minősítő iratot beszéltük át, jöjjön most az alapdokumentáció Minősítési Alapadatok része.

Az MSZ HD 60364-6:2007 célja az lenne, hogy itt egy részletes leírást adjunk az általunk vizsgált berendezésről. Nem minősítét tartalmaz ez a rész, csak a jellemzőket.

Villamos berendezés leírása ellenőrzéshez

A szabvány ilyen címszó alatt közöl egy lehetséges példát – nem előírást –, amely elsősorban háztartási villamos berendezésekhez alkalmazható. Természetesen a szabvány felépítése más, amit mi megszoktunk, két okból is: Magyarországon egyszerűsített dokumentációt használunk, minimális tartalommal, másrészt a nálunk elterjed próbálkozások az MSZ 172-1-re épült dokumentációk ráncfelvart változatai. Nézzük miket tart érdemesnek az MSZ HD 60364-6:2007 megemlíteni. (Természetesen ismertetjük azt is, mi az, ami hazánkban is elfogadható.)

Alapadatok

  • Első ellenőrzésről, vagy időszakos ellenőrzésről van szó.
  • Ügyfél neve és címe.
  • A (villamos) berendezés címe.
  • A létesítő neve és címe.
  • A (villamos) berendezésen végzett vizsgálat oka (új, módosítás, bővítés, meglévő)
  • Ellenőrzést végző neve
  • Létesítési munka leírása
  • Ellenőrzés időpontja
  • Aláírás
  • Használt műszerek megadása

Nálunk ezeket az adatokat az Alapdokumentáció-fejlapjában, minősítő iratában és a jegyzőkönyvekben szoktuk megadni.

Földelőberendezés jellemzői

  • Földelőberendezés: áramszolgáltatói vagy fogyasztói
  • Fogyasztói földelő részletezése (szokásos földelő, rúd, szalag, egyéb/leírás)
  • Anyaga
  • Helye
  • Földelési ellenállása

Amennyiben a meglévő berendezésben valamelyik információt nem lehet meghatározni, a szabvány ajánlja, hogy ezt a tényt jelezzük. Nálunk a felülvizsgálóra van bízva, hogy mennyire jellemzi a földelőberendezést – az előírt minimális tartalomba sok minden belefér. Nem is, inkább sok minden kihagyható!

A tápforrás jellemzői

  • Aktív vezetők száma és típusa
  • AC/DC
  • TN-C, TN-C-S, TN-S, IT, TT
  • Névleges feszültség
  • Névleges frekvencia
  • Várható legnagyobb testzárlati áram
  • Külső földzárlati hurokimpedancia
  • Alternatív tápforrás leírása csatolandó

Ezeket kérdés alapján, méréssel vagy számítással ajánlja meghatározni a szabvány. Ez a rész nagyjából megegyezik az általunk használt Alapdokumentáció – minősítési alapadatok lapjának ide vonatkozó részeivel.

A bejövő tápforrás védelmi eszközeinek jellemzői

  • Típus
  • Névleges áram
  • Áram-védőkapcsoló érzékenysége – ha van (régen volt az áramszolgáltatói oldalon, szerencsére már leszoktak róla).

Leválasztó és védelmi eszközök a berendezés végpontjánál

Itt érdemes nyilatkozni a főkapcsoló, biztosítók, megszakítók, áram-védőkapcsolók meglétéről a típus a pólusszám és egyéb szükséges jellemzők megadásával (névleges feszültség, névleges áram, zárlati szilárdság, névleges kioldóáram).

Pár megjegyzés

Ügyeljünk arra, hogy ne keverjük az érintésvédelmi/áramütés elleni védelmi módot a hálózat típusával - ez a hiba gyakran előfordul, pedig már többször kitértünk rá. Például a hálózat típusa lehet TN-C-S, míg a védelmi mód általában nullázás.

Egy másik hiba, hogy az aktív vezetők számát, típusát hiányosan, rosszul vagy nem adják meg. Adjuk meg a csatlakozó vezetékek darabszámát, típusát és méretét is!

Az előbbiekben ismertetett szabványi ajánlás a szabvány F mellékletében található. Elsősorban a közölt adatok mennyiségében vannak különbségek az itthon megszokott jegyzőkönyvek és a szabványi példa között, de általában elmondhatjuk, hogy az F mellékletben tájékoztatásként – tájékoztatásként! – közölt adatokat mi az Alapdokumentáció – minősítési alapadatok részében közöljük.

Az, hogy mennyire részletesen tesszük ezt meg, rajtunk múlik. Logikus, hogy a közölt adatok mennyisége nagyban függ a vizsgált létesítmény vagy létesítményrész nagyságától, rendeltetésétől vagy az ott végzett tevékenységtől. A dokumentációba egy kis túlzással, akár a gyermekkori rajzainkat is beszerkeszthetjük – senki se fogja azt nézni, amíg nincs egy villamos baleset. Akkor viszont elkezdődik a sárdobálás! Láttam én már kalapácsnyéllel kitámasztott megszakítót. Jön a szaki, lecseréli, majd egy zárlatnál kifigyel az elosztóból, mert a beállítást nem végezték el rajta – hogyan fogja a felülvizsgáló megvédeni magát, ha nincs meg a típusa a jegyzőkönyvében? Nem szeretnénk szabályokat felállítani, de amikor „átkopizzuk” a jegyzőkönyveket és nem alakítjuk át azokat megfelelően az adott helyszín sajátosságára vonatkozóan, lehet, hogy az elő lépést tesszük meg egy jó kis szakmai meghurcoltatás felé – pedig pár plusz billentyűleütéssel megelőzhettük volna.

Felülvizsgálattal kapcsolatos előírások, jogszabályok

Az MSZ HD 60364-6:2007 nem követeli meg ezt a részt. Azonban Magyarországon elterjedt azon jogszabályok megadása, amely érinti az adott létesítmény felülvizsgálatát. Fussunk át most ezeken, a teljesség igénye nélkül – így nem lehet szekálni, ha kihagyok párat.

  • 1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványmódosításról. Ahogy a nevében is benne van, a szabványok alkalmazásával foglakozik. Alapvető irányelv, hogy a szabványok alkalmazása önkéntes, azonban, ha műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik rá, akkor kötelező.
  • 21 / 2010. (V.14) NFGM rendelet egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről. Ez a jogszabály határozza meg, hogy adott szakmai tevékenységet milyen végzettséggel lehet végezni. Erről már beszéltünk, a lényeg az, hogy ha az MSZ HD  60364-6:2007 dokumentációt érintésvédelmi minősítő iratként készítjük el, akkor kell az Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló képesítés.
  • 10 / 2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről (nem is olyan régen: 14 / 2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről). Ez a rendelet határozza meg, hogy milyen gyakran és hogyan kell végezni olyan munkaeszközökön érintésvédelmi vizsgálatokat, amelyek 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről hatálya alá tartoznak, annak 87. § 4. és 87. § 9. pontja értelmében.
  • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. Az előbbi pont értelmében logikus, hogy ezt is meg kell említeni. Annyit érdemes megjegyezni, hogy a 10 / 2016. (IV. 5.) NGM rendelet – teljesen érthetően – a villamos berendezést is munkaeszköznek tekinti (19. §.).
  • 8 / 1981 (XII.27.) IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról (KLÉSZ). Amennyiben a létesítmény KLÉSZ alá tartozik, ez a jogszabály is megemlítendő. Egyszer majd szentelünk egy cikket a KLÉSZ-nek is, amit fontos nem elfelejteni, hogy a felülvizsgálatot nem a tulajdonos számára teszi kötelezővé, hanem a kivitelező felelőssége.
  • 11 / 2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról. Erre a jogszabályra akkor van szükség, ha villamos betáplálással rendelkező gázkészülékeket is érint a felülvizsgálat.
  • 7 / 2016. (II. 22.) NGM rendelet az egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Ez a rendelet módosítja az előbb említett 11 / 2013. (III. 21.) NGM rendeletet is. Tehát mindkettőt meg kell említeni, vagy egyiket sem.
  • 23 / 2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről (előtte: 79 / 1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről). Ezen jogszabályok az általunk vizsgált villamos berendezés részét alkotó szerkezetek biztonsági követelményeivel foglalkoznak – köztük az áramütés elleni védelemmel is. Az MSZ HD 60364-6:2007 megköveteli például a CE jel, adattábla, dokumentáció meglétét is. A sima érintésvédelem (áramütés elleni védelem) vizsgálatához ez nem szükséges. Azonban érdemes elgondolkozni, hogy az érintésvédelmi felülvizsgáló mennyire vonható felelősségre, ha egy Sárkány CE jelölésű termék áramütéses balesetet okoz.

Természetesen több jogszabály is megemlítésre kerülhet. Ilyen lehet például különböző termékek vizsgálatával foglalkozó jogszabályok. Ex-es termékek, robbanásveszélyes helyek vagy felvonókra vonatkozó külön áramütés elleni védelmet érintő előírásokat tartalmazó jogszabályok.

Felülvizsgálattal kapcsolatos előírások, szabványok

Itt tényleg nem tudjuk az összes vonatkozó szabványt felsorolni. De a legfontosabbakat és azokat, amelyek általában kifelejtenek, itt megemlítjük. 2016. augusztus 21-én este néztem meg az MSZT honlapján – ajánlom mindenkinek – hogy jelenleg hogyan állunk szabványok tekintetében. Van olyan szabvány, amelyik csak angolul van meg, magyarul nincs, azokat jelöltem. Ugyanakkor ebből a szempontból nem számít, hogy csak angolul elérhetők, ha MSZ jelölésűek, akkor ránk is vonatkozik. (Persze nemcsak angolul lehet megszerezni őket, de a belga nyelvű ajánlásoktól eltekintenék.)

Fontos, szabványra való hivatkozásnál pontosan adjuk meg a szabvány számát, lapszámát és évét. Nem elég, hogy MSZ HD 60364 sorozat. Ha végigolvassuk a lentebb található listát, akkor láthatjuk, hogy ezzel olyan szabványok tömkelegére hivatkoznánk, amelyek tárgyát nem is vizsgáltuk még.

  • MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése. Ez arról szól, hogyan viselkedjünk a vizsgálat alatt. Ez a szabvány határozza meg a munkavégzés módját és a méréshez szükséges végzettséghez is iránymutatást ad.
  • MSZ EN 61140:2003 Az áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és a villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok. Ez a szabvány nem nagyon ismert, pedig a villamos szakma alapjait tartalmazza.
  • MSZ HD 60364-1:2009 Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalmak.
  • MSZ HD 60364-4:41:2007 Biztonság – áramütés elleni védelem.
  • MSZ HD 60364-4-42:2015 Biztonság – hőhatások elleni védelem.
  • MSZ HD 60364-4-43:2010 Biztonság. Túláramvédelem.
  • MSZ HD 60364-5-51:2012 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése – általános előírások.
  • MSZ HD 60364-5-52:2011 A villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése – kábel- és vezetékrendszerek (Csak angol nyelven).
  • MSZ HD 60364-5-53:2015 A villamos eszközök kiválasztása és szerelése – kapcsoló- és vezérlőberendezések (csak angol nyelven).
  • MSZ HD 60364-5-54:2012 Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése – földelő berendezések és védővezetők.
  • MSZ HD 60364-6:2007 Ellenőrzés.

Sokszor kihagyott szabványok

Az egyik ilyen csoport, a különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Nem ritkán előfordul, hogy a fürdőhelyiségek vizsgálatára utaló szabvány is kimarad. Nagyon fontos, hogy nézzük át ezeket. Nem azt mondom, hogy minden nap belvízi hajók szárazföldi villamos csatlakozásainak szárazföldi egységeit fogjuk ellenőrizni, de jó, ha emlékezünk rá, hogy milyen szabványok vannak már, amiket figyelembe kell vennünk.

Csak egy kérdés – mondjuk házi feladat – barkácsáruházban több tucat világítótest van bemutatás céljából beüzemelve. Mi alapján kell minősíteni?

  • MSZ HD 60364-7-701:2007 Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal
  • MSZ HD 60364-7-702:2011 Úszómedencék és szökőkutak (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-703:2006 Szaunafűtő berendezést tartalmazó helyiségek és fülkék
  • MSZ HD 60364-7-704:2007 Építési és bontási területek berendezései
  • MSZ HD 60364-7-705:2007 Mezőgazdasági és kertészeti építmények
  • MSZ HD 60364-7-706:2007 Vezetőanyagú szűk helyek
  • MSZ HD 60364-7-708:2010 Lakókocsiparkok, kempingek és hasonló helyek villamos berendezései (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-709:2010 Kishajókikötők és hasonló helyek (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-710:2012 Gyógyászati helyek
  • MSZ HD 60364-7-712:2006 2. Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek
  • MSZ HD 60364-7-714:2013 Szabadtéri világítóberendezések (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-715:2012 Törpefeszültségű világítási berendezések (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-717:2010 Mobil vagy szállítható egységek (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-718:2013 Kommunális létesítmények és munkahelyek (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-721:2010 Lakókocsik és lakóautók villamos berendezései (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-722:2016 Villamos járművek táplálása (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-729:2010 Kezelési vagy karbantartási folyosók (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-730:2015 Belvízi hajók szárazföldi villamos csatlakozásainak szárazföldi egységei (csak angol nyelven)
  • MSZ HD 60364-7-740:2007 Vásártereken, vidámparkokban és cirkuszokban lévő létesítmények, szórakoztató berendezések és pavilonok ideiglenes villamos berendezései
  • MSZ HD 60364-7-753:2014 Fűtőkábelek és beágyazott fűtőrendszerek

További elfeledett szabványok

Az MSZ EN 61557 sorozat, úgy ahogy van nem szivárgott be a magyar felülvizsgálói köztudatba, pedig nélkülözhetetlen. Miért? Mert az MSZ HD 60364-6:2007 előírja, hogy az ellenőrzéshez használt műszernek az EN 61557 sorozat követelményeinek megfelelő műszernek kell lennie, vagy azzal legalább megegyező pontosságú és biztonságú. Nézzük akkor ezen sorozat elemeit. Az EN 61557 sorozat összes lapja ezzel a meghatározással kezdődik: Legfeljebb 1000 V váltakozó és 1500 V egyenfeszültségű kisfeszültségű elosztórendszerek villamos biztonsága. A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló berendezések. A felsorolásnál a szabványok megnevezésben ezt nem is fogom leírni. Azt már alig merem megemlíteni, hogy az összes csak angolul van meg.

Miért is foglalkozunk ezzel? Egyrészt mert ezen szabványok ismerete nélkül nem tudjuk felsorolni a vizsgálatnál figyelembe vett követelményeket. Egy másik okot hadd szemléltessek egy példával. Egészségügyi létesítményben végzünk felülvizsgálatot, ahol medencében villamos betáplálással rendelkező készülékekkel történő kezeléseket is végeznek. Az ottani IT rendszer minősítése nem lehetséges az MSZ EN 61557-8:2015 vagy az MSZ EN 61557-15:2014 ismerete és alkalmazása nélkül.

  • MSZ EN 61557-1:2007 Általános követelmények.
  • MSZ EN 61557-2:2007 Szigetelési ellenállás.
  • MSZ EN 61557-3:2007 Hurokimpedancia.
  • MSZ EN 61557-4:2007 Földelő-, védő- és potenciálkiegyenlítő vezetők ellenállása.
  • MSZ EN 61557-5:2007 Földelési ellenállás.
  • MSZ EN 61557-6:2008 Áram-védőkészülékek (RCD) hatékonysága TT-, TN- és IT- rendszerekben (IEC 61557-6:2007).
  • MSZ EN 61557-7:2007 Fázissorrend.
  • MSZ EN 61557-8:2015 Szigetelésfigyelő eszközök IT-rendszerekhez.
  • MSZ EN 61557-9:2015 Berendezések IT-rendszerekben való szigetelésihiba-kereséshez.
  • MSZ EN 61557-10:2014 A védelmi intézkedések vizsgálatára, mérésére vagy megfigyelésére szolgáló kombinált mérőberendezés.
  • MSZ EN 61557-11:2009 A és B típusú maradékáram-monitorok (RCM-ek) hatékonysága TT-, TN- és IT- rendszerekben.
  • MSZ EN 61557-12:2008 A működési jellemzők mérő- és megfigyelőeszközei.
  • MSZ EN 61557-13:2012 Villamos elosztórendszerek szivárgóáramának mérésére szolgáló kézben tartott és kézzel működtetett árammérőfogók és áramszondák.
  • MSZ EN 61557-15:2014 IT-rendszerekben használt szigetelésfigyelő eszközök és szigetelésihiba-kereséshez való berendezések működésbiztonsági követelményei.
  • MSZ EN 61557-16:2015 A villamos készülékek és/vagy a gyógyászati villamos készülékek védelmi intézkedései hatékonyságának vizsgálatára szolgáló berendezések.

Ahogy mondtam, a lista végeláthatatlan. Ha úgy dönt a felülvizsgáló, hogy felsorolja a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat, akkor nem lehet a jegyzőkönyveket egykaptafára kiállítani – mindegyik elkészítésekor kell egy kis nyomozás.

A felülvizsgált rendszerek, érintésvédelmi módok és hálózatok

Itt is gyakran előfordul egy kis kavarodás, a mostani cikk lezárásaként tegyük rendbe! Vannak a hálózatok rendszerei, védelmi módok és érintésvédelmi osztályok. A védelmi mód sosem TN, IT vagy TT. Az érintésvédelmi osztály sosem a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód, vagy villamos elválasztás – hiszen ezek a hálózat jellemzői.

A táplálás önműködő lekapcsolás védelmi módot lehet biztosítani TN, TT vagy IT rendszerrel is. Egy TT rendszerrel megvalósított táplálás önműködő lekapcsolás védelmi módú hálózaton lehetnek 2-es érintésvédelmi osztályú szerkezetek.

Gondoljunk csak a lakáselosztókra. Azok 2-es érintésvédelmi osztályú szerkezetek, azonban a rendszer lehet TN-C-S, és a védelmi mód lehet táplálás önműködő lekapcsolása is, hiszen át van vezetve rajtuk a PE vezető.

Egy hosszabbító elosztó – hacsak nem védővezetővel ellátott fém burkolatú – nem lehet 1-es érintésvédelmi osztályú szerkezet, hiszen a szerkezeti kialakítása olyan, hogy még az alapszigetelés hibája esetén sem kerülhet feszültség a burkolatára. Azonban a táplálás önműködő lekapcsolás védelmi módra képes, mivel védőérintkezője van, ami védővezetőhöz csatlakozik – így a hozzá csatlakoztatott 1-es érintésvédelmi osztályú szerkezetek áramütés elleni védelme zárlat esetén működik.

Ha ez egy védőérintkező nélküli kisfeszültségű dugaszolóaljzat, akkor már csak a kettős vagy megerősített szigetelés, vagy villamos elválasztás védelmi módok jöhetnek szóba. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány azonban mindkét védelmi mód alkalmazását szigorú feltételekhez köti. (Az MSZ 172-1 jóval engedékenyebb volt – például azt is megengedte, hogy védővezető nélküli hálózatra, ami a kettős vagy megerősített szigetelés védelmi módot tudja „csak”, 1-es érintésvédelmi osztályú lámpatesteket csatlakoztassanak. Ma már ez KLÉSZ alatt elképzelhetetlen.)

Például villamos elválasztás érintésvédelmi osztályú szerkezet nincs, hiszen a villamos elválasztás védelmi mód, amelyet a hálózatnak kell tudnia. És amennyiben tudja, akkor csatlakoztathatok rá 1-es érintésvédelmi osztályú szerkezetet, annak ellenére, hogy nincs védővezető kapocs.

Válogassunk

Nagyjából kigyűjtöttem a rendszerek variációit, a védelmi módokat és az érintésvédelmi osztályú szerkezeteket.

Rendszerek:

  • TN-C,
  • TN-S,
  • TN-C-S,
  • TT rendszer,
  • IT rendszer.

Védelmi módok:

  • táplálás önműködő lekapcsolása,
  • kettős vagy megerősített szigetelés,
  • villamos elválasztás,
  • SELV- és PELV-törpefeszültség,
  • környezet elszigetelése.

Kiegészítő védelem:

  • áram-védőkapcsolók (RCD-k),
  • kiegészítő egyenpotenciálú összekötés.

Alapvédelmek:

  • alapszigetelés,
  • védőfedés vagy védőburkolatok,
  • védőakadályok,
  • elérhető tartományon kívüli elhelyezés.

Speciális védelmi módok:

  • környezet elszigetelése,
  • védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel,
  • villamos elválasztás egynél több fogyasztókészülék táplálása esetén.

Érintésvédelmi osztályok

  • 0-s érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet,
  • 1-es érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet,
  • 2-es érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet,
  • 3-as érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet.

Pár példa

Egy fürdőhelyiség esetében a lámpa lehet 1-es (védővezetős UFO), 2-es (kettős szigetelésű IP44), 3-as (törpefeszültségű LED-es) érintésvédelmi osztályú szerkezet. A rendszer szinte biztos, hogy TN-C-S. Az alapvető érintésvédelmi mód a nullázás vagy szabványosan táplálás önműködő lekapcsolása. De mivel fürdőhelyiség, biztos van kiegészítő védelem, mégpedig áram-védőkapcsoló és valószínű, hogy van kiegészítő egyenpotenciálú összekötés is.

Egy kórház villamos rendszere TN-C-S esetleg TN-S, a hálózat a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módot tud. Azonban ahol a betegek testén belüli kezelés folyik vagy az intenzív kezelő helyeken IT-rendszer van kiépítve. Az IT rendszer szintén táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módot valósít meg. Biztos, hogy van kiegészítő egyenpotenciálú összekötés, kiegészítő védelem céljából.

A nővérhívó már SELV védelmi mód, ami a TN-C-S rendszerre „barkácsolt” megfelelő tápforrással és vezetékezéssel van megoldva. Erre csakis 3-as (törpefeszültségű) szerkezetek csatlakoznak.

Nini, a fürdőhelyiségben van egy védővezető nélküli dugaszolóaljzat. Szintén a TN-C-S rendszerre csatlakoztatott elválasztó trafóval oldották meg a villamos elválasztás védelmi módot. Ide már 1-es és 2-es érintésvédelmi osztályú szerkezetet is csatlakoztathatok – de nem a hajszárítót Mari néni! – csak például villanyborotvát.
Ipari területen 0-s érintésvédelmi osztályú szerkezetek vannak egy villamos kezelőtérben. Ha felnézünk, jó magasan - elérhető tartományon kívüli elhelyezéssel - 1-es érintésvédelmi osztályú lámpatestek vannak, bár a védővezető nincs bekötve.

Láthatjuk, hogyan kell meghatározni a felülvizsgált rendszereket, védelmi módokat és érintésvédelmi osztályokat.

A következő részben végigvesszük, milyen szemrevételezéses és műszeres vizsgálatokat kell végezni, addig is jó dokumentálást kívánok!

DokumentálásEllenőrzésFelülvizsgálatMSZ HD 60364