Kompetenciaszintek a robbanásbiztonság-technika területén
2015/5. lapszám | Veress Árpád | 8948 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az élet minden területén igaz, hogy igazolnunk kell hovatartozásunkat, tudásunkat, illetve annak érvényességét, naprakészségét. Nincs ez másképp a robbanásbiztonság-technika területén sem.
Nézzük meg a vonatkozó előírásokban megfogalmazott minimum tudásszinteket a potenciálisan robbanásveszélyes területeken végzett munkafolyamatokra vonatkozóan:
- szakképzett személyzet,
- sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések kezelése,
- sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések kezelőinek és javítóinak műszaki vezetője,
- sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezések tervezője,
- robbanásbiztonság-technikai szakember,
- ismeretfelújító képzésen résztvett, a fenti kompetenciákkal már rendelkező szakember.
A szakképzett személyzet azt jelenti, hogy a területen feladatot ellátó kollégák megfelelő ismerettel rendelkeznek a robbanásveszély öszszességét jelentő folyamatokkal, felhasznált anyagokkal és alkalmazott technológiával kapcsolatban. Szükség esetén a gyártó által megfelelő és igazolható oktatást kapott.
A 2-4. pontban megfogalmazott kompetenciaszintek jelentik azon tudásszinteket, amelyeket Magyarországon a robbanásveszélyes üzemekben (olaj-, gyógyszer-, gáz-, vegyi-, malom-, szennyvízipar stb.) dolgozó munkatársaknak, függően a beosztástól (üzemvezető, üzemeltető, karbantartó, kivitelező, projektvezető, tervező) rendelkezni kell. Azonos kompetenciaszintek igazak a külsős munkatársakra is. Az ATEX-direktívában előírt minimum tudásszintet pontosan kifejti a robbanásvédelmi dokumentáció. A robbanásbiztonság-technikai szakember megfelelő ismeretekkel rendelkezik a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. Az ATEX-direktíva és a vonatkozó szabványok előírják a meghatározott időközönként szükséges ismeretfelújítást a robbanásbiztonság-technikai ismeretek szinten tartása érdekében.
A fentiek tekintetében fontos, hogy a már korábban megszerzett alapismeretek sze-rint: villamos, műszerész és gépész szakirányú területen végezheti a munkafolyamatait potenciálisan robbanásveszélyes területen. Amennyiben a tevékenységünket az Európai Unió területén belül, vagy kapcsolódó területeken (pl. Afrika) végezzük, akkor a fentieknek kell mindenképpen egyéni és csapatszinten megfelelni.
Az oktatásoknak akkreditált oktatási intézményben kell megtörténnie, illetve Magyarországon igaz, hogy a kezelői szint OKJ-s végzettséggel egyenlő. Ezt követően nem árt, ha lekérünk az oktatási intézménytől egy tematikát, hogy a képzésünk pontosan milyen tematikával épült fel.
Fontos, hogy a nem villamos robbanásbiztonság-technika új terület, amely számos kihívást hordoz magában, egyrészről a terület újdonsága, másrészről szabályozatlansága miatt. Bár a gépész kollégák megfelelő tapasztalattal még nem rendelkeznek a robbanásbiztonság-technika területén, fontos, hogy a fenti kompetenciaszinteknek ők is megfeleljenek.
Mi történik, ha elhagyjuk az Európai Uniót?
Általánosságban igaz, hogy mindenütt igazolnunk kell a tevékenységünk végzéséhez szükséges megfelelő tudásszintet.
A robbanásbiztonság-technikával foglalkozni kell. Éves szinten jelennek meg újabb előírások, szabványok, illetve hamarosan itt az új ATEX-direktíva is. A jogi előíráshalom mellett számos technikai változást is tartalmaz, melyek ismerete minden gyakorlati szakember és döntéshozó számára működésének elengedhetetlen feltétele. Nemzetközi gyakorlat, hogy a tudást gyakorlati szinten is igazolni kell. Nem véletlen a tömszelencés illusztráció (1. ábra). Gyakori eset, hogy pl. a kiöntőmasszás tömszelence szerelésének ismeretét kell igazolni az adott területen munkát vállaló kollégák számára.
Az elméleti oktatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gyakorlati oktatások, illetve azok célzott biztosítása. A nemzetközi gyakorlat alapján 4 fő terület került kialakításra, és azokat pl. oktatókonténerekben a terepen oktatják a szakmát gyakorló kollégák számára. Terület lehet pl. nyomásálló tokozatok szerelése, műszerezés, motorszerelés stb.
Javasolt eljárás
Robbanásveszélyes üzemben a robbanásbiztonság-technikát és annak biztonságos üzemvitelét a robbanásvédelmi dokumentáció írja le. A robbanásvédelmi dokumentáció tárgyalja a szükséges koordinációt, kompetenciát munkafolyamatokkal, szakterületekkel és technológiákkal kapcsolatban. A fentiekben már definiáltuk, hogy vezetői és kezelői jogosítvánnyal kell rendelkezni. Az azonban nehezen megvalósítható, hogy mindenki rendelkezzen a fenti jogosítványokkal, és azok megfelelő időközönként még frissítésre is kerüljenek a szabvány megfogalmazása alapján. Itt érdemes különbséget tenni:
- akik a robbanásbiztos eszközöket megnyitják, visszazárják vagy bármely egyéb módon a robbanásbiztos kialakítás integritását módosíthatják (pl. döntéshozók), azok rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel a robbanásbiztonság-technika témakörében (vezetői és kezelői szint),
- akik indirekt módon kerülnek kapcsolatba a robbanásveszélyes területekkel, pl. beszerzés, azok kapjanak oktatást a robbanásvédelmi dokumentációban foglaltakról, és az kerüljön is számonkérésre.
Továbbiakban is fontos a megszerzett ismeretek naprakészen tartása, illetve azok számonkérése.
Mint mond pl. az IECEx?IECEx 10 kompetenciaszintet fogalmazott meg, mint szükséges tudásszint, amivel rendelkeznünk kell a tevékenységünk végzéséhez.A 10 kompetenciaszint a következő:
|
