MSZ 10900 az édes mostohatestvér
Navigálás a változó előírások tengerében XXVI.
2015/1-2. lapszám | Rátai Attila | 8484 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
– Kérem a tűzvédelmi iratot! – De tisztelt tűzoltó bácsi, ez használatbavételi eljárás, ilyenkor nem kell… – Amíg nem kapom meg, addig nincs használatbavételi engedély!
Mit tegyen az ügyfél, amikor ilyen jogszabályellenes magatartás áldozata? Mik a jogszabályi rendelkezések a tűzvédelmi iratot illetően? Mi is az a tűzvédelmi irat? Milyen kapcsolata van az érintésvédelmi irattal és az MSZ HD 60364-6:2007-tel? Hogyan kell végezni a tűzvédelmi felülvizsgálatot? Milyen gyakran? Hol kell, hol nem kell? Hogyan tudjuk kielégíteni a tűzoltó bácsi jogszabályellenes követelményét, anélkül, hogy felesleges költségekbe vernénk magunkat?
Mielőtt belevágnánk
Az OTSZ változni fog, ezt tudjuk. A változtatások érinteni fogják az EBF felülvizsgálatokat is. Egyrészt ezek a változások nem fenekestől fogják felforgatni villamos életünket, másrészt az alapelvek tisztázása szempontjából mindenféleképpen jó átvenni a jelenleg érvényes szabályokat.
Jogszabályi követelmények
Sokat segít, ha elolvassuk az ide vonatkozó részeket, amelyeket a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról tartalmaz. Nem kell egy Háború és béke terjedelmű anyagra gondolni, az OTSZ-nek csak bizonyos bekezdései érintenek minket. Elöljáróban nézzük, mit ír az OTSZ a villamos berendezésekkel kapcsolatos tűzvédelmi követelményekről a 134. fejezetben, a teljesség igénye nélkül.
OTSZ 134. rész:
Éljen az alkotói szabadság!
390. § (3): „A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni.” De a vonatkozó műszaki követelmény? A 6. § 57. elmondja: „Vonatkozó műszaki követelmény: hazai és európai uniós szabványok és normák összessége”. Ettől persze el lehet térni: A 2. § (4). pont szerint: „A vonatkozó műszaki követelmény előírásaitól eltérő, de azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldásokat a BM OKF bírálja el”. Röviden összefoglalva: Az OTSZ villamos létesítés terén minden szabványt kötelezővé tesz, kivéve, ha az attól való eltérést a BM OKF engedélyezte. Mint az üzletben: „Hitel kizárólag száz év felett, szülői kísérettel”. Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik már rendelkeznek ilyen jóváhagyott bírálattal.
OTSZ XII. Tűzvédelmi felülvizsgálat
A tűzvédelmi felülvizsgálat területe:
212. § (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki:
- váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök,
- a készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősáramú táphálózata,
- szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
Mikor nem kell végezni?
(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése. Tehát használatbavételkor a tűzoltónak nincs joga tűzvédelmi iratot kérni. (Zsarolni az ügyfelet meg pláne!)
Mit foglal magában? 213. § (1) E fejezet szempontjából a tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul.
Milyen gyakran kell elvégezni?
213. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik
- az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
- a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
(3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
(4) A telep- vagy működési engedélyhez, illetve bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha
- az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg,
- az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy
- az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.
Mi szerint kell felülvizsgálni?
214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik.
(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés környezetének értékelése és a hely zónabesorolásának tisztázása.
(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható berendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata szerint a technológiából adódóan rendszeresen használnak. Itt nagy felelőssége van a felülvizsgálónak, hiszen rajta is múlik, hogy a létesítéskor érvényes vagy a felülvizsgálat idején érvényben lévő szabványokat veszi figyelembe.
Ki végezhet tűzvédelmi felülvizsgálatot?
215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik.
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek vizsgálatához a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezés-kezelő szakképesítéssel is rendelkezzen.
(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két vagy több személy együttesen is végezheti, ha együttesen rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.
MSZ 10900:2009
Jelenleg ez a szabvány ad utasításokat arra, hogy tűzvédelmi felülvizsgálatokat hogyan végezzünk. E szabvány tárgya azoknak a vizsgálati eljárásoknak a rögzítése, amelyekkel a létesítmények üzemben lévő, kisfeszültségű, általános esetben 2364/MSZ HD 60364 sorozat, robbanásveszélyes térségek esetén az MSZ EN 60079-14 szerint létesített villamos berendezésein az időszakos ellenőrzés alkalmával vizsgálni kell, hogy teljesülnek-e a létesítési követelmények közül a személyek és állatok biztonságát, valamint a vagyontárgyaknak a berendezés hibájából származó hő és tűz által okozott károsodását érintő követelmények.
OTSZ 134. rész
Az építmény villamos berendezését – beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat – központilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítása nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül átmenő vezetékekre. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.
A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról kell kialakítani. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. Természetesen több követelmény is található, most csak párat emeltünk ki.
|
Egy fontos változás
A szabvány utal arra, hogy együtt kell alkalmazni az MSZ HD 60364-6 villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó részével, amely az általános követelményeket határozza meg, míg e szabvány tűzvédelmi szempontból ad kiegészítő követelményeket, elsősorban az ellenőrzési pontok kiválasztását illetően. Ezek után a szabvány szinte szó szerint idézi az OTSZ már tárgyalt pontjait.
A túlbuzgók figyelmébe – újra
A szabvány is leírja: „Nem tárgya e szabványnak az új villamos berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során elvégzendő vizsgálat eljárásainak ismertetése, továbbá a villamos berendezések hibavédelmének (érintésvédelmének) ellenőrzése.” Tehát új létesítésnél – az OTSZ által említett pár kivételtől eltekintve – nem kell ilyen vizsgálatot elvégezni, és így dokumentációt sem kérhet senki. Na de most már ne azzal foglalkozzunk, hogy mivel nem kéne foglalkozni!
MSZ 10900:2009 általános előírások
Villamos berendezés időszakos tűzvédelmi ellenőrzését általános esetben e szerint a szabvány szerint kell elvégezni, míg „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiségben vagy szabadtéren levő berendezések esetében az MSZ EN 60079-17 követelményei az irányadók. Az ellenőrzést csak szakképzett, az ellenőrzésre feljogosított személy végezheti. A megfelelő szakképzettség, amelyet az OTSZ és a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről jogszabály is előír, az Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója képesítés (10. fejezet 6. pont.)
Az időszakos ellenőrzés gyakoriságát a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályától függően jogszabály írja elő. Az OTSZ szerint az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként kell elvégezni. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni (213. §). Ha rendelkezésre áll, figyelembe kell venni az előző időszakos ellenőrzések eredményeit és ajánlásait.
Van, ahol a szabvány csak szúrópróbát ír elő. A szúrópróbák célja annak vizsgálata, hogy a karbantartások során minden berendezésen elvégezték-e a vizsgálatokat, illetve hogy ezeket a vizsgálatokat kellő alapossággal és rendszerességel végezték-e. Amennyiben a szúrópróbák akár csak egy hibát is kimutatnak, a berendezést nem szabad megfelelőnek nyilvánítani. Ilyenkor a karbantartási ellenőrzést újra végre kell hajtani, és ezután meg kell ismételni a szúrópróbákat. A szúrópróbák helyét véletlenszerűen kell kiválasztani. A kijelölés módja nem befolyásolhatja a véletlenséget – például nem lehet azonos típusú, hasonló elhelyezkedésű egyedeket kiválasztani. A minimális számszerű követelmények: poros, marópárás, meleg és robbanásveszélyes helyeken a kiválasztható helyek számának legalább 10%-a, de helyiségenként legalább kettő, a kisfeszültségű villamos berendezések létesítésére vonatkozó, nem poros, marópárás, meleg vagy robbanásveszélyes helyeken kiválasztható helyek számának legalább 5%-a, de helyiségenként legalább egy.
Egy kis bonyodalom...Az OTSZ utalt rá a 214. §-ban, hogy a villamos berendezések felülvizsgálata, a berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követelmény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó előírás szerint történik. Tehát nézzük, mit írnak a régebbi szabványok, hiszen elképzelhető, hogy olyan létesítményt vizsgálunk felül, amelyek régebben épült. Az egyik ilyen az MSZ 10900:1970, illetve ennek ráncfelvarrott változata – ami csupán pár kiegészítést tartalmaz –, az MSZ 10900:1970/1M:1986. Természetesen mindenkinek érdemes átnézni a régebbi szabványokat is, mi most csak a fő eltérésekről beszélünk. Az MSZ 10900:1970 ezt írja: E szabvány tárgya azoknak a vizsgálati eljárásoknak a rögzítése, amelyekkel a létesítmények üzemben lévő, 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, az MSZ 1600 sorozat hatálya alá tartozó villamos berendezésein az időszakos felülvizsgálat alkalmából ellenőrizni kell, hogy teljesülnek-e az MSZ 1600 sorozat előírásai közül az élet- és vagyonbiztonságot érintő előírások. (Nagyjából ezt írja a M:1986-os kiegészítés is.) Tehát egy felülvizsgálónak tisztában kell lennie, hogy mikor épült a létesítmény, illetve az MSZ 10900 melyik évjáratát tálalja a felülvizsgálat köreteként. De térjünk vissza az MSZ 10900:2009-hez. |
MSZ 10900:2009 Általános védelmi intézkedések ellenőrzése
A baleset elleni védelem kialakításának vizsgálatának keretében megtekintéssel kell ellenőrizni a következőket:
• A villamos berendezések el vannak-e látva a biztonság érdekében előírt figyelmeztető és azonosító feliratokkal és jelzésekkel, illetve hogy ezek a feliratok és jelzések egyértelműek, tartósak, könnyen felismerhetők, olvashatók-e.
• Mindenütt ki van-e alakítva a jogszabályban, vonatkozó követelményben előírt leválasztási lehetőség. (Ezt lehet, hogy nem lehet megtekintéssel ellenőrizni, ebben az esetben szétszerelés is szükséges lehet.)
• Olyan építményben, ahol tartalék áramforrás vagy tartalék csatlakozás létesítése kötelező, ellenőrizni kell, hogy 1) ez megvalósult-e, 2) megfelelő-e a teljesítménye. Továbbá működőképességét működési próbával ellenőrizni kell.
Tűz- és robbanásveszély elleni védelem kialakításának vizsgálata
• A különböző készülékeknél, amelyek működésekor ív keletkezhet, ellenőrizni kell, hogy az ív útja éghető anyagoktól mentes-e.
• Megtekintéssel ellenőrizni kell a jogszabályokban, vonatkozó követelményekben előírt független táplálás meglétét.
• „C”, „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt éghető anyag közelségében nem lehet csupasz, üzemszerűen feszültség alatt álló vezeték, fémrész vagy vezetékkötés (szigetelt sem), gép vagy készülék, amelyeknél hiba esetén (pl. zárlat, rossz érintkezés) a keletkező ív az éghető anyagot meggyújthatja. Amennyiben ez a követelmény nem teljesül, biztosítani kell a nem éghető anyaggal történő elválasztást.
A robbanásveszélyes helyiségekben és szabadtereken lévő villamos berendezések ellenőrzése:
Valamennyi szerkezetnél:
• Az alkalmazott villamos szerkezet megfelel-e az elhelyezés körülményei szerinti robbanásbiztos védelmi módnak (az adattábla szerint).
• Az alkalmazott villamos szerkezet megfelel-e az adott helyen robbanásveszélyt okozó anyag által támasztott követelményeknek – alkalmazási csoport, alcsoport, hőmérsékleti osztály (az adattábla szerint).
• A robbanásbiztos gyártmányon szemmel látható javítás, változtatás után – amenynyiben ezek befolyásolták a robbanásbiztos gyártmány kialakítását, mint például résvastagság, határhőmérséklet – végeztek-e újabb darabvizsgálatot.
Szúrópróbaszerűen:
• A fényforrások az adott hőmérsékleti osztályra előírt teljesítményűek-e?
• A nyomásálló tokozás illeszkedő felületei épek-e, korróziós bemaródás, mechanikus behatástól okozta sérüléstől mentesek-e?
• A robbanásbiztos gyártmány fedele az összejelölésnek megfelelően felszerelt-e?
Védettség kialakításának vizsgálata
Ezen típusú ellenőrzések során szemrevételezéssel kell ellenőrizni, hogy az adott villamos készülék, motor védettsége 1) megfelel-e a vonatkozó létesítési követelményeknek, 2) látható-e olyan külsérelmi nyom, amely feltételezhetően lerontja ezt a védettséget?
Túláram-védelem kialakításának vizsgálata – szúrópróbával
• A berendezésben alkalmazott biztosító, kismegszakító nem lehet áthidalva, és a névleges áramerősége nem lehet nagyobb mint az általa védett készülékek névleges áramerőssége.
• Az túláram-védelem által működtetett önműködő kapcsolókat háromszor ki-be kell kapcsolni, ellenőrizve, hogy üzembiztosan működnek-e. Emellett a névleges és beállított áramerősségeket szintén ellenőrizni kell.
Feszültségcsökkenési védelem kialakításának vizsgálata
• A főkapcsoló-berendezésnél megtekintéssel ellenőrizni kell, hogy a világítás a feszültségcsökkenési védelemmel ellátott szakaszra kapcsolódik-e, illetve, hogy kikapcsolódás esetén üzemben marad-e.
• A villamos táplálásukat mágneskapcsolón keresztül kapó fogyasztóberendezések esetében vizsgálandó, hogy 1) kell e feszültségcsökkenési védelem, illetve 2) van-e.
MSZ 10900:2009 A villamos gépek és fogyasztó berendezések ellenőrzése
Villamos forgógépek
• Fel vannak-e szerelve a távműködtetés vagy az automatikus működés bénítására?
• Megoldott-e az indítás feltételekhez való kötése?
• Rendelkeznek-e a vészkikapcsolásra szolgáló – a kisfeszültségű villamos berendezések létesítésére vonatkozó követelményeknek megfelelő – készülékekkel?
• Szúrópróbával ellenőrizni kell ezek meglétét.
Transzformátorok
• Ellenőrizni kell a hűtőlevegő akadálytalan áramlását.
• Olajtranszformátoroknál ellenőrizni kell az 1) olajszivárgás-mentességet, 2) az olaj nívószintjének megfelelőségét, 3) ha van, a gázrelé (Buchholz-relé) légtelenítettségét.
• A takaréktranszformátoroknál ellenőrizni kell, hogy 1) a megfelelő célra használják-e, 2) a nullavezető helyes bekötését.
Egyenirányítók
• Okozhat-e rendellenes melegedést a megfelelő szellőzés hiánya vagy más rendellenes ok?
Akkumulátorhelyiségek
• Megfelelő szellőzés ellenőrzése.
• A helyiségben fejlődő gázok okoznak-e veszélyhelyzetet?
Kondenzátorok
• A fázisjavító kondenzátorok kapcsolására használt kapcsolókészülék típusa megfelelő-e (alkalmas-e kapacitív áram megszakítására)?
• El vannak-e látva a leválasztás után fennmaradó töltések kisütésére alkalmas ellen-állásokkal?
• Folyadékszigetelésű kondenzátorok szigetelőfolyadéka szivárog-e?
Világítási berendezések ellenőrzése
• Ahol csak törpefeszültségű világítás engedélyezett, szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell, hogy a lámpák megfelelnek-e a követelményeknek.
• Tartalék világításoknál ellenőrizni kell, hogy 1) valamennyi lámpatest ez előírt helyen és meghatározott módon van-e bekötve, 2) biztosított-e a működés az előírt minimális időtartamra, 3) az üzemi világításkor a tartalék világítás minden tagja működik-e, 4) a biztonsági világítás lámpatestei megfelelően működnek-e?
• Ahol a helyettesítő világítás létesítése előírás, ellenőrizni kell, hogy 1) biztosított-e az előírt helyettesítő világítás, 2) elhelyezése a céljának megfelelő-e? Továbbá működési próbával ellenőrizni kell a működőképességet.
A jövő havi viszontlátásra
A következő cikkben folytatjuk az ellenőrzésre és a dokumentálásra vonatkozó MSZ 10900 előírások fejtegetését. Addig is házi feladat: nézegetni az új OTSZ ide vonatkozó részeit.
A folytatásban láthatunk majd mintát a jegyzőkönyv elkészítésére is. Persze nem feledkeztem meg az adósságaimról sem. Addig is eredményes villamos eredetű tűzmegelőzést kívánok.
DokumentálásMSZ 10900SzabványokTűzvédelem
