Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

A Mátyás templom belső világítása

2014. február 13. | Deme László |  7531 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Mátyás templom  belső világítása

Amikor 2006-ban elkezdődött a Mátyás templom rekonstrukciója, kevesen gondolták volna, hogy az átadásra 2013 őszén kerülhet csak sor. A munka összetettsége, a műemléki környezet igényessége, az a kérés, hogy a templom mindennapi élete, beleértve a turisták fogadását is, valamilyen szinten mindig biztosítható legyen, mind hozzájárult a tervezett határidő többszöri módosításához.

Így fordulhatott elő, hogy a munkát elkezdőket sok helyütt mások váltották fel. Ez a megállapítás alvállalkozókra és a munkában résztvevő személyekre egyaránt érvényes, és természetesen a tervezett berendezésekre is vonatkozik.

Amikor a tervek készültek, számos, ma már kapható anyag még nem is létezett, esetenként az akkori szabványok, rendeletek mára már akár többször is módosultak. Ez fokozottan igaz a világításra is. Jellemző, hogy egy 2007-ben megjelent szakmai cikk, mely a templomtér tervezett világítási berendezéseit ismerteti, még halogén és fémhalogén lámpákkal számol. A templom rendbetételének utolsó fázisában elkészült világítás felszerelésénél így hiába értetlenkedtek, csodálkoztak sokan, hogy a világítás miért nem LED-es lámpatestekkel készült. Nyilván nem tudatosult az emberekben az, hogy a ma már mindenütt favorizált LED-es világítás csupán néhány éve életképes.

A templomba belépő látogató nem is sejtheti, hogy mi mindent foglal magába az épület. Persze, amit a templomtérben látunk, az a leginkább megkapó látvány. Az oszlopok, az innen induló merész boltozati ívek, a látványos, színes freskók, az egymás után sorakozó kápolnák, az emeleti kiállítóterek oszlopok mögül kikandikáló láncolata és az a tény, hogy minden négyzetcentiméter falfelület festett, különös áhítatot kelthet mindenkiben. Mintha egy csodát próbálnánk felfogni. De ha kicsit tépelődünk is a látványok özönének felfogásában és feltérképezésében, egy idő után a tekintetünk a szentély látványán állapodik meg. Persze csak ha világos van, ha működik a világítás.

A templomtér világítása több összetevőből áll. A legegyszerűbb állapot az, amikor csupán a biztos tájékozódást, a közlekedést szolgálja ki a berendezés. Hosszas tépelődés után ezt egy mennyezeti világítással oldották meg.

Már korábban is létezett egy ilyen jellegű rendszer a templomban. A mennyezeten sok helyütt átvezető kürtőket képeztek ki, melyekben különféle, az adott kornak megfelelő lámpatesteket próbáltak elhelyezni. Mivel a mennyezet egységének többszöri megbontásával a tűzhatár a templomtér és az esetleges tűz által leginkább veszélyeztetett tetőszerkezet közt megszűnt, később itt a lámpatestek elhelyezését megtiltották, az átvezetéseket lezárták. A mostani koncepcióban sem szerepelt először a mennyezeti lámpahelyek esetleges felhasználása, de menet közben kiderült, hogy nincs igazi alternatíva egy szerény szintű, jó egyenletességű, általános világítás kialakítására. A gordiuszi csomót úgy lehetett szétvágni, hogy sikerült találni egy olyan lámpatestet, amely teljesen beleillett a hengeres átvezetésbe. Ennek ellenére még mindig gondot okozott a kellő tűzbiztonságú lezárás, végül az átvezetésekbe helyezett, alul tűzálló üveglappal lezárt acélhengerekbe szerelt lámpatestek fölé tűzálló gipszkarton dobozok kerültek, biztosítva a hermetikus lezárást.

A lámpatest azonban nem csak mérete miatt volt alkalmas a feladatra. A 35 W fémhalogénlámpás mélysugárzó világítótest fényeloszlása és fényereje egy szórólencse elhelyezésével minden világítási feltételt teljesített. Továbbá, hogy ne kápráztasson, a hengerben a mennyezeti szintnél magasabban helyezték el őket, így ha valaki végignéz a főhajón, semmilyen bántó világítási effektust nem érzékel. A mennyezetbe összesen 60 lámpatest került beépítésre. Az átvezetésekben a működtető egységek nem fértek el – amely egyébként a szellőztetés hiánya miatt túlmelegedésből adódó korai tönkremenetelt okozhatott volna –, így a lámpatestekből kiszerelve azokat a padlástérben, külön szerelvénydobozokban helyezték el. Megemlítendő, hogy minden fényforráshoz, ahol arra szükség volt, természetesen elektronikus előtét került alkalmazásra.

Több tesztelést követően a korábban is favorizált meleg fehér, 3000 K körüli színhőmérsékletű fényforrásokat választották szinte minden feladatra a templomtér világításánál. Az általános világítási értékeket csak a közlekedő területeken mérték meg. A kapott eredmények igazolták a tervezett megvilágítási szintet – az átlagos megvilágítás 60 lux.

Az általános világítás azonban csak egy alap a komolyabb világítási feladatok megoldásához. Ilyen például, hogy a padokban ülő hívek jól lássanak, ehhez felülről nyilván nem lehetett hatékony világítást építeni. A közelben, lenn elhelyezett világító egységek megjelenése pedig nem lehetett bármilyen. A műemléki, az építészeti, a tulajdonosi és a beruházói vélemények eredményeként egy érdekes, stilizált falikaros megoldás született, a régi gáz falikarok formavilágát idézve. Ezen a háromnegyedkör-ívű falikaron öt 18 W-os, kompakt fénycsöves, opálburás gömb ül. Mód van azonban részkapcsolásra is, amely nem kizárólag a világítási szint csökkentésére szolgál, hanem a biztonsági világítás céljait is kielégíti. Ennek elérésére külön, szünetmentes hálózatról üzemel két lámpa. A biztonsági világítási központ CEAG rendszerű, egyenfeszültséget ad ki a hálózatra szükségüzemben, így a csak az erre is alkalmas fényforrások működnek.

A minél egyenletesebb világítás kialakítása érdekében az oszlopok mindkét oldalára kerültek falikarok. Ez alól csak a szószék felőli oszlopoldal a kivétel. Összesen 11 falikarról világítanak a világítótestek.

Az általános és a funkcionális világítás határterületének tetszik a templom nyugati főbejárata felőli terület. A Mátyás-kaput ritkán, csak ünnepélyes események alkalmával nyitják ki. A kaputól több lépcső vezet le a templomtér szintjére. Ha innen lépünk be a templomba, egyrészt az átlagos megvilágítási szinthez képest egy magasabb szintű világításra van szükség, másrészt a biztonsági világítás kiépítése itt is fontos igényként fogalmazódik meg. Abban az esetben, ha nincs nyitva a kapu, kiemelés nélküli, általános közlekedési területnek tekinthetjük a templom e részét. Ennél bonyolultabb azonban a helyzet akkor, ha a templom olyan zsúfolt, hogy még itt is állnak a hívek, ilyenkor a funkcionális világítási feladat is előtérbe kerül. E többféle világítási követelményt két mennyezeti csillárról oldották meg. A csillárok a korábbi nosztalgikus kialakítású, sárgaréz abroncs karakterek, és ugyancsak a 18 W kompakt fénycsöves, opálburás gömböket tartalmazzák. A főlépcsőt világító abroncson három lámpa a biztonsági világítási hálózatról táplált, így biztosítva a menekülési útvonal megvilágítását.

 A katolikus templomokban a misézés helyének pozíciójában néhány évtizede forradalmi változást vezettek be. Korábban a szentélyben, az oltár előtt miséző pap háttal állt a híveknek, és így időnként kicsit személytelennek tűnt a szertartás. Az új gyakorlat a hívek közelében, sokszor a szentély előtt helyezi el az oltárt, és a pap a hívek felé nézve misézik. Ez tehát formailag is módosította a templomok belső képét. A Mátyás templomban a miséző hely a hosszanti és a kereszthajó találkozásában, az ún. négyezetben van, amit korábban semleges területnek tartottak, ezt a templom építészeti kialakítása is tükrözi. A szentélyt ugyanis mindig a főhajó végében alakították ki, ennek a területnek a fókuszában állt az oltár. Korábban a világítás a jelenlegi oltárhelyet csak általános világítással kezelte, ez azonban sötétben hagyta volna a most már legfontosabb területet.

Az oltár világítására többféle megoldás merült fel. Elképzelhetőnek tűnt, hogy a legközelebbi két oszlopfőről keskenyen sugárzó spot lámpatestek világítsanak. E megoldás előnyének a rejtett lámpapozíciók, hátrányának az esetleges kápráztató hatás tűnt. Adottságként kínálkozott egy archaikus benyomást keltő, nagyobb méretű abroncs- csillár felszerelése is. Ilyen világítás számtalan, főleg gótikus templomban található, külföldön is. Esztétikai kifogásként fogalmazódott meg, hogy a mennyezetről mélyen befüggesztett nagyméretű csillár túlságosan uralná a teret, és távolabbról nézve szinte „félbevágná” a szentély látványát. A legmeghökkentőbb és ezért a legérdekesebb elképzelés egy 6 m magas, jégcsap alakú csillár volt. A lefelé fokozatosan szélesedő kompozíció opalizált üvegfalán a LED-sávok átderengtek volna, míg az alsó áttetsző hengerben elhelyezett LED-ek mélysugárzó jelleggel emelték volna ki környezetéből mintegy 6 m átmérőjű körben az oltárt és környékét. Ez az elképzelés tartotta magát legtovább, és mikorra mindenki megbarátkozott a karcsú „világító jégcsap” gondolatával, váratlanul ezt is elvetették.

Az oltár feletti csillárt az 5. képen lehet szemügyre venni. A lámpatest LED-es, és akár a korábbi „jégcsap csillár” alsó szegmensének is tekinthetjük, de annál kétszerte nagyobb átmérőjű. Az oltáron 800 lux átlagos megvilágítást lehet mérni, amit 60 db LED, összesen 120 W teljesítménnyel szolgáltat. Megjegyzem, hogy a központi csillár a korábbi eszmefuttatással szemben azért készülhetett LED-es fényforrással, mivel a tervezési procedúra is csak az utolsó időszakban indult meg.

A templom értékes freskóit, jellemző építészeti karaktereit külön díszvilágítás mutatja meg. A templomhajókban a boltozatot tartó pillérek adottságként kínálkoztak lámpatest elhelyezésre. A többféle világítási feladathoz azonban egyik pozíció sem volt ideális. A látvány teljessé tétele érdekében ugyanis az oldalfali és mennyezeti láttatás mellett az oszlopokat is deríteni kellett. A probléma megoldásához kétlépcsős lámpatest-elrendezést sikerült kialakítani. Az oszlopokat deréktájt szegélyező perem fölötti lámpatestekkel a szomszédos oszlopok oldalát, a felső oszlopfőt, míg az oszlopfőkre telepített lámpatestekkel a mennyezeti és oldalfali kiemeléseket lehetett kezelni. Minden pozícióba 20, 35 vagy 70 W fémhalogénlámpás lámpatest került. A különböző feladatokhoz különféle fényeloszlású lámpatestekre volt szükség, amit részben a különböző sugárzási félszögű tükrök választásával, másrészt a lámpatestek lencsézésével értek el. A lenti lámpatestek káprázás elleni védelmét ernyőzéssel oldották meg.

Ezeken az oszlopokon került elhelyezésre az a két négyes csoportban egymás alá felszerelt, 70 W fémhalogénlámpás lámpatestcsokor is, amit szerényen rivaldavilágításnak neveztek el. Ezeket a lámpákat művészeti, kulturális rendezvények alkalmával kapcsolják be a fellépők kiemelésére.

A templomba lépve, természetesen, a tekintet a szentélyt keresi, hisz ez a látvány fókusza. A világítás is, ennek megfelelően, kiemelten kezelte a szentélyt. A világítást többféle kapcsolásban lehet működtetni. Van egy szentélyhátfal-derítés, melyet 36 W fénycsöves és 35 W fémhalogénlámpás lámpatestekkel oldottak meg, az előbbiek a hátfal, az utóbbiak a boltozat világítására szolgálnak. Ez az ide is telepített, mennyezetbe épített általános világítással együttműködhet, a szentélyben folyó eseményeket színvonalasabb világítás láttatja. Emellett a szokásos, a mennyezeti elemeket kiemelő szisztéma itt is működik 70 W fémhalogénlámpás lámpatestekkel. Ezt a látványt azonban csak a világítás megépítését követő bekapcsolásnál lehetett így érzékelni. Mód van ugyanis ezekben az esetekben is az ide irányított 100 W halogénizzólámpák fényáram-szabályozására, aminek eredményeként kiegyensúlyozottabb világítási kép állítható be.

A lámpatestek zömét a szentély feletti trifóriumok oldalpárkányain helyezték el. A felvételen a trifórium hátsó falának derítése is követhető. Erre a célra egyébként 36 W fénycsöves aszimmetrikus tükrű lámpatesteket szereltek fel. A képről az is kitűnik, hogy a lámpatesteket a környezetükhöz illeszkedő színben szállították.

A hajdan gótikus csarnoktemplomnak épült templomot a schuleki átépítés több kis kápolnával, mellékhelyiséggel ajándékozta meg. A földszinten tizenkét elszeparált helyiséget találunk, ebből hat kápolna. A világítási megoldás többféle, az adottságokhoz próbált alkalmazkodni, így például a Szent László kápolnában, a nagy csarnokhoz hasonlóan, az oszlopfőknél lehetett lámpatesteket elhelyezni. Innen világítják meg a boltozatot, az oldalfalakat 35 W fémhalogénlámpás lámpatestek, míg az oltár derítése 75 W halogénizzólámpás világítótestekkel történik. Itt jegyzem meg, hogy a már több helyen említett halogénizzólámpáknak kettős szerepe van, nem csak a fényszabályozást teszik lehetővé, hanem néhányuk a biztonsági világítás részét is képezi. Ugyanilyen világítása van a Szent Kereszt, a Szent Imre és a III. Béla kápolnának is, itt esetenként a 35 W helyett 20 W fémhalogénlámpás lámpatestek világítanak.

Hagyományőrző ugyanakkor a Gara és a Lorettói kápolna világítása, ahol a régi abronccsillárok felújítása vagy élethű másának legyártása történt meg, természetesen modern kompakt fénycsöves, 23 W-os gömb formátummal. A Lorettói kápolna világítása önmagában is kuriózum. Az általános világítás mellett, amit itt 12 db előbb említett fényforrás szolgáltat, a mennyezeti freskót is a csillárról világítják meg, az abroncs tetejére szerelt 8 db 7 W-os LED-es egységgel. Az összetett világítás harmadik alkotója, a mély ablakfülkébe szerelt 4 db 35 W fémhalogénlámpás blokk, mellyel egyrészt az oltárt, másrészt a kápolna belsejében álló szoborkompozíciót emelik ki.

Az emeleti Béla-termek a múzeumi rész legfontosabb helyszínei. Ide került a vitrinek többsége, amelyekben a féltett tárgyakat őrzik. A vitrinek kincseit itt kívülről sínre szerelt, 35 W fémhalogénlámpás lámpatestek mutatják meg. Másutt, például a Királyi oratóriumban vagy a Béla-torony kiállítóterében a világítási megoldás egyedi, személyes, amit a vitrinekbe szerelt fénykábeles világítással értek el. Az itt elhelyezett értékes miseruhák védelmében, melyek az ultraibolya sugárzástól és a túl erős megvilágítástól egyaránt károsodhatnak, mód van fénygenerátorokkal (kb. 100 W) a világítás dimmelésére.

A teljes világítási rendszer EIB vezérlésű, az elosztókban elhelyezett KNX aktorokkal és helyi nyomókkal szerelve. A három szintre bontott buszkábel az egész templomot behálózza a pincétől a torony felső szintjéig. Az egyes lámpatestcsoportokat külön-külön is lehet működtetni, de mód van ezek összekapcsolására is, amivel világítási képek hozhatók létre, illetve a különböző liturgikus eseményekhez különféle világítási képek is rendelhetőek.

A modern technika vívmányának is tekinthető az a lehetőség, hogy a templomtér bármely szegletéből táblagépről vagy okos telefonról – a Loxone program és a jelszavak birtokában – egy „gombnyomással” kapcsolható az említett világítási képek bármelyike. A templom összes termének végigjárása legalább egy órát vesz igénybe. Van itt altemplom, alagsori üzemi helyiségek, öltözők, egyéb közösségi termek sora, földalatti kiszolgáló épületrész, padlástér, Béla-toronyi kiállítótér, a két torony közötti galériás bemutatóterem és hát a nagytorony különböző emeletei. Itt egyébként szintén berendeztek a turisták számára látványosságokat, de az igazi látványt ma még csak a bennfentesek élvezhetik. Ez a Mátyás torony csúcsa a két erkéllyel. A kőtorony belsejét oldalfalra szerelt 8 db 70 W fémhalogénlámpás lámpatest deríti.

Gyönyörű látványként szolgál a messziről mindenki számra ismerős kép, a kőtorony csipkés külső oldala is. A felső erkélyről, a torony tövétől szemlélve ezt a nem mindennapi látványt, megerősíthetjük, hogy érdemes volt Schulek Frigyeséknek átépíteniük a templomot, és méltó színvonalon újították fel korunk művészei, mesterei Budapest egyik jelképét.

Mint utaltam rá, és ez az előbbiekből is kitetszik, egy igen bonyolult és szerteágazó, ugyanakkor csodálatos világítási rendszer épült ebben a fantasztikus templomban, melynek feltérképezése sem egyszerű feladat. Átgondolva az eddigieket, komoly hiánylistát is felsorolhatnánk, hogy hová nem sikerült még egy villanás erejéig sem bekukkantani az épületkomplexumban mostani sétánk során. Összegzésként elmondhatom, hogy a különböző célú világítási feladatokhoz kb. 600 lámpatest került felszerelésre, és ezek teljesítménye 27 kW körüli.

DíszvilágításVilágítástechnika


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó