Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

A Várkert Kioszk díszvilágítása

2018. augusztus 7. | Deme László |  118 | |

A Várkert Kioszk díszvilágítása

Ybl Mikós egyik remekét most újították fel. A nagy építész egy gazdasági épület megalkotására kapott megbízást, de nem tudta megtagadni művészi mivoltát és palotát épített. A neoreneszánsz stílusú épületben helyezték el annak idején a királyi palota vízellátásának szivattyúgépházát.

A Duna-parti épület hamarosan közkedveltté vált, különösen azután, hogy az eredeti funkciója megszűnt, és loggiás kiegészítéssel kioszkként a társasági élet egyik helyszínévé vált. Az épület hányattatott sorsát jellemzi a többszöri tulajdonos- és funkcióváltás, valamint a közbenső gazdátlan időszakokban a lepusztulás. Legutóbb a kilencvenes évek elején kaszinót alakítottak ki benne, és akkor díszvilágítás is épült.

A korábbi díszvilágítást részben az épület köré telepített, egyedileg tervezett lámpaházak alkották. A két halogénizzó lámpás lámpatest teljesítménye 2 kW volt, ami megegyezik az új díszvilágítás összes teljesítményével.

Az akkori díszvilágítással a funkció jellegét is jelezni kívánták, így színes díszvilágítást akartak építeni. Természetesen a jelenlegi anyagokról, lehetőségről még álmodni sem lehetett, így mai szemmel nézve nagyon kezdetleges berendezés létesült. A világítás kétlépcsős volt. Egyrészt az épület körül helyeztek el földre telepített fényvetőket, amelyekkel a homlokzatokat egységesen és egyenletesen világították meg, másrészt a tetőzetre szerelt lámpatestekkel a tornyot emelték ki. A földre telepített lámpatesteket különleges formatervezett házikókkal vették körül. Azért, hogy a lámpaházak árnyékolása miatt az egyenletes világítás kialakítható legyen, egy-egy lámpatest fészekben két lámpatestet helyeztek el, és ezekkel keresztben világítottak. A tetőn három pozícióból két-két fényvetővel a torony mind a négy oldala kezelhető volt. A berendezés halogénizzó lámpás fényvetőkkel épült meg és színes előtétüvegek felszerelésével érték el a kívánt színt, amely a homlokzatoknál meleg sárga, a toronynál vörös volt. A színes előtétek persze sokat elvettek a fényerőből, ezért nagyobb teljesítményű, 1 kW-os lámpákat használtak. Ez a színes világítás azonban nem sokáig működött, talán már nem is emlékszünk rá. Mindenesetre a díszvilágítás színek nélkül egy darabig még üzemelt, egészen addig, amíg az épület nem vált ismét gazdátlanná.

A jelenlegi korszerűsítés elején ismét felmerült a színes díszvilágítás ötlete. Az elképzelést az az ötlet sugallta, hogy az épületet különféle rendezvények céljára kívánták kiadni, és a színek jelképezhették volna a rendezvények jellegét. A színes világítás azonban egyelőre tabu téma a belvárosban. Tervek szerint a Lánchíd ugyan majd színes díszvilágítást kap, de a többi épülettel kapcsolatban még óvatos tartózkodás tapasztalható. Ugyanakkor a Budavári Palota és a Várkert bazár esti képe uralja a környezetét, amelyek látványához kapcsolódni kellett. Bár ez sem volt olyan egyértelmű, mivel a lassan húsz éve elkészült vár díszvilágításához sokak szerint a Várkert Bazár díszvilágítása nem alkalmazkodott. Mindenesetre a Várkert Kioszk díszvilágítása elismerő fogadtatásra talált, ami azt jelenti, hogy megfelelően és stílusosan egészítette ki az esti panorámát.

A ma épülő budapesti díszvilágítások engedélyeztetési procedúrájának megkönnyítése miatt érdemes figyelembe venni a néhány éve készült Budapest Világítási Mestertervében szereplő előírásokat, amelynek egyik fejezete a díszvilágításokkal is foglalkozik. Többek között előírják a preferált világítási színt, a javasolt fényáramviszonylatokat és a fényszennyezési korlátokat.

Bár továbbra is az a véleményem, hogy a díszvilágítás jórészt esztétikai kérdés, és műszaki szabályozásokkal nem szerencsés a kialakítást döntően befolyásolni, érdemes az előírásokat megfontolni. Ennek szellemében készült el a mostani díszvilágítás, ami például azt is jelenti, hogy kizárólag 3000 K színhőmérsékletű LED-es lámpatestek szerepelnek a berendezésben.

Mivel oszlopállításra nem volt lehetőség az épület körül, a korábbihoz hasonló kis tartós megoldás sem jöhetett számításba, a homlokzatokat földbe süllyesztett lámpatestekkel derítették. A lámpatesteket a kialakítandó parkolóhelyek miatt igen közel lehetett csak telepíteni a homlokzatokhoz, ezért speciális aszimmetrikus fényeloszlású, szélesen sugárzó lámpatestek beépítésére került sor.

A két oldalbejárat címeres boltíves kapuzatait ugyanakkor keskenyen sugárzó lámpatestekkel kellett kiemelni. Itt olyan lámpatesteket vettek figyelembe, melyeknek a tükrét billenteni lehet, így a kívánt irányba állíthatók. A két oldalsó és a hátsó homlokzatot díszítő timpanont az alsó párkányok fölé szerelt vonalas jellegű lámpatestekkel világították meg.

Az épület tornya a túlpartról is könnyen felfedezhető, így ennek megfelelően hangsúlyos kiemelést kapott. A tornyot a régi világítás lámpahelyeit felhasználva világították meg. A három lámpatestblokk a tetőzeten úgy helyezkedik el, hogy a torony négy oldala egyformán megvilágítható.

Egy lámpatestcsoportot egy aszimmetrikus fényeloszlású, egy szélesen sugárzó és egy keskenyen sugárzó fényvető alkot, igazodva a torony hármas tagozódásához.

Az épület könnyed, játékos része az udvar felé tekintő loggia, mely külső és belső világítást is kapott. Bár ez utóbbi világítás szerepe kicsit kérdésessé vált, mivel a nyitott loggiát üvegfallal vették körül. Így az esti képben hol szerepel, hol nem a loggiavilágítás, egyelőre az aznapi ötletnek megfelelően.

A díszvilágítás a loggia belső világításával teljes, de sokszor anélkül szemlélhetjük este az épületet.

Mindenesetre a külső világítás, melyet vonalas süllyesztett lámpatestek alkotnak, megrajzolja a loggia kontúrjait, és érdemes e vonalas lámpatesteknél is egy pillanatra megállni. Olyan aszimmetrikus fényeloszlású, úgynevezett falmosó lámpatestekről van szó, amelyek optikáját egy speciális szerszámmal, kívülről, a lámpatestek kinyitása nélkül különböző szögekbe lehet állítani.

A loggia mennyezetét a középső oszlopok oszlopfői fölé szerelt 16 db speciális fényeloszlású fényvető egyenletesen világítja meg.

A loggia mennyezetének sokszínűségét az oszlopfőkre szerelt speciális fényvetők egyenletes derítéssel mutatják. Összesen nyolc mennyezeti szakasz van, korábban ezeket a négy sarkukból világították meg. A jó lámpatestválasztás, ami az optimális fényeloszlás mellett a megfelelő méretet, az ide illő stílusos megjelenést is jelentette, lehetővé tette a lámpatestek számának drasztikus csökkentését. A középső oszlopok oszlopfői felett egyedi tartókon kétszer-kétszer négy, három, illetve egy, összesen 16 lámpatest oldja meg a mennyezeti világítást.

Az épület külső esti képe a loggiavilágítással teljes.

Az előbbiekből is látható, hogy a lámpatesteket az egyes világítási feladatoknak megfelelően gondosan választották, így összesen nyolcféle lámpatest került beépítésre. A díszvilágítást 60 db lámpatest alkotja, a berendezés teljesítménye 2 kW.

Várkert Kioszk

A Várkert Kioszk 1875-től 1882-ig épült Ybl Miklós tervei alapján, a Várkert Bazárral egy időben. A szabadon álló épület a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd tisztítás után két szivattyú segítségével nyomták fel a Várba. A helyszíni kivitelezés 1875 tavaszán el is indult, de 1876-ban megakadt az árvíz miatt. Négy év alatt azonban teljesen elkészült,  1879-ben már laktak benne, gépei már a befejezés előtt, 1877. július 3-tól kezdődően működtek.

A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott kiemelkedő szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben – mikor végleg lekapcsolták a szivattyúkat – kávéházként építették újjá az épületet, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át, 40 évig elegáns kávézó és étterem üzemelt benne. Buda 1944–45. évi ostroma alatt az épület architektúrája komoly sérüléseket szenvedett. 1961-ben a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat, 1968-ban a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat, 1972-ben pedig az Állami Budapest Táncegyüttes birtokába került. Az épület állaga rohamosan romlott, majd bezárták, és évekig üresen állt. 1992-ben teljesen renoválták az épületet. 15 évig a Várkert Kaszinó működött benne, 2008 után pedig rendezvényhelyszín lett a patinás épület. Az Ybl-vízház néven is emlegetett épület 2016-ban került állami kézbe, 2017-ben újabb, nagyszabású felújítás kezdődött, majd idén tavasszal Ybl Budai Kreatív Ház néven nyitotta meg kapuit.

ÉrdekességVilágítástechnika