Szabványok

MSZ 13207:2000 – 1. rész

Navigálás a változó előírások tengerében XVI.

2014/1-2. lapszám | Rátai Attila |  40 030 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A cikkben tárgyalt szabvány (MSZ 13207:2000 – 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) nem új szabvány, de alkalmazását tekintve igen fontos. Egyrészt szinte kivétel nélkül minden munkát érint, másrészt ha itt hibázunk, akkor annak komoly következményei lehetnek, nem beszélve arról, hogy anyagi vonzatai is vannak a szabvány alkalmazásának.

A szabvány itt is közérdekű információk megemlítésével kezdi, nagy coming out-ra nem kell számítani. Elmondja, hogy a szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja. Óriási, tehát a csavarhúzókészletem mellé tegyek be egy jogászt is a táskámba! Természetesen fogunk jogászkodni is, hogy kielégítsük mind mazochista, mind a jogszabályok iránt megmagyarázhatatlan jellegű kötődéssel rendelkező olvasóink érzelmi szükségleteit is. A szabvány a 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú és jelzőkábelekkel foglalkozik. (Lesz még szó róla, de a vezetékekre, amelyek névleges feszültsége nem ebbe a tartományba esik, ezen szabvány előírásai nem vonatkoznak.) A szabvány a kábelek kiválasztásával, fektetésével és terhelhetőségével kapcsolatban tartalmaz előírásokat.

Tervezői, kivitelezői szempontból ott használok kábelt, ahol szükséges. Ez a terhelés miatt lehet szükséges, vagy a környezet kívánja meg. Az alapelv a következő: a magasabb követelmények miatt alkalmazott kábeleket magasabb szinten kell létesíteni. Nem kell megijedni, lesznek elménk tekervényei számára nem teljességgel felüdítően érdekes részek, de érdemes végigolvasni. Elég jó kis szabvány ez.

Fogalommeghatározások

Először is tisztázzuk, mi az erősáramú kábel az MSZ 13207:2000 vonatkozásában: Villamos energia átvitelére használt olyan kábel, amely

• a rá vonatkozó szabvány,
• szerint földbe fektetésre alkalmas,
• megadja a vezetőjének,
• névleges keresztmetszetét,
• megadja szigetelésének névleges feszültségét.

A kábel lehet árnyékolt vagy árnyékolás nélküli. Az árnyékolt kábel erenkénti vagy (több ér esetén) közös fém árnyékoló szerkezete van. De lehet olyan kábel is, amelynek koncentrikus vezetője és/vagy fém páncélzata, vízzáró fémköpenye és vízzáró burkolata van. Az árnyékolás nélküli kábel olyan kábel, amely nem rendelkezik fém árnyékoló szerkezettel, koncentrikus vezetővel, fém páncélzattal, de ettől még a termékszabvány szerint földbe fektethető. Nem lehet elégszer mondani: az MT, NYM-J stb. nem kábelek az MSZ 13207: 2000 szerint, ezért ezekre a szabvány követelményeit nem kell alkalmazni.

Kábelek és kábelszerelvények kiválasztása

Általános szempontok

A kábelnek meg kell felelnie az MSZ 146 vagy MSZ IEC 60502 – extrudált szigetelés esetén –, illetve az MSZ 146-9 – telített papírszigetelés esetén – vonatkozó előírásainak. Fontos, hogy ezen követelmények teljesülését a kivitelezőnek bizonylattal igazolna kell. Váltakozó áramú hálózatban az egyerű kábel páncélzata, árnyékolása nem mágnesezhető anyagból kell, hogy készüljön. Extrudált szigetelésű és burkolatú kábelek szerelvényeinek külső, vízzáró burkolata csak műanyag lehet, és csak a vonatkozó szabványok szerint bevizsgált anyagú és kialakítású szerelvényeket szabad alkalmazni. Ugyanez az elv vonatkozik az extrudált szigetelésű és telített papírszigetelésű kábelek vegyes összekötőire.

Környezeti szempontok

Extrudált szigetelésű kábelt kábelhelyiségben elhelyezni csak PVC, égésgátló adalékkal vagy égésgátló bevonattal ellátottat lehet. Telített papírszigetelésű kábel esetében ezt csak itatott szálasanyag burkolat nélküli lehet. Amennyiben a helyiség meleg, csak olyan kábelt lehet elhelyezni, amelynek burkolata és szigetelése a külső környezet és a terhelés okozta hőhatást el tudja viselni.

Szabad téren a kábel burkolatát vagy védeni kell a napsugárzás ellen, vagy a napsugárzásnak ellenálló burkolatú kábelt kell alkalmazni. Ez esetben a kábelnek rendelkeznie kell „UV” jelöléssel. Korróziót előidéző környezetben korróziós hatásnak ellenálló műanyag burkolatú kábelt és műanyag öszszekötő elemeket kell alkalmazni. Talajvizes területen PE- bukolatú, folyó- vagy állóvízben történő fektetés esetén horganyzott acélhuzal páncélzatú, PE burkolatú kábelt kell használni. Rezgésnek kitett helyeken műanyag szigetelésű és burkolatú kábeleket kell használni.

Természetesen a környezeti hatásokon túlmenően a kábel kiválasztásakor figyelembe kell venni a villamos létesítési előírásokat is. Ha a kábel többféle hatásnak is ki van téve az elhelyezését illetően, akkor az összes követelményt ki kell elégítenie.

Villamos szempontok

A megfelelő névleges feszültségű kábel kiválasztásánál az MSZ IEC 183 irányelveit kell figyelembe venni. Ezen szabvány csak nagyfeszültségű kábelek kiválasztásának irányelveivel foglalkozik. A normál üzemi alapkörülményekre vonatkozó terhelhetőség tekintetében az MSZ 146 sorozat előírásait, ennek hiányában az MSZ 13207:2000 10. fejezetét kell figyelembe venni. A normál üzemi körülményektől eltérő környezeti, elhelyezési viszonyokra az MSZ 13207:2000 előírásait kell alkalmazni. A terhelhetőség az MSZ IEC 60287 alapján számítással is meghatározható.

A kábelekre megengedett zárlati igénybevételeket az MSZ 146 sorozat szerint kell meghatározni. Amennyiben az MSZ 146 nem rendelkezik külön, PVC szigetelésű kábel esetében a legnagyobb zárlati hőmérséklet (5 s-ig), legfeljebb 300 mm2 vezető-keresztmetszetig legfeljebb 160 °C, 300 mm2 vezető keresztmetszet felett legfeljebb 140 °C lehet. XLPE vagy EPR szigetelésű kábeleknél ez vezető-keresztmetszettől függetlenül 250 °C lehet.

Külön figyelmet kell fordítani az egyerű kábelek és szerelvényeik megfogatására, amikor fek-tetésük nem talajban történik. Ezen pluszkövetelményeket az MSZ 146 sorozat, illetve az MSZ 13207 tartalmazza. A nem hatásosan földelt csillagpontú hálózatokon, ahol kettős földzárlat lehetőségével kell számolni, az árnyékolás melegedését számítással kell ellenőrizni. 

Kábelhossz

A szükséges kábelhossz meghatározásához figyelembe kell venni kábeltípus gyártási hosszát és a kábelszerelés végrehajtásához, a tartalékképzéshez szükséges többlethosszakat. Amennyiben a fektetés kábelárokba történik, nem szabad elfeledkezni a hullámosságból adódó többlethosszról sem.

A kábelfektetés általános előírásai

Kábelnyomvonal kijelölése

A kábel nyomvonalának és elhelyezési módjának megválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: a kábel és az általa ellátott létesítmények üzembiztonsági követelményei, a talajviszonyok és terepadottságok, illetve a meglévő és tervezett létesítmények elhelyezkedése. Figyelni kell, hogy a kábel nyomvonala és elhelyezése azon kívül, hogy a célnak megfelelő legyen, üzembiztos és gazdaságos megoldást adjon.

Nem túl szívderítő közlemény a befektető számára, ha kiderül, hogy a megépítendő létesít-mény középvonala mentén áthaladó kábelt két hónapja fektették le. De ott sem lennék hírvivő, ahol a robbanásbiztos technológia útjában egy légvezeték áll. Kábelárokban történt fektetés esetén az agresszív vegyi anyagokkal, szerves hulladékkal fertőzött talajt ki kell kerülni, vagy talajcserét kell végezni. Közterületen történt létesítésnél az MSZ 7847-2 szerint kell a kábelek nyomvonalát kijelölni.

Fontos szabály, hogy a kábel a meglévő vagy tervezett építményekkel, falakkal stb. – még rövid szakaszokon is – 30°-nál kisebb eltéréssel haladjon. Ha pedig keresztezi azokat, lehetőleg 90°-ban tegye. Ha a már meglévő kábelvonal mellé új kábelt kell fektetni, a már meglévő kábel- nyomvonalat kell figyelembe venni az új kábelvonal kijelölésénél.

A kábelvonal egyéb létesítményektől való távolságának meghatározásánál figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat (pl. 2/2013. [I. 22.] NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről). Feszültség alatti kábelvonalak közelében végzett munkát és feszültségmentesítésüket az MSZ EN 50110 és az MSZ 1585 követelményei szerint kell végezni.

Földelés és összekötés

Árnyékolással és földelővezetővel rendelkező kábelekből álló kábelvonalak árnyékolását, föl- delővezetőjét általában minden végelzárónál ki kell vezetni és le kell földelni. Amennyiben a kábelvonal rövid, árnyékolását elegendő csak az egyik kábelvégelzárónál földelni, ha zárlat esetén sem alakulhat ki rajta veszélyes érintési feszültség. Extrudált burkolatú kábelek árnyékolásának vagy fémköpenyű kábelek fémköpenyének folytonosságának biztosítását, kivezetését az árnyékolással, fémköpennyel azonos vagy nagyobb villamos vezetőképességű vezetővel kell készíteni. Ugyanez az alapelv érvényes az extrudált vagy vegyes (extrudált és telített papír) szigetelésű kábelek összekötésére használt burkolatpótlásra is.

Egyerű kábelekből létesített kábelvonalak

Levegőben elhelyezett kábelek megfogatására a megfogatásokat a zárlati áramok keltette di-namikus erők figyelembevételével kell elkészíteni. Váltakozó áramú hálózatok, egyerű kábelek rögzítő szerkezetei (bilincs, megfogatások, vascső) nem képezhetnek mágnesesen zárt kört. Háromfázisú rendszereket képező egyerű kábelek acélcsőbe vezetése esetén az azonos rendszerhez tartozók mindegyikét (L1, L2, L3) át kell vezetni. Az egyerű kábelek fektetésére a szabvány M1 melléklete ad útmutatást. Az 1. ábrán bemutatott fáziskiosztástól való eltérésből adódóan a kábelek terhelhetősége akár 40%-kal is csökkenhet. Ha lehet, háromszög elrende-zést kell választani. Ezen belül a három ér öszszesodrásával (kalácskábel) történt létesítés a legkedvezőbb.

Kétféle elrendezést váltakozva nem szabad alkalmazni. Legfeljebb egy aszimmetrikus síkban és két szimmetrikusan elrendezett kábelszakasz fektethető. Ha ettől eltérnénk, olyan kedvezőtlen eset állhat elő, amelynek hatásai előre nem láthatók.

A kábel ellenőrzése

A kábel fektetése előtt a következőket kell ellenőrizni: a kábel típusát (szerkezetét, keresztmetszetét, névleges feszültségét), a kábel állapotát, különös tekintettel a burkolat sértetlenségére, a kábelvégek lezárásának épségét. A fektetés során a burkolat épségét folyamatosan ellenőrizni kell. Sérült burkolatú kábelt fektetni tilos, a burkolat sérülése esetén a sérüléseket ki kell javítani.

A kábel hőmérséklete fektetéskor

Ha az MSZ 146 másképp nem rendelkezik, extrudált szigetelésű és burkolatú kábel esetében a kábel hőmérséklete 5 °C-nál nem lehet kisebb. Telített papírszigetelésű kábel esetében ez 4 °C. A kívánt hőmérséklet biztosítása érdekében a kábelt elő lehet melegíteni, azonban fektetés alatt a kábel hőmérséklete nem csökkenhet a kívánt érték alá.

A kábelek hajlítási sugara

Ha az MSZ 146 másképp nem rendelkezik, extrudált szigetelésű és burkolatú kábelek esetén a megengedett hajlítási sugár egyerű kábeleknél a kábel külső átmérőjének minimum a 15-szöröse, míg többerű kábeleknél a kábel külső átmérőjének a 12-szerese. A hajlítási sugár 50%-kal való csökkentése megengedett, ha a hajlítás csak egyszeri – a kábelt 30 °C-ra melegítik, a munkát szakképzett dolgozók végzik, és a kábelt sablonra hajlítják.

Telített papírszigetelésű kábelek esetén a megengedett hajlítási sugár övszigetelésű, közös ólomköpenyű kábeleknél a kábel külső átmérőjének minimum 12,5-szöröse, erenként árnyékolt, érköpenyes kábeleknél a kábel külső átmérőjének 15-szöröse. Megjegyezendő, hogy elosztó-berendezések tervezésénél rendszeresen megfeledkeznek erről. Sokszor előfordul, hogy a túl kicsi sugárban meghajlított kábel a sorkapcsokat eldeformálja. Az elosztókra vonatkozó szabvány előírja, hogy az elosztók tervezésénél biztosítani kell a csatlakozó vezetékek, kábelek kifejtésére szolgáló elegendő helyet.

A kábel húzó igénybevétele

Ha az MSZ 146 másképp nem rendelkezik, a fektetés során a megengedett legnagyobb húzó-erő P = S , ahol S a megfogott vezetők keresztmetszete mm2-ben. A a megengedett húzófe-szültség – rézvezetőjű kábeleknél 50 N/mm2, alumíniumvezetőjű kábeleknél 25 N/mm2. Amennyiben tartjuk ezen előírást, a kábel nyúlása nem fogja túllépni a megengedett 0,2%-ot, és így teregetésen kívül másra is tudjuk használni. A legnagyobb húzóerőt a megfogott keresztmetszetből kell számítani, az árnyékolások névleges keresztmetszetét nem szabad belevenni. A kábelek behúzásánál húzófejet vagy húzóharisnyát is lehet használni. (Ha háromszög alakban húzzuk, akkor három, ha síkban, akkor kettő kábel számít.)

A kábelek megengedett szintkülönbsége

Extrudált szigetelésű kábelek függőleges vagy közel függőleges elhelyezésénél nincs különbség. Telített papírszigetelésű kábeleknél más a helyzet. A kábelvégelzáró és a lefektetett kábel szintkülönbsége nem haladhatja meg a 12 métert. A 10%-nál nagyobb lejtésű terepen való fektetést kerülni kell.

A kábel mozgatása

A kábelt a dobról vagy kábelkarikáról folyamatosan növekvő sebességgel kell lecsévélni. Ezt a sebességet lassan kell növelni. Gépi csévélésnél a sebesség maximum 20 m/perc lehet. A húzás iránya a dob tengelyére merőleges legyen. Lecsévélés közben figyelni kell, hogy a kábel hosszirányban ne csavarodjon meg. Erre csavarodásgátlót lehet alkalmazni.

Kábelt földön vagy tartószerkezeten húzni tilos, biztosítandó a kábel burkolatának sértetlen-ségét. Ugyanezen okból görgőket és alátámasztásokat kell alkalmazni, amelyeket a kábel me-revségének és tömegének figyelembevételével egymástól 2-5 m-re kell elhelyezni. Szükséges lehet védőtölcsér alkalmazása is. Visszatöltés előtt a kábel sértetlenségét ellenőrizni kell, az esetleges sérüléseket ki kell javítani.

Amennyiben a kábel függőleges elhelyezésekor a kábel tömege meghaladja a megengedett húzó igénybevételt, a kábelt megfelelő távolságokban a tartókötélhez kell rögzíteni, és csörlő segítségével kell mozgatni.

Kábelek elrendezése, levágása és szerelése

A kábelszerelvények szereléséig a kábelvégek víz-, nedvesség- és szennyeződésmentes lezárá-sáról gondoskodni kell. A kábelszerelvények helyénél a szereléshez, végleges elhelyezéshez és a tartalékképzéshez kábeltöbbletet kell biztosítani. Extrudált szigetelésű kábelnél ez azt jelenti, hogy elegendő tartalékot hagyunk egy új szerelvény elkészítéséhez.

A folyamatosan alátámasztott kábeleket kismértékben hullámosan kell lefektetni. A kábeleket fektetés után rendezni kell, a szabványban meghatározott távolságok betartásával. A fektetés után az egyerű kábeleket is rendezni kell. A kábelek nem feküdhetnek fel éleken. Ahol ez elkerülhetetlen, időtálló anyaggal ki kell pár-názni. Szabad téren történő, 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábelek szerelésénél szerelősátrat kell alkalmazni szélben, esőben vagy bármilyen hulló szennyeződés esetén.

A kábelszerelvények szerelését csak megfelelő kábelszerelői vizsgával rendelkező személy végezheti. Ezen előírás betartását a kivitelezőnek igazolnia kell. Miről is van szó? A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről a következőket írja: „1. § (1) A rendelet mellékletében meghatározott tevékeny-ségek… csak az ott megjelölt képesítéssel, illetve… a rendeletben meghatározott, akkreditált felnőttképzést folytató intézmény által szervezett, akkreditált képzési program sikeres elvégzéséről szóló igazolás (a továbbiakban: szaktanfolyami képzettség) birtokában végezhetők.” A jogszabály mellékletét az 1. táblázatban látjuk, a lényeg, hogy kábelszerelést csak kábelsze-relő végezhet, egyszerű villanyszerelő nem.

Tűzvédelmi előírások

Alapelv, hogy tűzvédelmi szempontból a létesítmény kábeleit úgy kell létesíteni, hogy az egyes kábelek égése a lehető legkisebb kárt okozza. A tűz elleni védekezésre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Ilyen jogszabály az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. Persze nem feledkezhetünk meg a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról sem. Az OTSZ a következőket írja, a 390 § (3). pontjában ezt olvassuk: „A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni.” ( Az OTSZ 4. § 57. pontja szerint az OTSZ alkalmazásában: „A vonatkozó műszaki követelmény: hazai és európai uniós szabványok és normák összessége”. Ezek szerint az MSZ 13207:2000t kötelező betartani, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásokat biztosítani. Ugye emlékszünk a 13207:2000 elején lévő mondatra: „A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja”.

Nem véletlen, hogy szabványunk ezek után meghivatkozza a villamos energiafejlesztő, -átalakító, -kapcsoló és -elosztó berendezések tűzvédelmi előírásait tartalmazó szabványokat. Ugyanez igaz a robbanásveszélyes, illetve tűzveszélyes környezetre vonatkozó előírásokra. A kábeleket védeni kell a tartós hősugárzás ellen. A kábelhelyiség födémszerkezetének és határoló falának nem éghető anyagúnak kell lennie. Tűzállósági határértéke minimum 1 óra. A kábelhelyiség nyílászáróinak füstzáró kivitelűeknek, nem éghető anyagúaknak kell lenniük. Minimum fél óra tűzállósági határértékűnek kell lenniük. A kábelhelyiségek nyílásait úgy kell lezárni, tömíteni, hogy a kábelek védve legyenek a tűztől, víztől és csepegő olajtól.

Kábelhelyiségben vezetett, egymás tartalékát képező kábeleket külön nyomvonalon kell ve-zetni. Ha ez nem lehetséges, a kábeleket tűzvédelmi szempontból el kell választani. Az erősáramú és jelzőkábeleket egymástól elválasztva vagy külön nyomvonalon kell vezetni. Ha ez nem megoldható, elválasztást kell alkalmazni, amelynek tűzállósági határértéke legalább 0,25 óra. A híradástechnikai és erősáramú kábeleket egymástól legalább 0,5 m-re kell egymástól vezetni. Ha ez nem megvalósítható, el kell választani egymástól őket. Az elválasztás minimális tűzgátlósági határértéke minimum 0,25 óra legyen.

A kábelfolyosót, kábelalagutat, közműalagutat tűzszakaszokra kell bontani. A tűzszakaszok maximuma 100 m lehet. A tűzszakaszok ajtóinak nem éghető anyagúnak és legalább egy óra tűzállósági határértékűnek kell lenniük. Az ajtóknak mindkét irányból nyithatónak kell lenniük. A tűzszakaszok átvezetéseit tűzgátlással kell ellátni. A tűzgátlásnak a fal- vagy födémszerkezet tűzállósági határértékének megfelelőnek kell lennie, és lehetővé kell tennie a kábelek egyszerű módon történő cseréjét.

Kábelek jelölése

Ki hinné, kábeljelző használata az egész nyomvonal mentén kötelező! Azonos nyomvonalon fektetett kábelek mindegyikét – azonos keresztmetszet-szelvényekben – jelölni kell. A kábeljelző anyagának – a környezet hatásait figyelembe véve – tartósnak kell lennie. A kábeljelzőn fel kell tüntetni a kábelvonal azonosítási jelét és a kábelvonal névleges feszültségét. A kábeljelzőket oly módon és sűrűn kell elhelyezni, hogy a kábelvonal bármelyik részén azonosítható legyen. A szabvány azért minimumkövetelményeket támaszt a jelölésekkel kapcsolatban.

Talajban fekvő kábelek esetében a kábeljelzőket legalább tíz méterenként, az épületekbe való bevezetéseknél mindkét oldalon, keresztezéseknél minden irányban, kábelvédőcső mindkét végén 0,5 m-en belül, összekötő vagy leágazás mindegyik végén 0,2 m távolságon belül és kábelvégelzárók alatt jól látható helyen kell elhelyezni.

Kábelnyomvonal megjelölése

A földben elhelyezett kábel nyomvonalát maradandó létesítményekhez kell bemérni. Ha ilyenek nincsenek, sokszögelési segédpontokhoz, telekhatárokhoz kell bemérni, és a nyomvonal dokumentációján fel kell tüntetni. A földben elhelyezett kábel nyomvonalát külterületen minden irányváltoztatási ponton és legalább ötszáz méterenként jelölni kell. Ez történhet kábeljelzőkövekkel vagy kábeljelzőtáblákkal. A jelzéseknek időtállóknak és jól láthatóaknak kell lenniük. (A közterületen lévő utak és terek kivételt képeznek.) Fontos szabály, hogy ha a kábel 0,5 métert eltér a jelzések közötti képzeletbeli vonaltól, azt már iránytörésnek kell tekinteni, és ebből kifolyólag jelölni kell.

Ne felejtsük…

Láthattuk, hogy aki kábelhez nyúl, nagy felelősséget vállal. Egyrészt a jogi szabályozások előírják plusz képesítések megszerzését, és ennek igazolását. Másrészt a szabvány alkalmazása – vagy azzal egyenértékű megoldások biztosítása – kötelező. Ugyanakkor dokumentálni kell sok követelmény teljesülését is. Ezen többletkövetelmények nagyobb felkészültséget kívánnak. Sorozatunk következő részében folytatjuk az MSZ 13207:2000 ismertetését. Addig is, amíg nem tudjuk WiFi-n átlőni a delejt, jó kábelezgetést kívánok…

DokumentálásSzabványok

Kapcsolódó

---