Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szabványok

MSZ 13207:2000 – 3. rész

Navigálás a változó előírások tengerében XVIII.

2014. április 18. | Rátai Attila |  20 586 | |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az MSZ 13207 :2000 (0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) szabványt elemezgető cikksorozatunk utolsó részéhez értünk. Van még miről beszélnünk, úgyhogy rögtön a közepébe – pontosabban a harmadik harmadába csapunk.

Keresztezések és megközelítések

 

Távközlési berendezések keresztezése és megközelítése

Általános előírások: Általános előírás, hogy erősáramú kábel és távközlési berendezés lehetőleg egymástól távol legyen, a keresztezéseket és megközelítéseket kerülni kell. Távközlési alépítményben – a saját üzemeltetésű 0,6/1 kV-os, hozzáférhető helyeken figyelmeztető felirattal ellátott kábeleket kivéve – nem szabad erősáramú kábelt elhelyezni.

Erősáramú és híradástechnikai kábeleket kábelhelyiségekben, kábelcsatornákban, kábelalagútban és egyéb vezetékcsatornákban csak a következő feltételekkel szabad együtt vezetni. 1) Ha lehetséges, a helyiség két oldalán fussanak. 2) Ha azonos oldalon futnak, az erősáramú kábelek a híradástechnikai kábelek felett legyenek. 3) A híradástechnikai kábelek tartóit jól látható, időtálló azonosító felirattal kell megjelölni.

Keresztezések: Földben történő keresztezésnél az erősáramú vezetéket a távközlési berendezés felett kell fektetni. Külön védőintézkedés hiányában a megengedett legkisebb távolság 0,5 m. Szükség esetén ezt a távolságot le lehet csökkenteni, ha 1) mindkét kábelt védőcsőbe helyezik, amely a kereszteződéstől számított mindkét irányban 0,5-0,5 méter hosszú, vagy 2) az utólag fektetett kábelt védőcsőbe helyezik, és a kábelek között átlapolt választótéglázást létesítenek. Olyan kábelnél, amely szabadvezeték-hálózathoz csatlakozik, a 0,5 méter keresztezési távolság nem csökkenthető.

Megközelítések: Alapvetően a legkisebb vízszintes távolság erősáramú kábel és a nyomvonalas távközlési berendezés között 1 méter. Ezt helyhiány miatt 0,5 méterig lehet lecsökkenteni, de ebben az esetben átlapolással készült választótéglázást kell alkalmazni. Helyhiány miatt még ez a távolság is csökkenthető 0,3 méterre, ha az erősáramú kábel nem csatlakozik szabadvezetékhez és 1) a 0,6/1 kV névleges feszültségű kábel megközelítése esetén a műanyag burkolatú híradástechnikai kábelt átlapolt választótéglázással választják el az erősáramú kábeltől 2) 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű erősáramú kábel megközelítése esetén a védőcsőben vagy alépítményben elhelyezett híradástechnikai kábelt átlapolt választótéglázással választják el az erősáramú kábeltől.

Azonos üzemeltető levegőben, védőcsőben elhelyezett 0,6/1 kV névleges feszültségű erősáramú és híradástechnikai kábelei esetén a távolság 0,1 m-re is csökkenthető, ha kevesebb, mint 5 métert haladnak együtt. Ne felejtsük el, hogy szabadvezetékhez csatlakozó erősáramú kábel esetén a 0,5 méter távolságot meg kell tartani.

Föld alatti távközlési alépítménynél a megközelítési távolság 0,2 m-re csökkenthető, átlapolt választótéglázással. Szabadvezetékhez csatlakozó erősáramú kábel esetében a megközelítés minimum 0,5 méter.

Föld feletti nyomvonalas távközlési berendezés föld alatti szerkezeteit erősáramú kábellel egyéb védőintézkedés nélkül 0,8 méterre lehet megközelíteni. Ez a távolság 0,3 méterre csökkenthető, amennyiben a kábel acél, eternit vagy beton védőcsőben van elhelyezve, vagy védőborítással van ellátva.

Távközlési berendezések üzemi és védőföldeléseinek megközelítése minimum 0,8 méter, ezt csökkenteni nem szabad. Árnyékolás nélküli kábel és árnyékolt jelzőkábel minimum 0,3 méter távolságban és maximum 500 méter hosszban haladhatnak együtt, ha az erősáramú kábel nem kifejezetten felharmonikust termelő vagy áramimpulzusokkal terhelt fogyasztót táplál.

 

ki szerelhet kábelt?

A 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről a következőket írja: 1. § (1) „A rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek… csak az ott megjelölt képesítéssel… végezhetők.« A Melléklet a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelethez – 10. Villamosenergia Ipar fejezetében ezt olvassuk: Közép- és kisfeszültségű kábelhálózatok szerelése, javítása: Kábelszerelő (a feszültségszint megjelölésével). Ezek szerint kábelek szerelését csak kábelszerelői képesítéssel rendelkező személy végezheti. Jó ezt figyelembe venni, amikor a szabvány követelményével összhangban az átadási dokumentációban nyilatkozunk a kivitelező személyéről.

 

Utak megközelítése és keresztezése közterületen

Utat keresztező kábelt védműtárgyban kell elhelyezni, amely 0,5 méterre nyúljon túl az útpálya járműközlekedésre szolgáló részén, illtetve járdán. Ez lehet többek között védőcső, tömbcsatorna, kábelcsatorna is. Új létesítmények tervezésekor vagy útfelbontással járó felújításakor tartalék csövet kell elhelyezni.

Alapesetben az út és a kábel felső alkotója közötti távolság külön védőintézkedések hiányában 1 méter. Ha ez a távolság nem biztosítható, akkor különleges mechanikai szilárdságú műtárggyal kell a kábelt védeni. Ennek méretezésénél figyelembe kell venni az út terhelési viszonyait. Út alatt kábeleket nem szabad keresztezni. Kábelt – a közúti vasút kábeleit kivéve – nem szabad az út alatt párhuzamosan vezetni. Az út tengelyével párhuzamosan vezetett kábelt az úttestet szegélyező kerékvetőkön kívül kell elhelyezni.

 

kötelező betartani az MSZ 13207:2000 szabvány követelményeit?

Nézzük, mit ír erről az 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról. A törvény ezt írja: „A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes” – a 6. § (1) azonban hozzáteszi: „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek” – 6. § (2). Ezzel összhangban az MSZ 13207:2000 előszavában ezt olvashatjuk: „E nemzeti szabványt a Magyar Szabványügyi Testület a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény alapján teszi közzé. A szabvány alkalmazása e törvény alapján önkéntes, kivéve ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja”. Vajon az MSZ 13207:2000-et kötelezővé teszi valamilyen jogszabály? Igen. A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról a következőket írja: „A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni" – 390. § (3). De mit is foglal magában a „vonatkozó műszaki követelmény”? A jogszabály pontos választ ad erre a kérdésre: „Vonatkozó műszaki követelmény: hazai és európai uniós szabványok és normák összessége.” 6. § (57). Tehát az MSZ 13207:2000 kötelező. (Persze lehet bizonygatni a „legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás” megvalósulását is. Ezen esetben az OTSZ a következőt rendeli el: „A vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldásokat a BM OKF bírálja el” 2. § (4) – sok sikert hozzá.)

 

Vasúti vágányok

Fővasúti vágányok vagy ezekből kiágazó iparvágányok megközelítését és keresztezését az MSZ 7552:1962 Vezetékek elrendezése fővasúti vágányok és ezekből kiágazó iparvágányok alatt szabályozza. A nem az MSZ 7552 alá eső vasúti és közúti vágányokat megközelítő erősáramú kábelt legalább 0,7 m mélységben kell fektetni. Itt egy első olvasásra nehezen érthető meghatározás olvasható. A lényeg, hogy a vasúti talpfa alsó szélétől 45 fokban lefelé és kifelé vetített síkon kívül kell esnie a kábelároknak. Ha valamilyen ok miatt a kábelárok ezen síkon belül esik – közelebb van a vágányokhoz –, akkor 1) a kábelt vasúti terhelésre méretezett védőcsőben kell elhelyezni, 2) az árok széle a szomszédos vágány tengelyétől minimum 1,7 méterre legyen.

Az MSZ 7552 alá nem eső vasúti és közúti vágányokat keresztező kábeleket az előbb tárgyalt utak megközelítése és keresztezése közterületen előírásai szerint kell elvégezni. Az 1 méter ebben az esetben a védműtárgy felső síkja és a vasúti alj felső síkja – ami a vágányok alsó síkja – közötti távolságra értendő. Vasúti építmények és műtárgyak szélétől külön védőintézkedések hiányában kábelt legalább 0,8 méter távolságban kell fektetni. Ez a távolság 0,25 méterre csökkenthető, ha a megközelítési szakaszon legalább 1 méterrel mindkét irányban túlnyúlva védőcsőbe vagy kábelcsatornába fektetik.

Egyenáramú vasúti sínnel párhuzamosan csak műanyag burkolatú és műanyag szerelvényekkel szerelt kábeleket lehet vezetni. A vasút területén haladó kábelek nyomvonalát a vasút üzembentartójának kérése szerint kell megjelölni.

 

Vízi út, átfolyás, árok

Hajózható vízi utat keresztező kábelt, ha lehet, áthidaló műtárgyon, ha nem, a mederfenéken vagy abban létesített árokban kell vezetni, és szükség szerint a parton rögzíteni kell. Vízfolyás, árok, talajmélyedés keresztezésekor a kábelt áthidaló szerkezeten vagy műtárgy alkalmazásával kell vezetni, vagy a földben fektetett kábelre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

 

Csővezetékek

Vízvezeték vagy csatorna megközelítése egyéb védőintézkedések nélkül 0,5 méter. Ez a távolság természetesen csökkenthető abban az esetben, ha a kábel védőcsőben van fektetve, és a keresztezési vagy a megközelítési szakaszon mindkét irányban legalább 0,5 méterrel túlnyúlik. A csővezetéken a keresztezési pont 1 méteres vízszintes távolságán belül csatlakozás nem lehet.

Melegvízvezeték vagy gőzvezeték külön védőintézkedés nélküli megközelíthetősége 5 méter. Természetesen ezt a távolságot is lehet csökkenteni, ha bizonyos feltételek teljesülnek. Ezek a következők.

  • A talaj normál üzemi körülményekre meghatározott hőmérséklete, ahol a kábel fut, nem lehet több, mint 20 °C.
  • Ha a 20 °C-os talajra vonatkozó előírás nem tartható, akkor a kábelt jó hőszigeteléssel ellátott védőcsőbe vagy kábelcsatornába kell helyezni, amelyet természetes szellőzéssel kell ellátni. Az így megengedett legnagyobb kábelhőmérséklet 30 °C. Ezt az értéket tartani kell, akár a meleget kibocsátó vezeték megközelítési szakaszon való szellőztetésének árán is.
  • A védműtárgyak a keresztezési és megközelítési szakaszokon melegvízvezeték esetén legalább 1-1 méterrel, gőzvezeték esetén legalább 1,5-1,5 méterrel mindkét irányban nyúljanak túl.
  • A védműtárgyak közötti minimális függőleges távolság 0,5 méter. Gőzvezeték esetén ezt jó hőszigetelő anyaggal kell kitölteni. Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-szállító vezetékek megközelítési és keresztezési feltételeit az illetékes üzemeltetővel történt egyeztetésen túl a hatósággal is egyeztetni kell.

 

 

Általános előírások

Már meglévő létesítmények megközelítését és keresztezését lehetőleg kerülni kell. Az MSZ 7487-2 követelményeit nem közterületen végzett kábelfektetéseknél is be kell tartani.

 

Kábel keresztezése kábellel

A 0,6/1 kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábel bármilyen kábellel való keresztezését kerülni kell. Ha a keresztezés elkerülhetetlen, vagy legalább 0,4 m távolságot kell tartani, vagy – csak indokolt esetben – védőcsövet kell alkalmazni.

 

Kábelvonalak vizsgálata

 

Általános előírások

A kábel szerelése előtt 1) szakaszonként ellenőrizni kell a burkolat épségét és 2) meg kell mérni az erek szigetelési ellenállását. Az előbbit szemrevételezéssel, az utóbbit a szabvány által előírt módon kell elvégezni. A kábel szerelési munkáinak elvégezte után a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

  • folytonosság ellenőrzése és azonosítás,
  • a szigetelési ellenállás ellenőrzése,
  • a szigetelés feszültségpróbája,
  • a burkolat feszültségpróbája.

Bosszantó (lehet) a gyárilag vagy szállítás következtében hibás kábelt újra kiásni, visszafejteni és felrakni a gépjárműre. Gyónási feladat: ki szokta a szigetelési ellenállást a kábel fektetése előtt és után is ellenőrizni?

 

A folytonosság ellenőrzése és az azonosítás

A folytonosságot az összes ér és az árnyékolás tekintetében is el kell végezni. Ezután az erek azonosítása és azonosító jelölése következzen. Egy szakadt PEN-vezető bekapcsolásnál kisebb-nagyobb (inkább nagyobb) problémát tud okozni. Ugyanúgy egyszerűbb egy kábel fázisvezetőit a kívánt sorrendben bekötni, mint a rossz irányba forgó motor csatlakoztatása után újracsomózgatni.

 

 

A szigetelési ellenállás ellenőrzése

Ahogy említettük, a kábelvonal minden egyes erének szigetelési ellenállását meg kell mérni. Többféle kábel van. Attól függően kell a mérést elvégezni, hogy milyen a kábel szerkezete.

  • Van radiális igénybevételű kábel, amely erenként árnyékolt. Ebben az esetben a mérést csak a vizsgált vezető és az árnyékolás között kell elvégezni.
  • Van árnyékolt, de nem radiális igénybevételű kábel. Ebben az esetben a vizsgált ér és az árnyékolással (köpenyszerkezet fém szerkezeti elemeivel)
  • összekötött többi ér között kell mérni.
  • Az árnyékolás nélküli kábeleknél a vizsgált ér vezetője és a többi egymással összekötött ér között kell mérni.

Mindhárom esetben: annyi mérés van kábelenként, ahány erű a kábel. Ha nem, valamit elszúrtunk.

 

A mérésre vonatkozóan a következő előírások vannak.

A mérőfeszültség 1-4 kV legyen. Tehát az érintésvédelmi műszerek ebből a szempontból kielégítik a követelményeket, amennyiben alkalmasak a kábel feltöltésére. A műszert minimum egy perc eltelte után olvassuk le, amennyiben a mutató helyzete állandósult – beállt.

A mérés értékelése két szempont alapján történik. 1) az erek ellenállásainak abszolút és 2) egymáshoz viszonyított értékei szerint.

  • Telített papírszigetelésű, 6/10-20,8/36 kV feszültségű kábelek esetén a szigetelési ellenállás legkisebb megengedett értéke 20 °C-on: 100 M ×km.
  • Polietilén és térhálós polietilén szigetelésű kábelek esetén a szigetelési ellenállás megengedett értéke minimum 500 M .
  • PVC szigetelésű kábelek esetében a szigetelési ellenállás megengedett legkisebb értékét táblázat tartalmazza.

 

 

Breaking news!

A szabvány lusta, és ránk lőcsöli a munka nagy részét. Nem foglalkozik az adott szakasz ellenállásával. Azt mondja, hogy őt az érdekli, hogy egy kilométer kábelszakasz szigetelési ellenállása mennyi. Ráadásul úgy, mintha húsz fokon mérném. Tehát a mért értéket meg kell szorozni a kábel kilométerben vett hosszával és a hőmérsékleti tényezővel. A hőmérsékleti tényezőt a kábel hőmérséklete alapján kell meghatározni (1. táblázat). Minél hosszabb a kábelszakasz, a szigetelési ellenállása annál inkább csökken – a dielektrikum párhuzamos ellenállást jelent a vezetők között! Tehát a hosszabb kábelszakasz csökkenő szigetelési ellenállást jelent. (Ezt vegyük figyelembe az asztalnál kitöltött jegyzőkönyveknél!)

A kábelszakasz szigetelési ellenállása a hőmérséklet növekedésével csökken. A hőmérsékleti „n” tényező 20 °C-on: 1. Ha magasabb hőmérsékleten mérünk, akkor a hőmérsékleti „n” tényező nő – így kompenzálva a kábel szigetelési ellenállás-csökkenését. Ha a hőmérséklet alacsonyabb 20 °C-nál, a hőmérsékleti tényező csökken. 0,6/1 kV-os kábeleknél nincs előírás a szigetelési ellenállás egyenletességére. A nagyobb feszültségszintű kábeleknél az egyes ereken mért értékek számtani átlaga és az egyes ereken mért ellenállás közötti eltérés nem lehet 20%-nál nagyobb.

A szabvány ad egy kis engedményt: ha 1) a kábelvonal szigetelési ellenállása az előírt szigetelési ellenállás értéknek legalább a 80%-át eléri, 2) az egyes ereken mért ellenállás és az átlagérték közötti eltérés legfeljebb 50%, a kábelt üzembe lehet helyezni, amennyiben a műszaki-gazdasági megfontolások ezt indokolttá teszik.

 

A szigetelés és a burkolat feszültségpróbája

A szigetelés feszültségpróbáját 3,6/6 kV-os, a burkolat feszültségpróbáját 6/10 kV-os és annál nagyobb névleges feszültségű kábelvonalak esetén kell elvégezni, az MSZ 146 vonatkozó fejezetei szerint. A 3,6/6 kV-os és annál nagyobb névleges feszültségű kábelvonalak vizsgálatáról vizsgálati jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a kábelvonalak dokumentációjához kell csatolni.

 

A kábelvonalak dokumentációja

A kábelvonalakról 1) fektetési rajzot és 2) kábelleltárt kell készíteni, amelyeket „frissíteni” kell, a tényleges állapotnak megfelelően. A fektetési rajzon fel kell tüntetni a kábel nyomvonalát, törési pontjait, szerelvényeit és a védműtárgyak pontos helyzetét. Ezeket maradandó földi létesítményekhez vagy sokszögelési segédpontokhoz kell méretezni, továbbá helyzetüket a kábelvégekhez is meg kell adni, a kábel hosszában alkalmazott folytonos méretjelöléssel. Ezeken a rajzokon több kábel együttes fektetése esetén fel kell tüntetni a sorrendet, és a sorrend esetleges megváltozását is. A kábelleltár legalább a következő adatokat tartalmazza. A kábelvonal azonossági jelölését, kábelszakaszainak hosszát, szerelvényeinek típusát és darabszámát; a kábel szabványos megnevezését; a kábelfektetést és szerelést végző kivitelező nevét; a fektetés és a szerelés időpontját.

 

milyen buktatók adódhatnak mérésnél?

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a kábelek szigetelési ellenállás-mérési jegyzőkönyvét a villamos berendezés első/időszakos ellenőrzésének jelentéséhez vagy a tűzvédelmi irathoz (erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatának dokumentációjához) csatolják, pedig nem annak a része. Már többször is beszéltünk róla, hogy a kábelek szigetelési ellenállás-mérési jegyzőkönyvét nem szabad összekeverni a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérési jegyzőkönyvével. Egy másik gyakori hiba, hogy a méréseket nem megfelelően értékelik. Az 1 M -os előírás nem a kábelek szigetelési ellenállására vonatkozik! Ha kábeleket mérünk, azt át kell számítani M ×km-be, a hőmérsékleti tényező figyelembevételével. További hiba, hogy a mért értéknél <, >, jeleket használnak, vagy értéket írnak be. Való igaz, de ettől még nem dől össze a világegyetem – remélem. A „értékkel” csak az a baj, hogy 1) lehetetlen, 2) nem lehet mérni. A <, > jel alkalmazása azért jelent problémát, mert a mért értékkel még számításokat kell végezni, és az így kapott értéket össze kell hasonlítani a szabványban meghatározott értékekkel. Például: 2000 M méréshatárú műszerrel egy 5*10 NYY-J típusú 20 méteres kábelszakaszon 2000 M -ot mértünk 20 °C-on (n=1). Rmért>2000 M . Ebből Rszám>40 M (Rszám= Rmért×l[km]×n; vagyis Rszám= 2000×0,02×1).A szabványban 10-es kábelre az előírt minimális Rszám: 50 M ×km. Most akkor az Rszám>40 M megfelel, vagy sem? Gyakori problémát jelent, hogy a kábelek mérését úgynevezett érintésvédelmi műszerrel végzik. Ezt a szabvány nem tiltja, azonban ezen műszerek méréshatára általában 1000 M – néhány esetben 2000, még ritkábban 3000 M . Ezek a méréshatárok kis kábelhossz mérését lehetetlenné teszik, mivel a kis méréshatár miatt lehetetlen olyan értéket számolni, amely meghaladja a szabványban előírt értéket. Mivel a mértérték maximum a méréshatár lehet, a táblázatban csak azzal az esetekkel foglalkozunk, amikor a műszer „végkitérésben” van, vagyis a méréshatárnak megfelelő, a műszerrel mérhető maximális értéket mérünk.

 

A kábelvonalak átadása

A kábelvonalak átadása során célszerű ellenőrizni:

  • A kábelvonalak a jogszabályoknak, szabványoknak, szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően, jóváhagyott dokumentáció szerint; az előírt típusú, szerkezetű kábelek, kábelszerelvények felhasználásával; a kábelalagutak, közműalagutak, kábelfolyosók az érvényes előírások betartásával létesültek-e.
  • A kábel árnyékolása, fémköpenyének, páncélzatának földelése megfelelő-e.
  • A váltakozó áramú, egyerű kábelek megfogatása nem képez-e mágnesesen zárt kört.
  • Készült-e a tényleges állapotot tükröző dokumentáció.
  • A beépített és felhasznált kábelek és kábelszerelvények megfelelnek-e a szabványok követelményeinek.
  • A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzített mérési eredmények kielégítik-e a szabványokban előírt értékeket. (Vezetők és árnyékolás folytonossága, feszültségpróbák, szigetelési ellenállásmérés, fém tartószerkezetek földelési ellenállása).

 

A kábelvonalak üzembe helyezése

Az üzembe helyezés feltétele, hogy a következő dokumentációk rendelkezésre álljanak:

  • fektetési rajz,
  • kábelleltár,
  • építési napló és vizsgálati jegyzőkönyv.

A kábelvonalak üzembe helyezése során célszerű ellenőrizni a következőket:

  • A fázisok azonosítása és jelölése megtörtént-e.
  • A 6/10 kV-os és annál nagyobb névleges feszültségű, szabadvezetékhez közvetlenül csatlakozó kábelvonalak esetén létesített túlfeszültségvédelme megfelelő-e.
  • Az egyerű kábelrendszerek fektetési módja megfelel-e.
  • Az épületbe való bevezetések lezárása megfelelő-e (tömítettség; állatok, szennyeződés bejutását megakadályozzák-e).
  • Zárt kábelterek bejáratainál el vannak-e hehelyezve az előírt tűzvédelmi berendezések.
  • Szellőzőnyílások, aknák közelében, kábelalagutakban tárolnak-e egészségre veszélyes vagy tűz- és robbanásveszélyes anyagot.
  • A közlekedési útvonalakat elzárja-e a mozgást akadályozó tárgy.

Nagyjából ennyi. A következő hónapban tovább folytatjuk kalandos utunkat a változó előírások tengerében.

DokumentálásSzabványok


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó