Szabványok

Erősáramú kábelek kiválasztása és elhelyezése

Navigálás a változó előírások tengerében XVII.

2014/3. lapszám | Rátai Attila |  28 613 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

AZ MSZ 13207:2000 (0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) szabvány előző számunkban megkezdett tárgyalásának folytatása előtt nézzünk pár meghatározást. Tartsuk elménkben, hogy kábelvonalak létesítésénél olyan követelmények vannak, amelyekre nem is gondolnánk, és a hibák következményei sokkal súlyosabbak, mint amire számítanánk.

Meghatározások

Védőműtárgy: a környezetet és kábelt egymás káros hatásaitól védő szerkezet. Kábelvédőcső vagy védőcső: út vagy egyéb műtárgy alatt futó mechanikai sérüléseknek kitett kábel védő műtárgya.

Kábelcsatorna: épületen belül vagy azon kívül kialakított (közel) vízszintes kábelek – ki hinné – elhelyezésére, védelmére használt szerkezet vagy műtárgy. Fontos, hogy a hosszúsági méretei jelentősen nagyobbak a keresztmetszeti méreteinél. (Épületen belül vagy azon kívül – könyörgöm, van más variáció? Negyedik dimenzió…) A kábelcsatorna általában terepszintbe vagy az alá süllyesztett; lehet bújható vagy úgynevezett környezetből szerelhető; fedlapos, felülről nyitható, oldalról hozzáférhető vagy alulról kezelhető.

Kábelhelyiség: kábelek kezelésére, elhelyezésére, a kezelőszemélyzet befogadására létesített, épületszerkezetekkel elhatárolt légterű tér.

Kábelfolyosó: épületben vagy önálló építményként a környező terepszint feletti (közel) vízszintes, járható, kábelek elhelyezésére szolgáló folyosószerű helyiség.

Kábelalagút: ugyanaz, mint a kábelfolyosó, csak a terepszint alatt.

Kábelakna: függőleges kábelvezetésre használt kábelhelyiség. A mélysége jelentősen nagyobb a keresztmetszeti méreténél. Lehet hágcsó vagy létra segítségével mászható.

Közmű- vagy vezetékalagút: többféle közmű vagy vezeték elhelyezésére alkalmas, terepszint alatti, járható, alagútszerű építmény. A különféle vezetékek ellenőrzése, karbantartása, javítása a többi vezeték zavartalan üzemeltetése közben végezhető el. (A szabvány szerinti meghatározása kitér arra, hogy ez kiásás nélkül legyen elvégezhető – megint nem értem, hacsak a dél-amerikai paszszátszél nem hordja tele alagutunkat félig olvadt antarktiszi bauxitnyomelemekkel. Na mindegy.)

Közműfolyosó: a közműalagút épületek pinceszintjén (fogadószintjén) – de attól elválasztott – kialakított folytatása.

Elválasztás: a kábelnek egy másik kábeltől vagy közművezetéktől – térköztartókkal, választótéglázással kábelárokban, védőlemezekkel levegőben – való térbeli elhatárolása.

Kábelcsoport: csak akkor beszélünk kábelcsoportról, ha az egymás közelében elhelyezett kábelek vagy kábelrendszerek egymás terhelhetőségét befolyásolják. Biztonsági övezetről akkor beszélünk, ha a kábel környezetének méreteit és használatát jogszabály szabályozza. Ilyen rendelet például a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villa-mosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről.

Megközelítés: a kábel és a vele (közel) párhuzamosan haladó nyomvonalú más, általában nyomvonalas létesítmény olyan helyzete, amelyben a két létesítmény kölcsönös hatást fejthet ki egymásra, vagy veszélyeztetheti egymást. A megközelítési távolság a kábel és más létesítmény egymáshoz legközelebb eső alkotóinak legkisebb távolsága, természetesen az előbb említett megközelítés tekintetében.

Keresztezés: ugyanaz, mint a megközelítés, csak itt a nyomvonalak keresztezik is egymást. Keresztezési távolság: a szabvány értelmében egymást keresztező kábelek, illetve kábelek és más létesítmények alkotóinak legkisebb távolsága.

Fektetési mélység: a terepszint és a kábel alsó érintősíkja közötti legkisebb távolság.

Szabályozott terep: építmények, utak, műtárgyak által szabályozott felszínnel rendelkező terep.

Szabályozatlan terep: ahol vagy a talaj szintjének változásával, vagy mélységbe hatoló földmunkával kell számolni.

Kábelfektetés módja talajban:
Fektetési mélység

A kábel fektetési mélysége szabályozott terepen 0,6-0,8 méter. Szabályozatlan terepen ez minimum 1 méter. Kisebb mélységben is fektethetők kábelek, ha a helyi körülmények miatt az előírt fektetési mélység nem biztosítható. Ebben az esetben fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást vagy védőcsövet kell alkalmazni. A kisebb mélységben való fektetés tényét a kábelnyomvonal rajzán rögzíteni kell. Árnyékolás nélküli kábeleket 0,6 méternél kisebb mélységben fektetni csak védőcsőben vagy szilárd burkolat alá, vagy a betáplálási ponton áram-védőkapcsolóval ellátva lehet.

Kábelárok kialakítása

A kábelárok kialakításánál figyelni kell a már meglévő építmények, vezetékek biztonságára, attól függetlenül, hogy a föld felett vagy a föld alatt vannak-e. Szenynyezett, agresszív hatású talaj esetén a földet ki kell cserélni. Mivel földben történő kábelfektetésnél a talaj hőelvezető (hűtő) szerepet is betölt, a túl nagy hőellenállású talajt is ajánlatos kicserélni. (A szabvány 2,5 K x m/W határértéket javasol. Életszerű: bármikor kábelt fektetek, részletesen utánajárok ezen ajánlás megvalósulásának – segítség!) A kábelárokból el kell távolítani a kábel sérülését okozó darabos, éles tárgyakat, majd az aljára egy minimum öt centiméter vastagságú, semleges kémhatású homok ágya-zóréteget kell kialakítani. A lefektetett kábelt is le kell fektetni egy legalább öt centiméter vastagságú ágyazóréteggel. Az ágyazórétegnek a kábelek közötti teret ki kell töltenie.

Kábelek, kábelrendszerek elrendezése a kábelárokban, elválasztás

A kábeleket a kábelárokban lehetőleg azonos mélységben kell fektetni, a kábelárok szélétől minimum 0,1 méterre. Az egy síkban fektetett kábeleket egymástól minimum 0,07 méterre kell fektetni. (Ezt egymástól 1-1,5 méterre elhelyezett távköztartók alkalmazásával, ágyazóréteggel való kitöltéssel vagy átlapolt választótéglázással lehet biztosítani.) Háromfázisú rendszert alkotó egyerű kábeleket háromszögben egymást érintve vagy síkban egymástól minimum 0,07 méter távolságra lehet elhelyezni, az előbb említett módokon biztosítva a minimális távolságot (1 ábra).

Amennyiben több rétegben kell kábeleket fektetni, az egymás fölötti rétegek között minimum 0,2 méter vastag, jól tömörített ágyazó réteget kell elhelyezni. (Ebben az esetben a kábelek terhelhetősége jelentősen csökken, amit a talaj kiszáradása tovább ront.)

Jelzőszalag, jelzőháló, védőborítás

Minden talajban fektetett közművezeték nyomvonalának jelölésére jelzőszalagot kell alkalmazni. A jelzőszalagnak meg kell felelnie az MSZ 7487-2:1980 szabvány követelményeinek.

Az MSZ 7487-2:1980 követelményei többek között a következők: a jelzőszalag anyaga környezetének hatására a színét nem változtathatja meg, és a rajta lévő feliratnak olvashatónak kell maradnia. A kábel felett elhelyezett szalagnak folyamatosnak kell lennie. A szabvány nem bíz semmit a véletlenre. A jelzőszalagot lehet toldani, de a toldás szakítószilárdságának minimum a szalag szakítószilárdságával megegyezőnek kell lennie. A szabványírók megengedő mivoltának köszönhetően, a jelzőszalagot kötés nélkül is lehet toldani, minimum három méteres átfedéssel.

A szabvány az MSZ 7487-2:1980 szabványon kívül további követelményeket is támaszt a jelzőszalaggal kapcsolatban. A jelzőszalag szélessége 100-200 mm, vastagsága minimum 0,2 mm vastag, sárga színű legyen, melyen legfeljebb 0,5 méterenként vörös színű villámjel és ERŐSÁRAMÚ KÁBEL felirat ismétlődjön. A jelzőszalag vagy jelzőháló szakítószilárdsága legalább 10 MPa, a szakadási nyúlása legalább 200% legyen. A kábelszalagot vagy jelzőhálót a kábel fektetési mélységének a felén kell elhelyezni, de a kábelt nem közelítheti meg 0,3 méternél jobban. Ezen a távolságon nem a kábel középpontja, hanem a felső alkotója értendő. Kábel vagy kábelcsoportok felett elhelyezett több kábelszalagot egymástól 0,2-0,3 méterre kell elhelyezni.

A föntről érkező áldások (markológép, ásó, amelynek másik felén támaszkodó láb található, csákány stb.) negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében 3,6/6 kV, illetve nagyobb névleges feszültségű kábelek esetében a jelzőszalag alá, a kábelvonal felett folyamatosan az ágyazórétegre védőborítást kell elhelyezni. Amennyiben a kábel fektetési mélysége kisebb az előírtnál, fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást vagy védőcsövet kell alkalmazni. A fokozott mechanikai szilárdságú védőborításhoz műanyaglemezeket nem szabad alkalmazni.

A védőborítás téglából vagy megfelelő méretű betonlapokból, vagy olyan – a környezet hatásainak tartósan ellenálló – műanyaglapokból alakítható ki, melyek átestek a szabvány M3-as melléklete szerint elvégzett vizsgálatokon, és megfelelő ütőszilárdságukról minősítettek. (Műanyag- lemez esetén – hogy az ágyazóréteg kiszáradását meggátoljuk –,célszerű az egymás mellett futó, műanyaglemezből készült védőborítások között minimum 5 centiméteres közöket hagyni. Nem felejtettük el, hogy az ágyazórétegnek hőelvonó szerepe is van, amit kiszáradva – laboratóriumi kísérletek mellőzésével is beláthatóan – határozottan nehezebben tud elvégezni.)

Kábelvédőcső, tömbcsatorna

Az emberekkel szemben a kábeleket nem illetlenség csőbe húzni. Ilyen mechanikai védelemre használható eternit-, műanyag-, acél- és betoncső. A védőcsövek belső átmérője egy kábel esetén a kábel külső átmérőjének minimum kétszerese, több kábel esetén minimum a kábelek köré húzható kör átmérőjének a másfélszerese kell legyen.

A védőcsöveket tengelyirányban kell egymáshoz csatlakoztatni, úgy, hogy egyenes vonalban helyezkedjenek el. Belső felületük nem lehet érdes, a toldásoknál, peremeknél, széleknél nem lehetnek olyan kiálló részek, amelyek a kábelt behúzáskor megsérthetik.

Nem szabad elfelejteni, hogy a csőbe húzott vezetékek hűlési viszonyai általában kedvezőtlenebbek, mint az ágyazórétegben fekvőké. Az ilyen kábelek terhelhetőségének meghatározásakor más előírásokat kell figyelembe venni.

Különböző névleges feszültségű kábeleket nem szabad ugyanabban a védőcsőben vezetni. Ehhez hasonlóan az erősáramú és jelzőkábeleket is külön védőcsőben kell elhelyezni. Ez alól a közvilágítási kábelek és a hozzájuk tartozó vezérlőkábeleket kivételek. Egymás tartalékát képező jelzőkábelek sem szabad közös védőcsőben helyezni.

A védőcsövet úgy kell elhelyezni, hogy vízzsák ne keletkezhessen benne. Tömítéssel meg kell akadályozni a cső beiszapolódását, a kábel későbbi kihúzhatóságát biztosítván. Tömbcsatorna- elemeket egyenes vonalban kell fektetni, irányváltásnál aknát kell létesíteni.

Kábelek elhelyezése levegőben – Kábelek alátámasztása és megfogása

A vízszintesen vezetett kábeleket – amennyiben az MSZ 146 sorozat másképp nem rendelkezik – a keresztmetszettől függően 0,4-1 méter távolságban alá kell támasztani, vagy meg kell fogatni. Az egyerű kábelek esetében a rögzítéssel szemben pluszkövetelmény, hogy ellenálljanak a zárlati áram dinamikus erőhatásainak is.

A kábelt tartó szerkezeteken élek, csúcsok ne legyenek. A kábelek alátámasztásául szolgáló szerkezetek, bilincsek szélessége minimum a kábel külső átmérője, de legalább 20 mm-es legyen. A tartószerkezet maximális szélessége maximum 0,6 méter lehet. Egymás fölött tartószerkezeteken erősáramú kábeleket minimum 0,2 méter függőleges távolságban lehet elhelyezni.

Amennyiben a kábel árnyékolás nélküli, és vezető anyagú szerkezeten van elhelyezve, érintésvédelemmel kell ellátni. Egymás mellett vezetett kábelek, kábelrendszerek esetén a kábelek és a fal síkja között legalább a kábel külső átmérőjének felének megfelelő, de minimum 20 mm távolságot kell biztosítani. A vízszintesen vagy függőlegesen vezetett kábelek közötti távolság minimum a kábel külső átmérője. A háromszög alakzatban elhelyezett kábelrendszerek közötti távolság pedig minimum a kábelek külső átmérőjének a kétszerese legyen (2. ábra).

Kábelcsatorna, kábelhelyiség

Közlekedésre alkalmas, úgynevezett bújható kábelcsatorna minimális mérete 0,8 méter szabad útszélességű és 1,3 méter szabad magasságú legyen. Ennél kisebb szabad szelvényű kábelcsatorna szerelésre nem alkalmazható. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a kábel szerelését a környezetből lehessen megvalósítani.

A kábelalagút, kábelfolyosó közlekedés céljára szolgáló részeinek minimális mérete 0,8 szabad útszélességű, és járószint feletti magassága minimum 1,9 méter lehet. A szabad útszélesség csökkenthető, de csak rövid szakaszon – 0,6 méter szélesség és 1,6 m magasság –, indokolt esetben. (Keresztezések, kábelbevezetések.) A kábelalagút és a bújható kábelcsatorna mindkét végén kijárattal kell, hogy rendelkezzen; az egyik búvónyílás is lehet, amelynek mérete legalább 0,8x0,8 méter. Bújható csatornákban legalább 20 méterenként búvónyílást kell létesíteni.

Kábelcsatornákban és kábelhelyiségekben a kábeleket padozaton vagy az oldalfalakra erősített tartószerkezeteken, egymás mellett vagy egymás felett lehet elhelyezni. (Tehát tartószerkezet nélkül antigravitációs térben nem lebeghetnek kábelek. Persze lehet, hogy megint én nem értek valamit. Végül is a KRESZ-ben is olvashatnánk, hogy a gépjármű kormányzása kormánnyal, gurulása keréken és a kitekintés ablakon keresztül történjen.) A kábeltartó szerkezeteket úgy kell elhelyezni, hogy a kábelekhez karbantartás, azonosítás, javítás, átcsoportosítás céljából hozzá lehessen férni. Különböző névleges feszültségű és rendeltetésű kábeleket vagy külön tartószerkezeteken, vagy ugyanazon tartószerkezetek különböző szintjein kell vezetni. Gondoskodni kell a kábelek mechanikai és tűzvédelmi szempontból történt elválasztásáról is. A kábelcsatornák és -alagutak víztelenítésének lehetőségéről szintén gondoskodni kell.

Közműalagút, közműfolyosó és egyéb vezetékcsatorna

Kábel bármilyen csővezetékkel közös csatornába, védműtárgyba stb. csak akkor fektethető, ha az adott csővezeték(ek) szerelésekor, karbantartásakor a kábel nem sérül. Ez a követelmény biztosítható megfelelő távolság betartásával, vagy a munkavégzés idejére a kábel számára biztosított kiegészítő védelemmel. Kábelt egyéb vezetékcsatornába csak akkor szabad helyezni, ha biztosítva van, hogy a környezeti hőmérséklet nem nagyobb, mint 30 °C. Ezt, ha a természetes szellőzés nem biztosítja, mesterséges szellőztetéssel kell elérni, ellenkező esetben a kábel terhelhetőségét a nagyobb környezeti hőmérséklet figyelembevételével kell meghatározni. (Magyarul fűtéscső mellett vezetett kábel terhelhetőségénél meglepődhetünk.)

És most jön az az információ, amely nélkül villanyszerelő nem létezhet, ugyanis ezen ismeret nélkül a szakma élőhalottjai vagyunk! Továbbolvasva olyan ismeretek birtokába kerülünk, amelyekkel belépünk a szakma krémjébe, a villamossági kivitelezők elitjébe. Íme…

Kábelek elhelyezése hidakon

Hidakon kábeleket átvezetni csak kábelcsatornában szabad. Egy-egy kábel átvezetésére lehet U-idomacélt vagy acél védőcsövet is használni. Ebből következik, hogy a kábeleket mechanikai védelemmel kell ellátni. A szabvány arra vonatkozóan is tanácsot ad, hogy a kábeleket a vízfolyással ellentétes oldalon helyezzük el. A kábelcsatorna kialakításánál figyelni kell arra, hogy ne alakulhassanak ki vízzsákok, továbbá biztosítani kell a kábel behúzásához nélkülözhetetlen görgők elhelyezhetőségét is. Ezt kiemelhető fedőlapokkal ellátott, megfelelő méretű nyílások kialakításával lehet elérni. Több kábel befogadására szolgáló kábelcsatornát a szabvány javaslata szerint felülről nyithatóan, az egyik oldalán szerelőjárdával ellátva érdemes létesíteni. Ha esetleg a járda korlátját a járda kábelcsatorna felőli oldalára tenné, ne tegye. Az MSZ 13207:2000 5.4.4. pontja szerint a korlátot az ellenkező oldalra kéne tenni.

A kábeleket zongorahúr-feszességben fektetőket a szabvány ezen szokásuk felfüggesztésére szólítja fel, dilettáns megoldás helyett dilatációs hézagok figyelembevételére utasít. Röviden, a híd dilatációs mozgásából adódó problémák kiküszöbölése érdekében a híd és a talaj között kábeltöbbletet kell hagyni. A hídon csak extrudált szigetelésű és burkolatú kábelt szabad elhelyezni. Az esetleges toldásokhoz szükséges helyet biztosítani kell, bár nem tudom, hány ipari alpinista rendelkezik kábelszerelői képesítéssel.

Épületbevezetések és épületek

Szerintem ilyen magyar szó nincs is: épületbevezetés. Maximum épületbe vezetés, de mindegy – ráadásul ez már nem is egy szó. De az is lehet, hogy az épületbe vezetés hallatán egy részeg sofőr elrontott féktávja jutna eszünkbe, ez esetben visszavonom előző szavaimat. Az épületbevezetés szókapcsolatot eleve kizárom, mert mibe vezetem be az épületet, talán a rendeltetésének ellátásának rejtelmeibe?

Alapozáson és falakon való átvezetéseknél a kábelt védőcsőben vagy vízzáró tömítéssel rendelkező átvezető csőben kell vezetni. Behúzás után az épület belseje felé emelkedő védőcsövet – a víz kifele zubogjon – vízzáróan tömíteni kell. Épületbe való bevezetéseknél a talaj süllyedéséből és a mozgásokból eredő mechanikai igénybevétel szempontjából párnázással tehermentesíteni kell. Kábelvédőcsövek az alapban és a falakban ne keresztezzék egymást.

A nem kábelcsatornákban vezetett vagy kábelhelyiségekben elhelyezett kábeleket védeni kell a mechanikai sérülések, tűz és agresszív környezet ellen. (Ez az épület szerkezeti adottságainak megfelelő kihasználásával is történhet, például falhornyokban, falsarkokban való elhelyezéssel.)

Ha a kábelnyomvonal egy része állmennyezet felett halad, a terhelhetőségre való méretezésnél figyelembe kell venni az álmennyezet esetleges hőforrásait is. Ezen kívül számolni kell az álmennyezet alatti tér hőmérsékletével, és nem szabad elfeledkezni az átszellőzésről sem. Árnyékolás nélküli kábelek tartószerkezeteinek érintésvédelméről és ezen szerkezetek műszeres ellenőrzéséről gondoskodni kell. A kábelek nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy a normál vagy a rendellenes üzeme az épületben elhelyezett távközlési és információátviteli berendezéseket jelentősen ne befolyásolja.

Kábelek elhelyezése szabad téren

Szabad téren kábeleket csak erre a célra létesített tartószerkezeten szabad elhelyezni. Az elhelyezés megvalósítható megfelelő szilárdságú, korrózió ellen védett acélsodronyra függesztve is.

A kábeleket mechanikai hatások ellen védeni kell. Közterületen és nem közterületek közlekedési útvonalai mentén legalább 2,5 méter, nem közterületeken legalább 1,8 méter magasságig kell ezt megvalósítani, természetesen a talajszinttől számítva. A kábelt – ahol ez várható – védeni kell a lehulló tárgyak ellen. Ez szükséges lehet rakodóterek, szállítószalagok, daruk stb. közelében. A kábeleket a várható hőhatások ellen védeni kell. Ugyanez igaz a káros vegyi behatásoknak kitett kábelek esetében is, vagy olyan kábeleket kell alkalmazni, amelyek elviselik ezen behatásokat. A tartós napsugárzásnak nem ellenálló kábelek védelméről – takarásáról – is gondoskodni kell. Amennyiben a kábel közvetlenül csatlakozik szabadvezetékhez vagy szabadtéri berendezéshez, gondoskodni kell túlfeszültség-védelemről is.

DokumentálásKábelSzabványok

Kapcsolódó

---