Légi akadályvilágítás III.
A világítástechnika mostohagyereke
2012/10. lapszám | Jankó István | 8890 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikksorozatunk befejező részét – miután megismertük az akadályvilágító lámpatestek különböző típusait, azok fejlődését és telepítésük szabályait – a világítástechnika e speciális ágának gyakorlati tudnivalóinak ismertetésének szenteljük. A lámpatestek elhelyezése, mechanikai szerelése Az akár 100-200 méteres magasságban elhelyezett akadályvilágító eszközök elhelyezése, rögzítése kritikus kérdés. A világító berendezések részére erős és a lámpatesthez pontosan illeszkedő tartószerkezetet kell készíteni (vagy vásárolni). Ajánlatos tűzihorganyzott acél kivitelű szerkezetet alkalmazni, hogy a rögzítés időtálló és stabil legyen.
Gondolnunk kell arra is, hogy a tartószerkezetnek a szélterhelésen kívül egyéb terhelést is bírnia kell (pl. azt, hogy adott esetben a szerelő is belekapaszkodhasson). Fontos, hogy a tartószerkezet illeszkedjen a lámpatesthez (1. ábra). A felszerelés előkészületekor meg kell győződnünk arról, hogy mi a lámpatest rögzítésének helyes módja. A szükséges rögzítési méreteket általában a mellékelt gépkönyvek tartalmazzák. Ezt azért hangsúlyozom, mert gyakran szembesülök azzal, hogy a kivitelezők mindenféle barkácsmegoldással próbálkoznak, és a végeredmény rendszerint eléggé lehangoló (2. ábra). Abban az esetben, ha a lámpatestek felett olyan szerkezetek vannak, amelyeken jelentős jégképződés lehetséges, akkor a lámpatestek felett ún. jégvédő rácsot kell elhelyezni, természetesen úgy. hogy az a lámpa láthatóságát ne akadályozza.
Kábelnyomvonal kialakítása, kábelezés
A kábelnyomvonalat praktikus okokból lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy az viszonylag köny-nyen szerelhető és ellenőrizhető legyen (pl. a felmászó létra mellett vezetve). Itt is törekedni kell az időtálló és stabil rögzítésre. Nem ajánlatos az egyszerű beltéri műanyagbilincsek használata, mert egy függőleges nyomvonalon könnyen előfordulhat, hogy pár helyen a bilincs elöregszik, elenged, és emiatt az egész kábelszakasz leszakad. A nyomvonal kialakításánál gondolni kell a kábel súlyára is, ami egy hosszabb szakasz esetén jelentős lehet. A rögzítő szerelvények felületvédett fémbilincsek, vagy erre a célra alkalmas műanyag vag y műanyag-fém tartóbilincsek legyenek. A lámpák tápkábelei mechanikai védelemmel (fémfegyverzettel) ellátott UV-álló típusú kábelek legyenek.
A lámpák bekötőkábelei kisebb keresztmetszetű kábelek is lehetnek, de ezek mechanikai és UV-védelméről külön gondoskodni kell, például UV-álló gégecső használatával. Természetesen a lámpaáramkörök tápkábeleit a terhelések ismeretében, melegedésre és feszültségesésre is méretezni kell. A kábelek fémfegyverzetét össze kell kötni a villámvédelmi földeléssel, adott esetben a nyomvonalon több helyen ún. köpenyföldeléssel az acélszerkezethez kötni. A nyomvonalon elhelyezett kötődobozoknak legalább IP65-ös védettségűnek és UV-állónak kell lenniük. Ezek tömített fémdobozok vagy UV-álló tömített műanyagdobozok lehetnek. Az anyagok UV-állóságát külön ki kell hangsúlyoznom, mert szintén gyakran találkozok nem megfelelően megválasztott szerelési anyagokkal, melyek néhány év alatt a nap által kibocsátott UV-sugárzás következtében teljesen el-öregszenek, szétporladnak, a kábelek köpenyszigetelése teljesen tönkre megy.
Villám- és túlfeszültség-védelem
Azoknak az építményeknek, ahol az akadályvilágítás elhelyezésre kerül, rendelkezniük kell megfelelően kialakított villámvédelemmel. Ez a feltétel az építmények rendeltetéséből és magasságából adódóan többnyire adott. A felszerelt lámpákat, ill. tartószerkezeteiket ebbe a meglévő villámvédelmi rendszerbe kell bekötni. Az építmény tetején (pl. torony csúcsán) elhelyezett lámpatest villámvédelméről úgy kell gondoskodni, hogy mellette egy nála magasabb felfogó-rúd legyen, ami nagy valószínűséggel megakadályozza azt, hogy a lámpán villámcsapás talppontja keletkezzen (1. ábra). A közvetlen villámcsapást a lámpatestek általában nem viselik el. A kiépített akadályvilágító áramköröket ajánlatos túlfeszültség-védelemmel is ellátni. Erre a célra többnyire megfelel a II. fokozatú (varisztoros) védelmi eszközök használata. Hosszú nyomvonal esetén célszerű fent, a lámpák közelében is túlfeszültség-levezetőt beépíteni. Az akadályvilágító áramkörök túlfeszültség-védelménél az általános gyakorlattal szemben nem a hálózat felől érkező túlfeszültségek ellen kerül alkalmazásra a védelem, hanem a lámpák irányából érkező feszültség-impulzusok ellen kell védekezni, megvédendő a többi lámpatestet, a vezérlőszekrényt és a mögöttes hálózatot.
1. kép Az építmény tetején (pl. torony csúcsán) elhelyezett lámpatest villámvédelméről úgy kell gondoskodni, hogy mellette egy nála magasabb felfogó-rúd legyen, ami nagy valószínűséggel megakadályozza azt, hogy a lámpán villámcsapás talppontja keletkezzen.
Tápellátás
Az akadályvilágítási áramkörök fontosságából fakadóan a tápellátásukat AC vagy DC szünetmentes táplálásúra kell kialakítani. Itt jegyzem meg, hogy ez sajnos hazánkban nagyon sok helyen nem így van kialakítva. Sok más mellett erre sincs kötelező előírás, de hangsúlyozni kell azt, hogy az akadályvilágítás működőképességéért a létesítmény tulajdonosa vagy üzemeltetője felel.
2. kép Az akár 100-200 méteres magasságban elhelyezett akadályvilágító eszközök elhelyezése, rögzítése kritikus kérdés.
Vezérlés – vezérlőszekrény
Az akadályvilágító lámpatestek vezérléséről röviden összefoglalva a következők állapíthatók meg: A lámpatestek működésének figyelése: általában a névleges áramok figyelésével történik. Abban az esetben, ha az áramkörök által felvett áram egy beállított szint alá csökken, az valamelyik lámpatest meghibásodását jelenti, a vezérlés hibajelzést ad.
- Alkonyati bekapcsolás: a lámpatestek alkonyati bekapcsolása, vagy átkapcsolás nappali és éjszakai üzemmód között. Van olyan lámpatest, amelynek van nappali (fehér fényű), alkonyati és éjszakai (piros fényű) üzemmódja is. Az alkonyati és éjszakai üzemmód a fényerősségben különbözik.
- Villogtatás: a közepes vagy nagy intenzitású lámpatestek villogását a vezérlőszekrényben elhelyezett, erre a célra szolgáló speciális szilárdtest-relé végzi. A távol elhelyezett, de összetartozó magas építmények lámpatesteinek szinkronban történő villogtatásáról GPS alapú vezérlés gondoskodik.
A vezérlőszekrény tartalmazza továbbá az áramköri biztosítókat, a túlfeszültség-védelmet, feszültségfigyelést a tápfeszültségre és esetleg az elmenő áramkörökre vonatkozóan, a szervizkapcsolót, meghibásodást figyelő áramköröket stb. A hibajelzések történhetnek helyi vagy távoli diszpécserközpontba, de megoldható a karbantartó SMS-értesítése is. Az egy építményen elhelyezett különböző típusú (alacsony, közepes vagy nagy intenzitású) lámpatestek vezérlése egy vezérlőszekrényből történik, de természetesen több áramkör van kialakítva, külön védelemmel és hibajelzésekkel. A sok lámpatestet tartalmazó objektumok esetében az azonos típusú lámpák részére is célszerű biztonsági okból több áramkört kialakítani.
Új beruházásnál vagy teljes felújításnál érdemes a lámpatestekkel egyszerre a megfelelő vezérlőszekrényt is megvásárolni, mert így biztosítható a rendszer hibátlan működése. Általában az akadályvilágítást gyártó cégek vezérlőszekrényt is ajánlanak az adott konfigurációhoz, egyéb esetben a vezérlőszekrényt az egyedi igények és a kiviteli terv szerint szakcéggel le kell gyártatni.
Karbantartás
Az akadályvilágító berendezés karbantartására és ellenőrzésére szintén nincs ren deleti előírás. A karbantartás gyakorisága minden esetben függ a telepített rendszer és a lámpák karbantartásigényétől (pl. az alkalmazott világítótest üzemidejétől) és a környezet szennyezettségétől. Például egy kéményeken elhelyezett lámpatesteket attól függetlenül, hogy azok működőképesek vagy sem, időközönként tisztítani kell, mivel a burák elszennyeződése a kellő fénykibocsátást erősen csökkentheti. Ez természetesen vonatkozik más, szennyezett levegőjű környezetben lévő akadályvilágító lámpatestekre is. Természetesen a karbantartás alkalmával ellenőrizni kell a lámpák működőképességét és sérülésmentességét, például azt, hogy a bura nem repedt vagy a lámpa belülről nem párásodik-e, ami tömítetlenségre utal. Értelemszerűen hiba esetén a javítást vagy a lámpa cseréjét el kell végezni.
Felújítás
Az akadályvilágító berendezések felújítása alkalmával a hazai gyakorlat sajnos az, hogy általában a régi lámpatesteket hasonló kategóriájú új lámpatestekre cserélik. Általában a hálózat és a vezérlőszekrény a régi, elhasználódott és korszerűtlen marad. Anyagi források hiányában elektromos terv nem készül, a közlekedési hatóságot pedig előírások hiányában, az egyszerűség kedvéért szinte sohasem kérdezi az esetlegesen megváltozott feltételekről, pedig ez utóbbi kívánatos lenne. Gondoljunk csak arra, hogy az eredeti berendezés telepítése óta esetleg évtizedek teltek el, közben a nemzetközi előírások is megváltoztak, adott esetben a közelben repülőtér létesült, vagy esetleg a légiközlekedés a körzetben megváltozott. Megkeresés esetén előfordulhat, hogy a hatóság adott létesítményre egészen más akadályvilágítást írna elő, de erre a saját tapasztalatom alapján még példa nem volt. Sajnos az is előfordult, hogy a kicserélt új lámpatestek a korszerűtlen akadályvilágítási hálózat, a túlfeszültség-védelem hiánya miatt, valamint a villámvédelmi és földelő-berendezések hibája okán idejekorán meghibásodtak. Ebből az következik, hogy felújításnál a legtöbb esetben nem elégséges a lámpatestek kicserélése, hanem ajánlatos a meglévő rendszer felülvizsgálata és szükség esetén teljes cseréje. Természetesen ehhez elektromos terv készítése szükséges.
A munkavégzés személyi feltételei
A magas építményeken végzett munkák különleges személyi és eszközigénnyel járnak. Az akadályvilágítás szereléséhez, karbantartásához, javításához a villanyszerelő képesítésen kívül alpinista vizsgával is rendelkező szakemberek munkája szükséges. A munkát legalább két ember végezheti, és esetleg szükséges lehet lent további segítő (segítők) munkájára is. A felszerelésük a szükséges szerszámozottságon kívül megköveteli a minősített és bevizsgált hegymászó felszerelés használatát is, ami általában úgynevezett beülőből, hegymászó kötelekből, hevederekből, karabinerekből, védősisakból stb. áll. A munkaadónak ezeket a felszereléseket feltétlenül biztosítani kell a biztonságos munkavégzés érdekében, és a villanyszerelő kollégáknak ezek használata kötelező, mert az életük múlhat a védőfelszerelések használatán.
Remélem, írásommal tudtam segíteni a villanyszerelő kollégáknak a légi akadályvilágítás telepítésének főbb pontjainak megismerésében és az ismereteik szélesítésében.
Néhány megjegyzés
Személy szerint a hazánkban működő akadályvilágítási rendszereket, néhány kivételtől eltekintve, rendkívül elhanyagoltnak tartom. Az új berendezések engedélyezésére és telepítésére, mint arra a cikksorozat korábbi részeiben kitértem, komoly nemzetközi előírások vannak. A meglévő létesítmények ellenőrzésére, karbantartására, felújítására eddigi ismereteim szerint nincs rendeleti szabályozás. A lámpatestek és az akadályvilágítási rendszer részét képező egyéb berendezések beszerzésénél feltétlenül ügyeljünk arra, hogy az adott termék rendelkezzen a szükséges minősítésekkel (CE tanúsítvány, vizsgáló laboratórium által kiállított minősítő jegyzőkönyv), mert ezek hiányában egy légi baleset kivizsgálása alkalmával a bizonylatok hiánya súlyos következménnyel járhat, mind a kivitelező, mind az üzemeltető számára, még abban az esetben is, ha egyébként a balesetet nem az akadályvilágítás működésképtelensége okozta.
AkadályvilágításVilágítástechnikaVillanyszerelés