Légi akadályvilágítás I.
2012/7-8. lapszám | Jankó István | 14 922 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikkemben a világítástechnika a villanyszerelők jelentős részének egy eléggé ismeretlen szegmensével, a légi akadályvilágítással vagy akadályfények területével szeretném megismertetni az olvasókat. Több éves tapasztalatom alapján az elmúlt időszakban sokan fordultak hozzám különböző kérdésekkel ebben a témában, és úgy érzem, hogy sok villanyszerelő kollégában érzékelhető némi bizonytalanság. Találkoztam olyan esettel is, amikor egy kolléga árajánlatot adott többek között egy akadály-világító lámpa cseréjére, és meglepődve tapasztalta, hogy ezek a speciális lámpatestek egy kissé borsosabb áron kaphatók, mint egy hajólámpa vörösre festett burával. De lássuk, hogy miről is van szó.
A légi járművek biztonságos közlekedéséhez rendkívül fontos a légi közlekedés biztonságát veszélyeztető akadályok jól látható megjelölése, illetve kivilágítása. Mik is ezek az akadályok? A magas kémények, tornyok, adóantennák, víztornyok, távvezetéki oszlopok, szélturbinák, hidak, esetleg más magas építmények. A felsorolás nem teljes körű, mivel minden magas műtárgy esetében vizsgálni kell, hogy az mennyiben jelent veszélyt a légi járművek közlekedésére.
Itt vetődik fel a kérdés, hogy milyen magas építményt kell légi akadályvilágítással ellátni? Ennek megválaszolása nem könnyű feladat, ugyanis nem vonatkozik rá általános szabály, mivel a kivilágítandó műtárgy megengedhető magassága nagyban függ annak helyétől, például, attól hogy a közelében található-e repülőtér vagy helikopter-leszállóhely. Általában 45 méter magasságú építmények kivilágítása már szükséges lehet, és az építmény magasságával növekszik a kivilágítás szükségessége, valamint változik az alkalmazandó akadályvilágító lámpák fajtája, színe és működési módja is.
Általános szabályként elmondható, hogy „az olyan akadályokat, amelyek kivilágítása szükséges, alacsony, közepes vagy nagy intenzitású akadályfényekkel, esetleg ezek kombinációjával kell jelezni”. Lássuk ezen speciális lámpák főbb osztályozását az ANNEX 14–16-3 táblázata alapján.
Alacsony intenzitású akadályfények csak állandó, rögzített tereptárgyakra vonatkozóan
- „A” típusú alacsony intenzitású akadályfény: állandó vörös fény, min. 10 cd fényerősség, függőleges irányszög: 6-10°.
- „B” típusú alacsony intenzitású akadályfény: állandó vörös fény, min. 32 cd fényerősség, függőleges irányszög: 6-10°.
Közepes intenzitású akadályfények
- „A” típusú közepes intenzitású akadályfény: villogó fehér fény, 20-60 fpm. (felvillanás/perc), 20 000-2000 cd (adott háttérvilágítás erősségétől függően).
- „B” típusú közepes intenzitású aka- dályfény: villogó vörös fény, 20-60 fpm., 2000 cd. • „C” típusú közepes intenzitású akadályfény, állandó vörös fény, 2000 cd.
Nagy intenzitású akadályfények
- „A” típusú nagy intenzitású akadályfény: villogó fehér fény, 40-60 fpm., 200 000-2000 cd (adott háttérvilágítás erősségétől függően).
- „B” típusú nagy intenzitású akadályfény: villogó fehér fény, 40-60 fpm., 100 000-2000 cd (adott háttérvilágítás erősségétől függően).
A fenti lámpatípusokra vonatkozó részletes adatatok az ICAO ANNEX 14–16. fejezetében találhatók. Mint az a fentiekből is látszik, az akadályvilágító lámpatesteknek egészen speciális igényeknek kell megfelelniük. Meghatározott fényerősség, szín, villogásszám, függőleges sugárzási szög stb. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy telepítési helyük az időjárásnak erősen kitett, tehát IP-védettségüknek ennek megfelelőnek kell lennie.
Ezeknek a berendezéseknek bírniuk kell a szélterhelést, adott esetben a rázkódást, valamint esetenként olyan speciális igénybevételeket is, amit egy adóantenna-torony nagyfrekvenciás zavartatása jelent, továbbá bizonyos határokig ellenállónak kell lenniük a villámok által keltett túlfeszültség-impulzusokal szemben is. További követelmény az is, hogy a közepes és nagy intenzitású akadályfények a pilótákat nem vakíthatják el. Az elmúlt időszakban előtérbe került az az irányelv is, hogy az akadályfények minél kevesebb fényszennyezést bocsássanak ki, tehát a földfelszínről történő láthatóságuk minél korlátozottabb legyen. A cél az, hogy a repülőgépek személyzete jól érzékelje a kivilágított építményeket, azok magasságát és körvonalait.
Természetesen a légi akadályvilágítás tervezésére és létesítésére komoly nemzetközi szabályok, illetve ajánlások vonatkoznak. Ezen előírások szabályozzák a lámpatestekkel szemben támasztott követelményeket is. Lássuk röviden, hogy mik ezek a szabályok. A légi közlekedés biztonsága érdekében már régóta alkalmaznak különféle jelzéseket, illetve világítási megoldásokat.
Már régen felmerült az igény a légi közlekedés egységes, nemzetközi szabályozása iránt, ezért 1944-ben Chicagóban megalakították az ICAO-t – International Civil Aviation Organization (Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet) –, amely először 1951-ben fogadott el a repülőterek berendezéseire, felületek, akadályok, jelöléseire vonatkozó szabványokat, és ajánlott előírásokat. Az ICAO úgynevezett ANNEX-ekben (függelék) fogalmazza meg egy-egy területre vonatkozóan a repülés biztonságával kapcsolatos előírásait és ajánlásait.
2. ábra Közepes intenzitású akadályfények
A légi akadályfények használatára vonatkozó előírásokat az ANNEX 14–16. fejezete tartalmazza. Természetesen 1951 óta a kiadott függelékeket folyamatosan átdolgozták és korszerűsítették. A 2007. évi XLVI. törvény (a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt egyezmény függelékeinek kihirdetéséről) rendelkezik a függelékek hazai kiadásáról, melyek a Magyar Közlönyben jelentek meg, és ma már hozzáférhetők magyar nyelven is (Magyar Közlöny 2007/70/II. szám).
Akadályvilágítás létesítése új beruházás esetén
A létesítés szükségességét az 193/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 5. melléklete fogalmazza meg. „A repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló jogszabályban meghatározott földi berendezések jogszabályban meghatározott biztonsági övezetén belül létesített minden építmény építése esetén, a repülőtér telekhatárától mért 15 kilométer távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt területen 50 méternél magasabb építmény építése, építménymagasságot növelő bővítése, helikopterállomás és leszállóhely telkének szélétől mért 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, bővítése esetén”.
A létesítmény tervezőjének a fenti idézetben meghatározott építmények esetében, a rendelet értelmében, engedélyezési tervet szükséges készítenie, amit az engedélyező hatóság többek között véleményezésre elküld a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának (NKHLI), mint szakhatóságnak.
A szakhatóság a benyújtott tervek alapján megvizsgálja azt, hogy a tervezett létesítmény milyen kockázatot jelent a légiközlekedés számára, és az új műtárgy helyének, magasságának és egyéb szempontoknak a figyelembevételével meghatározza azt, hogy az adott építményt milyen jelzésekkel, illetve aka-dályfényekkel kell ellátni. A kiadott építési engedélynek ez alapján tartalmaznia kell azt, hogy a tárgyi beruházáshoz az NKHLI, mint szakhatóság, milyen feltételekkel járul hozzá, egyáltalán szükséges-e az akadályfény kiépítése, és ha kell, azt milyen típusú akadályfényekkel kell megvalósítani.
3. ábra Nagy intenzitású akadályfények
Az akadályvilágítás létesítéséhez elektromos szaktervezővel kiviteli tervet kell készítetni, ami már a hatóság által megadott paraméterek szerint tartalmazza a beépítendő lámpák elhelyezését, típusát, tápellátását, vezérlését és a szükséges hibajelzéseket stb. Az elkészült építmény átvétele alkalmával az engedélyező hatóság a telepített akadályvilágítás működőképességét és kivitelezésének szabályos voltát ellenőrzi.
Az akadályvilágítások felújításával, a lámpatípusok fejlődésével és a mai korszerű akadályvilágító lámpatestekkel, a lámpatestek elhe- lyezésével, vezérlésével és túlfeszültség- és villámvédelmével, valamint egyéb speciális megoldásokkal cikkem folytatásában részletesen foglalkozok.
Nagy nyomatékkal szeretném jelezni, hogy írásom semmilyen értelemben, és különösen jogi értelemben nem helyettesíti, nem váltja ki az érvényes előírásokat, szabályzatokat, ezek helyett természetesen sem alkalmazási, sem hivatkozási alap nem lehet. (Jelezzük itt, hogy a 2007. évi XLVI. törvénnyel valamennyi ICAO függeléket kihirdették, így a törvény, illetve annak folyományaként a magyar jogrend szerinti további jogszabályok és szabványok mérvadók akár a tervezési, akár az üzemeltetési vagy fejlesztési és hatósági kérdésekben.)
Felhasznált irodalom
- ICAO – ANNEX 14–16. fejezet
- 193/2009 (IX. 15.) Kormányrendelet
- Mudra István: Repülőterek és repülőtéri berendezések – Jegyzet – 2007
AkadályvilágításVilágítástechnika
