Családi házak energiaelosztása
2002/10. lapszám | Simon Péter | 19 881 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A családi házak energiaelosztása általában a mérő utáni kiselosztót jelenti, gyakran egy helyre telepítve a mérővel. A legtöbb esetben csak egy elosztót építenek be, és innen indul ki az összes áramkör.
Az adott feladattól függően használhatunk falon kívüli, süllyesztett vagy vízmentes kiselosztót. A kiselosztó méretét a szükséges áramkörök számából határozhatjuk meg. A kiselosztók maszkos, modulos rendszerűek, a méretük modulszámban van megadva. 1 modul 1db 1 pólusú, normál zárlati szilárdságú (3 kA, 6 kA, 10 kA) kismegszakító-szélességet jelent. Ez a gyakorlatban 17,5-18 mm, gyártmánytól függően. Ezek alapján, ha tudjuk az áramkörök számát, akkor könnyen meghatározhatjuk a méretet. Ne feledjük, hogy a 3 pólusú kismegszakítók 3 modul szélesek, és tartalékhelyekről is gondoskodni kell. Gyakran használt készülékek még az áram-védőkapcsolók, köznapi néven Fi-relék. Az egyfázisúak mérete 2 modul (két pólus), a háromfázisúak mérete 4 modul (négy pólus). Az áram-védőkapcsolóknak az érintésvédelemben, a hibaáramok érzékelésében van szerepe. Erről bővebben majd egy másik cikkben olvashatnak.
A kismegszakítók egy készülékben egyesítik a rövidzárlat során fellépő rövidzárási áram és a túlterhelés esetén fellépő túláram elleni védelmet. A kismegszakító kiválasztása mindig a védendő fogyasztó jellegétől, energiaigényétől függ. A kismegszakítókat névleges áramuk, kioldási jelleggörbéjük, pólusszámuk és zárlati megszakító-képességük (zárlati szilárdság) alapján kell kiválasztani. A névleges áram azt jelenti, hogy ha tartósan (akár kis mértékben is) meghaladja ezt az átfolyó áram nagysága, akkor a készülék lekapcsol. A névleges áramuk gyárilag van beállítva szobahőmérsékleten, ami nem változtatható. A jelleggörbe és a névleges áram a hőmérséklettől függően változik, de mértéke csekély, szélsőséges esetektől eltekintve elhanyagolható. A névleges áramnak nagyobb-egyenlőnek kell lennie a fogyasztó névleges áramánál. A kismegszakító jelleggörbéje az átfolyó áram és a kioldási idő közötti kapcsolatot jelenti. A forgalomban B, C, D betűvel megkülönböztetett jelleggörbével rendelkező kismegszakítók kaphatók. (1. táblázat)
| Jelleggörbe |
Kioldási karakterisztika | Felhasználás |
|
B
|
3–5 × névleges áram | általános világítás, vezetékvédelem |
| C | 5–10 × névleges áram | hagyományos fogyasztók |
| D | 10–14 × névleges áram | nagy indítási áramú fogyasztók, transzformátorok |
Fontos megjegyezni, hogy ha a fogyasztót túlterhelés ellen is kell védeni, például nagyobb motoros fogyasztó (ventilátorok) esetén, akkor be kell iktatni egy hőkioldót, vagy kismegszakító helyett motorvédőt kell alkalmazni, mert – ahogy az előbb említettük – a kismegszakító névleges áramát nem lehet állítani a fogyasztónak megfelelően.
Süllyesztett kiselosztót akkor használunk, ha süllyesztett szerelésű az installáció, és a kiselosztó látható helyre kerül beépítésre. A süllyesztett kiselosztót így mindig ajtóval – fehér vagy átlátszó, füstszínű ajtóval – szállítják. Ezt gyakran a belsőépítész választja ki, hogy harmonizáljon a fal és a bútorok színével. Az igényesebb süllyesztett kiselosztók ajtajai teljesen takarják az elosztót, így pl. egy füstszínű ajtó esetén nincs fehér keret, illetve fehér színű ajtó és fehér fal esetén a berendezés maradéktalanul be tud illeszkedni a környezetbe.
Falon kívüli kiselosztót akkor kell alkalmazni, ha külső szereléssel készül az installáció (ekkor ajtó szükséges), vagy ha az elosztó egy előre kialakított szekrényben van elhelyezve (ilyen lehet a családi házak oldalán kialakított mérőszekrény, amelyet üvegezett faajtó zár). Ekkor nem szükséges a kiselosztóra ajtó felszerelése. A falon kívüli kiselosztók esetében az ajtó opcionális, külön rendelendő.
Vízmentes kiselosztók alkalmazása szabadtéren vagy vizes, párás helyiségben javasolt. Ebben az esetben mindig ellenőrizni kell a kiselosztó IP védettségét. A gyakorlatban az IP 55 védettség kültéren megfelelő. Ezek az elosztók mindig ajtóval szereltek, és az ajtó peremén gumitömítés fut végig. Erősebb kiselosztó alkalmazására nagyobb áramerősségű elosztó építésekor vagy nagyobb mechanikai igénybevétel esetén van szükség, pl. nagyobb keresztmetszetű betápláló kábel fogadásakor. Ezen elosztók közös jellemzői a masszívabb felépítés, a nagyobb falvastagságok, nagyobb hely a vezetékezésre és a nagyobb mélység. A kiselosztó előszerelését célszerű műhelyasztalon elvégezni. A legújabb kiselosztók esetében a kivehető szerelőkeret segíti a vezetékezést. Az elosztó vezetékezése után jöhet a rögzítés. Az elosztók rögzítő furatai úgy vannak kiképezve, hogy korrigálni lehessen az apróbb pontatlanságokat a furattávolságokban, és könnyen beállítható legyen függőlegesen-vízszintesen. A modern sülylyesztett kiselosztók esetén olyan az elosztó és a szerelőkeret kialakítása, hogy kiküszöbölhetők a kisebb sülylyesztési hibák.
Az elmenő áramkörök vezetékei az áramkört védő kismegszakítók kapcsaira köthetők. A kismegszakítók kapcsai olyan kialakításúak, hogy széles határok közt (1,5–25 mm²) képes vezetékeket fogadni. (Nagy névleges és nagy zárlati áramú készülékek esetén a távolság ennél nagyobb is lehet.) A kismegszakítók megtáplálására könnyű megoldást nyújtanak a fésűs sínek. Ezek fésű alakú, szigetelt réz gyűjtősínek. A fésűs sínek könnyen méretre vághatók, megtáplálására vezetékbekötő kapcsokat kell alkalmazni.
A nulla és a PE elegáns szétosztására elosztókapcsok alkalmazhatók. Az elosztókapcsokat együtt szállítják az elosztókkal, vagy behelyezhetők az előre kialakított helyekre. A szállított elosztókapcsok összetételét a termékkatalógusokból tudhatjuk meg. A családi házaknál alkalmazott készülékek és tokozatok konkrét típusának és méretének kiválasztásával kapcsolatban minden esetben érdemes szakemberhez fordulni, noha számos esetben a szerelési feladat egyszerűsége miatt erre nem kerül sor. Különösen igaz ez a megállapítás az elektromos hálózat felújítása esetén, amikor a kismegszakítóra kötendő fogyasztók számában és megoszlásában változás következhet be.
Áram-védőkapcsolóKismegszakítóVillanyszerelés
