Villanyszerelők Lapja

Szabványok

Tartsuk a jó irányt!

Navigálás a változó előírások tengerében 43.

2016. október 5. | Rátai Attila villamosmérnök, műszaki felügyelő |  480 | 1 hozzászólás

Tartsuk a jó irányt!

Mit csináljanak a matrózok, ha a mellettük süllyedő hajóról átkiabálnak, hogy miként kell a hajót irányítani? Az érintésvédelmi felülvizsgálattal kapcsolatban sok kérdés merül fel.

A kérdésekre adandó válaszok több csoportba sorolhatók:

  • tudom a választ, és jól magyarázom el,
  • nem tudom a választ, és beismerem,
  • valamit bekamuzok,
  • nem tudom, de utánanézek,
  • nem érdekel,
  • én vagyok a hatóság, ha nem azt teszed, amit mondok, nincs engedély,
  • öt forintért megmondom.

Ha kérdéseink vannak az érintésvédelemmel (áramütés elleni védelem, de ezt már számtalanszor átbeszéltük), mindig a következő eljárás a jó: mi van leírva? Az adott témával foglakozik-e jogszabály, szabvány vagy más előírás?

Hibáink

Most mondok pár kamut, amelyeket én is elhittem, rosszul értettem. A szakmai előrehaladás egyik feltétele, hogy elismerjem és elhagyjam a hibáimat – higgyék el, így is marad jó néhány.

Hadd mondjak egy példát a méhfarkasról. A kutatók úgy döntöttek, hogy szórakoztatják ezt a jószágot és a következő kísérletet végezték. Rájöttek, hogy a méhfarkas a közelben lévő tereptárgyak alapján találja meg otthonát. Amíg elrepült dolgát intézni, átrendezték a közeli tárgyakat. Csórikám, amikor visszatért csak körözött, nem egészen értve, hol is van, de ez nem tartott sokáig, ugyanis feljebb emelkedett és így a távolabbi tereptárgyak segítségével beazonosította kuckója helyét. Mit tanulhatunk ebből? Nem lehetünk szűklátókörűek! Magasabbról, vagyis szélesebb látószögből kell néznünk a dolgokat.  Ha a szemléltetést egy másik szemszögből nézem, ne legyünk olyanok, mint a tudósok, akik átrendezték a tereptárgyakat. A jó szakemberek olyanok, mint a méhfarkas, végül rájönnek a turpisságra…

Mindannyian elkövettük már azt a hibát, hogy elhittünk valamit csak azért, mert olyan személy mondta, aki régebb óta van a szakmában. Korrekt szakember alá tudja támasztani, amit állít, nem várja el, hogy szentírásnak tekintsék, szavait. Nézzünk pár bizonyítás nélküli állítást.

Kettős szigetelés – mérés

Kamu: az érintésvédelmi felülvizsgálónak a kettős szigetelésű (2. érintésvédelmi osztályú) szerkezeteken szigetelés ellenállás mérést kell végrehajtania.
Ha valaki végigolvassa az MSZ HD 60364-6:2007-et, láthatja – pontosabban nem láthatja –, hogy ilyen vizsgálat nem szerepel a műszeres vizsgálatok között. A szemrevételezéses vizsgálatok az MSZ HD 60364-6:2007 61.2.2. szerint három részből állnak a villamos berendezés részét alkotó szerkezeteket illetően:

  • megfelelnek a vonatkozó termékszabvány követelményeinek,
  • a HD 60364 és a gyártó előírásainak megfelelően lettek kiválasztva,
  • nincs olyan látható sérülésük, amely csökkentené a biztonságot.

Tehát a kivitelezőket azzal abajgatni, hogy az összes hajólámpán stb. végezzenek szigetelésiellenállás-mérést, balgaság – a tereptárgyak átrendezése.

Elosztókba szigetelőlemez

A vonatkozó termékszabványok szerinti követelmények ellenőrzéséből származik egy következő tévtanítás: az 1-es érintésvédelmi osztályú elosztó-berendezések hátlapjára egy szigetelőanyagú elválasztást kell tenni, hogy az egyszeres szigetelésű vezetők ne érintsék az elosztó földelt házát.

Az eljárás ugyanaz – aki ezt állítja, mutassa meg, hogy hol van ez leírva. Az elosztókra vonatkozó termékszabvány az MSZ EN 61439-1. Ha ezt valaki elolvassa, szintén nem láthatja benne ezt a követelményt. Azt azonban észreveheti, hogy a nagyjából átfutott információn alapuló szakmaiság mennyi kárt tud okozni.

Az MSZ EN 61439-1:2012 8.6.3. Csupasz és szigetelt vezetők részek a következőt mondják, szó szerint idézem: „A csak alapszigeteléssel bíró vezetőket meg kell akadályozni abban, hogy érintkezzenek más eltérő feszültségű csupasz aktív részekkel.”

Tehát a feltétel nem az összes eltérő feszültségű, hanem csak eltérő feszültségű, aktív részekkel vonatkozik. Mit is jelent ez? Az aktív vezetők csak más feszültségű aktív részekhez nem érhetnek, a földelt házhoz – ami nem aktív – viszont igen.

Az élet tanítja: biztos szereltünk már fénycsöves lámpatestet. Ott hozzáértek a vezetők a házhoz? Természetesen igen. Az MSZ HD 60364-4-41 egyébként hálózat esetében azt mondja, hogy egyszerű szigetelés vezetőket lehet fém védőcsőben vezetni, ha az földelve (EPH vagy PE) van.

Tehát láthatjuk, hogy elosztók esetében azt követelni, hogy szigetelőlapokkal gátoljuk meg, hogy az egyszeres -csak alapszigeteléssel rendelkező – szigetelésű vezetők ne érinthessék a földelt kasznit, egyszerűen mindenféle szakmai alapot nélkülöz.

A négy menet (nem meccsen)

A következő állítás már országszerte híres: a csavaros kötéseknél legalább négy menetnek ki kell lógnia. A tapasztalt matrózok így reagálnak: hol van ez a követelmény leírva? Ezzel kapcsolatban a következő beszélgetésnek voltam szem- és fültanúja, amely egy erőmű szemléjén történt, ahol a szemlét vezető kifogásolta, hogy az erőmű központi részén lévő elosztóban lévő csavarkötéseknél nincs meg a kilógó négy menet.

Nem nehéz kitalálni, hogy a kötéseket lecserélni csak az erőmű leállításával lehetett volna. Ráadásul a szemlét vezető azt akarta elérni, hogy ez munkaidőben történjen, mivel látni akarta a műveletet. És most nézzük a beszélgetést:

– Le kell cserélni a kötéseket, mert nem lóg ki négy menet az anyából.

– De hol van ez leírva?

– Le van írva!

– Értem, de hol?

– Le van írva…

– Itt van az összes szabvány, megmutatná melyikben?

– Nem az a dolgom, hogy tanítsam önöket.

Nehéz bebizonyítani, hogy valami nincs leírva, de nem is kell. Aki azt mondja, hogy követelmény, mutassa meg, hogy hol van leírva és ennyi.

Aktív részek takarása mindig

Következő állítás: az elosztókban az aktív részeket külön el kell takarni. A bizonyítás az eddig leírtakhoz hasonló: aki ezt megköveteli, mutassa meg, hogy hol van leírva. Szinte már unjuk, pedig hányszor elmulasztjuk ezt megkövetelni, ha valaki állít valamit!

Ahogy már említettük, az elosztókra az MSZ EN 61439-1 vonatkozik. Nézzük érinti-e ezt a témát? (Én most a 2012-es lapot vizsgálom meg e tekintetben, de a régebbi lapok is ezt írják.) A válasz 8.4. Áramütés elleni védelem – 8.4.2. Alapvédelem – 8.4.2.3. Válaszlapok vagy burkolatok részben található meg. A szabvány egyértelműen fogalmaz, Nézzük.

Ahol a válaszlapok eltávolítása vagy a burkolatok kinyitása, vagy a burkolatok részeinek eltávolítása szükséges, csak akkor legyen lehetséges, ha a következő feltételek egyike teljesül:

  • Ajtó, fedél kinyitása vagy reteszelés hatástalanítása kulcs vagy szerszám használatával, vagyis segédeszközzel legyen lehetséges. Tehát ha csak szerszámmal nyitható, onnantól kezdve semmilyen további intézkedésre nincs szükség ezen a téren.
  • Az első pontban leírt ajtó, fedél kinyitása vagy reteszelés hatástalanítása csak azután történhessen, miután az aktív részeket tápláló hálózat leválasztásra kerül. (Megjegyzendő, hogy a PEN vezetőt, illetve TN-C-S és TN-S rendszerben a nulla vezetőt nem kell leválasztani.)
  • Ahol az előző két pont nem teljesül, ott kell olyan belső válaszlapot használni, amely minimum IPXXB védettséget biztosít az aktív részek megérinthetőségét tekintve, és csak kulccsal vagy szerszámmal eltávolítható.

Tehát, ha egy elosztó-berendezés alapvédelmét – üzemszerű állapotban aktív részek érintése elleni védelmét – biztosító burkolatok, takarólapok nyitása, eltávolítása csak szerszámmal vagy kulccsal lehetséges, akkor azon belül az alapvédelem tekintetében már nem kell lépéseket tenni. Tehát anyagot és munkaórát tekintve nem kell súlyos költségekbe verni a kivitelezőt.

Ha egy elosztó ajtaja csak a főkapcsoló kiszakaszolásával nyitható, szintén nem kell burkolni. Van olyan főkapcsoló, amelyen ha egy pöcköt megnyomunk – amihez szintén szerszámra van szükség –, akkor bekapcsolt állapotban ki lehet nyitni az ajtót. Ez esetben az első pont követelményei teljesülnek, így szintén nincs szükség az aktív részek eltakarására.

Mikor van szükség eltakarásra? Csak a harmadik esetben, vagyis, ha egy elosztó-berendezés ajtaja szerszám vagy kulcs nélkül nyitható, és ebben az esetben nem szakaszolódnak le az aktív részek a táphálózatról. Sok ilyet látunk, ilyen az elosztók maszkolása.

Kétsarkú kapcsoló

Állítás: fürdőszobákban kétsarkú kapcsolót kell létesíteni, nem lehet kötődoboz és a dugaszolóaljzatok csak bizonyos magasság felett lehetnek.

Az MSZ 1600 sorozat tényleg tartalmazott korlátozásokat, mint ahogyan az MSZ HD 60364-7-701 is. Azonban a kétsarkú kapcsoló alkalmazását még az MSZ 1600-3 időszakosan nedves helyiségekkel foglalkozó lapja sem írja elő. Mi is volt az időszakosan nedves helyiség?

„Időszakosan nedves az a helyiség, amelyben – rendeltetésszerű használat esetén – a levegő relatív nedvességtartalma csak rövid időre haladja meg a 75 %-ot, illetve időszakosan pára- vagy gőzképződés, ill. nedvességlecsapódás keletkezik, a helyiség azonban gyorsan kiszárad. Megjegyzés: Időszakosan nedves helyiségek, pl. a lakások fürdőszobái és zuhanyozófülkéi, a lakások konyhái, egyes vegyi laboratóriumok és ipari üzemek hasonló helyiségei.”

Továbbá: „Fürdőszoba – e szabvány szempontjából – a lakások fürdőszobája és zuhanyozója, továbbá a hasonló használatú olyan fürdőszobák és zuhanyozók, amelyek csak néhány személy részére szolgálnak, feltéve ha azokban legfeljebb egy fürdőkád és/vagy egy zuhanyozó van.”

A szabvány még azt is elmagyarázza, hogy „ilyen [fürdőszoba] pl. a szállodák, vendégszobák, magánszállások, üdülök olyan fürdőszobái, amelyek a lakószobákból nyílnak, de nem ilyenek az üdülők, munkásszállások, kollégiumok stb. olyan fürdőszobái, amelyek közös folyosóról nyílnak”.

A szabvány szerint fürdőszobában csak a 0. és a 1. sávban tilos dobozok elhelyezése. A 2. sávban csak műanyagból készült dobozt és csak akkor szabad elhelyezni, ha az 2 m-nél magasabban van, vagy abban kizárólag védővezető vagy EPH-vezető helyezkedik el (8.2. – Dobozok alpont). Amúgy lehet. Kivétel a bojler kötődoboza, amely lehet annak közvetlen közelében, ha csak szerszámmal nyitható fedelű és műanyagból készült.

A kapcsolók elhelyezésével a 6.1. pont foglalkozik. 0-2. sávban nem lehet, kivéve 2. sávban szigetelőanyagú zsinórral működtetett húzókapcsolók. 3. sávban lehet, 1 méter magasság alatt IPX1 vagy csepegő víz ellen védett, felette elég csak teljesen nem nedvszívó anyagból készülteket alkalmazni. 3. sávon kívül nincs szabályozva.

A dugós csatlakozókra vonatkozó MSZ 1600-3 követelmény a 6.3. Dugós csatlakozók részben olvashatók. 0-2. sávban nem lehet. 3. sávban lehet, 1 méter magasság alatt IPX1 vagy csepegő víz ellen védett, felette elég csak teljesen nem nedvszívó anyagból készülteket alkalmazni. 3. sávon kívül nincs szabályozva.

A lényeg, hogy azok az állítások, miszerint fürdőszobákban nem lehet kötődoboz, kétsarkú kapcsoló szükséges, és a dugaszolóaljzatok helyei magassághoz vannak kötve – egyszerűen nem igazak, még a régi szabványok szerint sem. Egyszerűbb szabályokat alkotni, mint megjegyezni a követelményeket, még ha ez bonyolultabb is.

Az MSZ HD 60364-7-701-es lapja szintén a fürdőszobákkal foglalkozik. Az sem ír elő kétsarkú kapcsolót, minimális dugaszolóaljzat magasságot és nem tiltja a kötődobozok használatát sem. Szabályozza, de kategorikusan nem zárja ki a kötődobozok létesítését fürdőhelyiségekben. Emlékszem, egy helyen a fürdőszobában alternatív kapcsolót kértek. Én meg képes voltam kétpólusú alternatív kapcsolóra behúzni a vezetékezést.

Megjegyezném még, hogy míg az MSZ HD 60364-7-701 nem tesz különbséget fürdőhelyiségek között attól függően, hogy üzemi, lakás, szállodai szoba, stb. fürdőhelyiségéről van szó, az MSZ 1600 igen. Az MSZ 1600-4 foglalkozik a nedves helyiségekkel, amelyek magukban foglalják többek között az üzemek fürdőhelyiségeit, zuhanyzóit is. Az MSZ 1600-4 előírja a leválasztókapcsolót a helyhez kötött villamos berendezések áramköreiben.

Jól láthatjuk tehát, ahelyett, hogy emlékezetből dolgoznánk, jó mindig inkább a leírt követelményekhez fordulni. Ha nem így teszünk, akkor több tíz- vagy százezres, akár milliós kárt is okozhatunk olyan embereknek, akik talán ezeket az összegeket hasznosabb dolgokra fordítanák.

Nem létező szerkezet vizsgálata

Nem régen hívták fel a figyelmemet a következő állításhalmazra.

  • A műszeres mérések és minősítések sorrendje az energiaáramlás irányát kövesse.
  • Félig kész villamos berendezést minősíteni kell.
  • Ha egy lámpatest kiállás ki van ugyan építve, de a lámpatest nincs felrakva, akkor ott vizsgálatokat kell végezni, és ezt jegyzőkönyvezni kell.
  • Ha tűzhely nincs telepítve, akkor a tűzhely kiállás védővezetője és a fázisvezeték között hurokimpedanciát kell mérni. „A tűzhely nem telepített, bekötés a gépkönyv utasítása szerint történjen” – megjegyzés kell.
  • A be nem fejezett telepítésű villamos berendezés minősítése a jelenlegi állapotot vizsgálja.

Jaj-jaj! Nem mindent írtam le, mert már az is, hogy ezeket felsoroltam, csökkentette a szakmával foglakozó neuronjaim számát. Nézzük akkor pontról pontra. Hol van leírva? Mi van leírva, ahogy eddig is.

Energiaáramlás

Állítás: A műszeres mérések és minősítések sorrendje az energiaáramlás irányát kövesse. MSZ HD 60364-6:2007 szabvány 61.4. pontja foglalkozik az első ellenőrzés jelentésének elkészítésével. Meg sem említi, hogy a jelentést energiaáramlás irányát követve kell elkészíteni.

Nem befejezett villamos berendezés minősítése

Állítás: Félig kész villamos berendezést minősíteni kell. Az esetek többségében a be nem fejezett villamos berendezés nem felel meg az áramütés elleni védelem követelményeinek. Nézzünk pár példát: lámpakiállások – általában MCu-n lógnak a foglalatok. Miért gond ez?

Az MSZ HD 60364-4-41 leírja, hogy egyszeres szigetelésű (csak alapszigetelésű vezető) nem lóghat szabadon. Vagy kiegészítő szigeteléssel kell ellátni, például műanyag védőcső, vagy védőárnyékolással kell ellátni (fém védőcső földelve.) Tehát az MCu-n lógó foglalat érintésvédelem szempontjából nem megfelelő. Arról nem is beszélve, hogy ezek a foglalatok lámpaalkatrészként vannak forgalomba helyezve és nem önálló lámpatestként, tehát így önmagukban nem megfelelőek arra, hogy villamos berendezés részét alkossák.

A szerelvények, mint például a dugaszolóaljzatok süllyesztett dobozaiban lévő vezetékek, egyszeres szigetelésű vezetékek, amelyek – mivel nincs fedelük – nem rendelkeznek kiegészítő védelemmel, tehát csak alapvédelemmel rendelkeznek. Így nem megfelelőek – csak akkor lesznek azok, ha a szerelvények a helyükre kerülnek. A villanytűzhely kiállás kötődobozával hasonló a helyzet. Kiadható így minősítő irat? Természetesen. Azonban csakis nem megfelelt minősítéssel! Csodálatos példája ez annak, hogy miért ne hallgassunk a süllyedő hajóról észt osztókra. Nézzük meg, mit mond az MSZ HD 60364-6 erre vonatkozóan: „Az ellenőrzés során felmerült bármilyen hibát el kell hárítani, illetve minden hiányt pótolni kell, mielőtt az ellenőrzést végző fél kinyilvánítja, hogy a berendezés megfelel a HD 60364 [szabványsorozat]-nak.” Tehát amíg a tulajdonos teljesen be nem fejezi ingatlanjának villamos berendezésének villamos szerkezeteinek telepítését, nem lehet kiadni az első ellenőrzés minősítő iratát megfelelt minősítéssel.

Azt az érdekességet meg sem említem, hogy ha a felülvizsgáló kiadja nem megfelelt minősítéssel, akkor a KLÉSZ szerint fél éven belül meg kell szüntetni a hiányosságokat (KLÉSZ melléklet 24.§ [2]). Mi van akkor, ha a lakásokat csak egy év után adják el. (Persze elkezdhetik az összes szerelvénydoboz megfelelő lezárását és az MCu vezetékek kiegészítő szigeteléssel való ellátását – de aki már szerelt valaha is legalább egy disznóólat, tudja, hogy mennyire nevetséges ötlet ez.
Azt hiszem a nem befejezett villamos berendezés minősítésére tett javaslat értelmi szerzőjének tényleg inkább a kertészkedéssel kéne foglalkoznia az elméjéből előtörő magvas szakmai gondolatok kigyomlálásával kezdve.

Kiállások hurokimpedanciája

A lámpakiállások hurokimpedanciája totál lényegtelen. Miért is? Nem tudjuk, hogy milyen érintésvédelmi osztályú szerkezet lesz felszerelve. A szabvány előírja, hogy a védővezetőt mindenhova el kell vezetni, ezt természetesen ellenőrizni kell.

A megfelelően kicsi hurokimpedancia a táplálás önműködő lekapcsolás védelmi mód működését biztosítja, de csak akkor van értelme mérni, ha a kikapcsolószerv túláram-védelmi szerv. Korlátozott zárlati impedanciájú tápforrásnál, vagy ha áram-védőkapcsoló van, semmi értelme. Előbbinél nem is lehet mérni, utóbbinál nem is kell.

A megoldás

Nem akarunk szabályokat lefektetni, ezért csak egy variációt mondok. Egy lakóépület átadásakor elvégzik a közösségi rész teljes áramütés elleni védelem ellenőrzését, mondjuk az MSZ HD 60364-6 szerint. Kijavítják az összes hibát, majd a területi határ pontos megjelölésével kiadják a minősítő iratot.

Mit ír az MSZ HD 60364-6? Ki hinné: A dokumentációnak tartalmaznia kell az adott berendezés kiterjedését, a szemrevételezés leírását és a vizsgálati eredményeket. A szabvány nem írja elő, hogy mit vizsgáljunk, csak azt, hogy amit vizsgálunk, azt rögzítsük.

Mi legyen akkor a be nem fejezett lakásokkal? Mi matrózok több százan összedugtuk a fejünket és szinte mindannyian egyetértettünk abban, hogy érdemes egy bizonylatot készíteni az átadott lakás villamos berendezés elkészültségi állapotáról. Ez tartalmazhatja a kiállások számát, helyét, célját és a védővezető folytonosságának mérését, de nem tartalmaz összefoglaló minősítést.

A lakás birtokbaadási szerződésében érdemes rögzíteni, hogy a villamos berendezésen történ bármilyen változtatás esetében az áramütés elleni védelem ellenőrzését el kell végezni – a bármilyen változtatáson a befejezést is értjük, természetesen.

Miért jó ez a megoldás?

  • A Hatóság ki tudja adni a használatbavételi hozzájárulást.
  • A bank tejel a lakásvásárlóknak, beruházónak.
  • A tulajdonosok birtokba tudják venni a lakásaikat és be tudják fejezni az otthonteremtést.
  • A lakásokon végzett későbbi gányolásokat nem lehet a kivitelező és a felülvizsgáló nyakába varrni.

Mit nem szabad elfelejteni?

  • A lakások villamos berendezésének befejezése után el kell végezni az érintésvédelmi felülvizsgálatot.
  • Ez a kivitelezőnek a kötelessége, nem bízhatja a tulajdonosra.
  • A lakások használatbavételének ez feltétele.

Van agyunk, szemünk – használjuk. Ne okozzunk kárt másoknak mendemondákat követve, terjesztve, megkövetelve. Ne higgyünk el mindent, csak mert mondják. A gyermekektől az alázatot és a taníthatóságot lessük el, ne a hiszékenységet. Hosszú távon ez kifizetendő. Következő cikkünkben a szemrevételezéses és műszeres vizsgálatok ismertetésével folytatjuk utunkat.

DokumentálásMSZ HD 60364



A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Hozzászólás


2017. márc. 14. | Futár Ernő

” egyszerűen nem igazak, még a régi szabványok szerint sem” Bocsánat, de ez nem helytálló kijelentés, legalábbis ami a magasságot illeti. A régi szabványokban másképp szabályozták. Régi szabványok alatt nem csak a legújabb régit értve. (Az MSZ 1600/3-58-ról nincs információm.) Az MSZ 1600/3-67 szerint a védettség IP22 legyen - vagy egyéb előírások mellett a magasságot is be kell tartani: A dobozkapcsoló legalább 1,5 méter magasan legyen. Dugós csatlakozó i