Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szabványok

A kód neve IP

Mi az IP-védettség?

2014. március 14. | Rátai Attila |  6964 | |

Az alábbi tartalom archív, 7 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A kód neve IP

Az IP-védettség fogalmával mindannyian találkoztunk már, és valószínűleg néhány jellemző jelölés jelentésével is mindenki tisztában van, mégis úgy gondoljuk, hogy nem árt, ha néhány gondolat erejéig átismételjük a tudnivalókat.

Az IP-besorolást az MSZ EN 60529:2001 – Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IEC 529:1989) szabvány írja le, melynek tárgya a villamos berendezés burkolata által nyújtott védelmek meghatározása.

  • A személyek védelme a burkolaton belüli veszélyes részek érintésével szemben,
  • a burkolaton belüli berendezés védelme a szilárd testek behatolásával szemben,
  • a burkolaton belüli részek védelme a behatoló víz ellen.

A szabvány ezenkívül még foglalkozik a védettségi fokozatok jelölésével, az egyes fokozatok jelölésével, és azon vizsgálatok elvégzésével, amelyek burkolatok szabvány szerinti megfelelőségét hivatottak igazolni. Ez utóbbival most nem foglalkozunk.

Tisztázzunk néhány fogalmat

Burkolat: a gyártmánynak az a része, amely véd bizonyos hatások ellen, és bármely irányból védelmet nyújt a közvetlen érintés ellen. A védelem kölcsönös, a berendezést a külső hatásoktól, illetve a személyeket, állatokat a veszélyes részek érintésétől. Mi ellen véd a burkolat? A teljesség igénye nélkül: mechanikai ütések, korrózió, folyadékok, gombák, férgek, napsugárzás, fagy, nedvesség, robbanásveszélyes közeg stb.

Védettségi fokozat: a burkolat által nyújtott védelem értéke, amelyet a szabvány szerinti vizsgálati módszerekkel igazoltak.

IP-kód: kódolási rendszer a burkolat által nyújtott védettség mértékének a jellemzésére, tájékoztatás céljából. (Veszélyes részek érintésének megakadályozása, szilárd testek behatolása ellen, víz behatolása ellen.)

Kód Első számjegy Második számjegy Első kiegészítő betű Második kiegészítő betű
IP 0-6 vagy X 0-8 vagy X A, B, C, D H, M, S, W

1. táblázat: A jel jelentése és felépítése

Mi mit jelent?

IP: I – ingress (behatolás), P – protection (védelem), vagyis IP: behatolás elleni védelem.

Az első számjegy a veszélyes részek érintése elleni vagy a szilárd idegen testek ellen való védettség szabvány szerinti fokozatát jelöli. Attól függően lehet a jelentését megfogalmazni, hogy a védettséget a gyártmány, vagy a személyek szempontjából vizsgáljuk (2. táblázat).

1. számjegy Gyártmány védettsége (legnagyobb behatoló gömb) Személy védettsége (nem érinthető)
0 nem védett
1 ≥50 mm kéz háttal
2 ≥12,5 mm ujjal
3 ≥2,5 mm szerszámmal
4 ≥1 mm huzallal
5 por ellen védett* huzallal
6 por ellen tömített huzallal

2. táblázat: Az első számjeggyel jellemzett, veszélyes részek érintése illetve szilárd testek elleni védettségi fokozatok. 
*por behatolhat, de nem olyan mértékben, hogy a gyártmány kielégítő működését zavarná

A második számjegy a víz behatolása elleni védettség szabvány szerinti fokozatát jelenti (3. táblázat). Megjegyezendő, hogy az első és második számjegyek egyike helyett X is állhat (bizonyos esetekben mindkettő helyén is – XX). Ebben az esetben a hangsúly a számmal megadott fokozaton van, a másiknak vagy nincs jelentősége, vagy a kiegészítő betűk által van megadva.

2. számjegy Víz
0 Nem védett
1 Függőlegesen eső vízcseppek ellen védett
2 Függőlegesen leeső vízcseppek ellen védett 15°-ban elbillentett burkolat esetén
3 Permetező víz ellen védett, 60°-ig bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai.
4 Freccsenő víz ellen védett – bármely irányból jön is.
5 Vízsugár ellen védett – a burkolatnak bármely irányban el kell viselnie a rá irányított vízsugarat.
6 Erős vízsugár ellen védett – a burkolatnak bármely irányból el kell viselnie a rá irányított vízsugarat.
7 Időszakos vízbemerítés hatásai ellen védett.
8 Tartós vízbemerítés ellen védett.
(9k) Magas hőmérsékletű mosásnak (gőzborotva) ellenálló kivitel. Bármely irányból igen erős nyomással a tokozásra irányított víz vagy gőz nem okozhat károkat. Víznyomás: 100 bar Vízhőmérséklet: 80 °C.

Első kiegészítő betű – nem kötelező: veszélyes részek érinthetőségére utal. Akkor használják, ha 1) a számjegyek valamelyike X, 2) a veszélyes részek érintés elleni védelme lényegesen nagyobb, mint amire az első számjegyből következtetni lehet.

  • A: A kéz hátával való érintés ellen védett (50 mm átmérőjű gömb és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen).
  • B: Ujjal való érintés ellen védett (12 mm átmérőjű, 80 mm hosszú, ízelt tapintóujj és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen).
  • C: Szerszámmal való érintés ellen védett (2,5 mm átmérőjű, 100 mm hosszú tapintóeszköz és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen).
  • D: Huzallal való érintés ellen védett (1 mm átmérőjű, 100 mm hosszú tapintóeszköz és a veszélyes rész között megfelelő légköz legyen). Második kiegészítő betű – nem kötelező: kiegészítő tájékoztatás. Például: H: nagyfeszültségű gyártmány, vagy W: meghatározott időjárási körülmények közötti használatra alkalmas. S,
  • M: a behatolt víz káros hatására vizsgálva, hogy az eszköz forgórészei mozgásban vannak-e vagy sem. Amennyiben sem M, sem S betű nincsen, az azt jelenti, hogy a védettségi fokozat független attól, hogy a gyártmány részei mozognak-e vagy sem.

1. kép: Erős vízsugár elleni védelem vizsgálata – a burkolatnak bármely irányból el kell viselnie a rá irányított vízsugarat.

Néhány gyakran használt IP-kód

  • IP2X: elosztók minimális IP védettsége, nem villamos kapcsolótérben. 12,5 mm-nél nagyobb tárgy nem hatolhat be. Tipikus példa az X-re. Nem érdekes, hogy egy fedett térben lévő elosztó ellenáll-e az esőnek, amikor normál üzemi körülmények között úgysem éri víz. (Bár láttunk már szinti elosztót, amelynek az ajtaját az előtte futó 100-as tűzivízvezetéktől nem lehetett kinyitni.) Tipikus példája az IP2X nem tartásának az üres tömszelencék le nem zárása. Egy egérke elég nagy zárlatot tud okozni. Továbbá kivitelezőknek ajánlott ellenőrizni, hogy a tervezők mit fabrikálnak az elosztók egyvonalas terveinek fedlapjaira. Van, hogy ráirkálnak mindenféle IP54-et, amit úgysem tartanak be, mivel felesleges.
  • IP34: 2,5 mm-es tárgy behatolása és fröcscsenő víz ellen védett. MSZ 1600:4 szerinti nedves helyiségekben elhelyezett szerelési anyagok, háztartási készülékek, tokozások, lámpatestek minimális védettsége. EBF, ÉV vizsgálatnál régi épületekben jól jön, ha emlékszünk rá.
  • IPX4: fröccsenő víz ellen védett szerelvények, gyártmányok. Fürdőhelyiségek I-es sávjában elhelyezett villamos szerkezetek minimális IP-védettsége.
  • IPX5: vízsugár ellen védett gyártmány. Tisztítási célból vízsugárnak kitett szerkezetek minimális védettségi fokozata.
  • IPX7: időszakos vízbemerítés ellen védett villamos gyártmányok. Tipikus alkalmazási hely fürdőhelyiségek 0-s sávja (fürdőkád, zuhanytálca belső része).

DokumentálásIP-védelemIP-védettségSzabványok


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó

Milyen hibákat kerüljünk el?

Milyen hibákat kerüljünk el?

Navigálás a változó előírások tengerében 60.