Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Vitaindító

Mi van veled, okos mérés?

2014. április 18. | Dr. Morva György Fábián Attila |  6475 | |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2009-ben még azt írtuk a Villanyszerelők Lapja hasábjain, hogy az okos fogyasztásmérés egy olyan új technológiai irányzatot jelent, amely belátható időn belül a háztartások meghatározó részét fogja érinteni, sőt, napi szinten befolyásolja majd a villanyszerelő vállalkozók, a villamosenergia-szolgáltatók működésének jogszabályi keretét és gyakorlatát is.

Az említett cikk óta négy év telt el, és néhány elindult pilot projekten kívül sok érdemi változás nem történt, viszont érdemes szemügyre vennünk, milyen tervek és dátumok voltak a smart meteringre pár éve.

 

Miért is lenne jó az okos mérés?

Az okos fogyasztásmérőkre egyrészt azért lenne szükségünk, mert olyan közületi számlák alapján fizetjük meg víz-, gáz-, villamosenergia-fogyasztásukat, amelyet képtelenek vagyunk értelmezni. Nagyjából a lakosság 80%-a – köztük e sorok írója – sem képes eligazodni a villamosenergia-szolgáltatás rendszerében, sem pedig a kézhez kapott elszámolás költségfejezetei között. Másrészt, hogyha a klasszikus modern autó kontra régebbi típusú analógiát vesszük, ahol a modern autóban ülő sofőr folyamatosan látja, hogy mekkora a pillanatnyi fogyasztása, és érzékeli, hogy egy nagyobb gázfröccs mivel járhat anyagilag, akkor érzékenyebbé válik a fogyasztásra. Ez hasonlóan történik a villamos berendezéseinkkel is, tehát a háztartási kiadások az okos fogyasztásmérés bevezetésével tervezhetővé válnak. Tudják jól ezt a témában járatos szakemberek, ahogy azt is, hogy az okos mérés előnye még, hogy a hagyományos fogyasztásmérő berendezések a megújuló eszközállományok – például a napelemes villamosenergia-termelés – kezelésére már nem alkalmasak. Még az elfogyasztott villamos energia mennyiségét megállapítják, de az esetleges visszatáplálást már nem tudják detektálni, azaz egy komplexebb energiagazdálkodási modell kiszolgálására alkalmatlanok.

Tehát fogyasztói oldalról elsődlegesen az energiafelhasználás átláthatósága, nyomon követése és a tudatosabb energiafelhasználás kialakítása révén fellépő költségmegtakarítás említhető érvként. További előny az okos mérők villamos hálózati vagy mobil kommunikációs összeköttetése az elosztó mérőközpontjával, így a rögzített fogyasztási adatok automatikus továbbításával a rendszer havi szinten is lehetővé teszi a tényleges fogyasztáson alapuló számlázást, vagyis az ügyfél minden hónapban pontosan annyit fizet, amennyit elfogyasztott.

További előny, hogy 0,4 kV-os üzemzavar esetében a hálózati diszpécser azonnal teljes információval bírhat az ellátatlan fogyasztók mennyiségéről és elhelyezkedéséről. Ezáltal a hibabehatárolás és -elhárítás sokkal gyorsabban elvégezhető. Jelenleg a 0,4 kV-os hibákról csak a lakossági telefonos jelzések alapján kaphat információt a diszpécser.

 

 

 

Kinek mi az érdeke?

A fentiekhez azt is hozzá kell tenni, hogy a villamos energia nem rendelkezik rögzített tarifával: hozzá lehet jutni 7 és 32 forintos áron is. Például az éjszakai áram vagy a hőszivattyús rendszerek számára kalkulált GEO-tarifa használata mind-mind összetettebbé teszik a képet.

Fel lehet tenni azt a kérdést, hogy mennyiben érdekeltek a szolgáltatók az új technológiájú fogyasztásmérés elterjesztésében? Mivel a fogyasztásmérés továbbra is a víz-, gáz- és villamos energia-szolgáltató vállalatok érdekeltségi körébe tartozik, így egyes vélemények szerint igazi motivációval nem rendelkeznek az okos fogyasztásmérés mihamarabbi bevezetésében. Nyilván elsődleges érdekük, hogy minél nagyobb mennyiségű energia kerüljön leszállításra, ezáltal emelkedik a forgalmuk és a bevételük. Említsünk meg azonban néhány szempontot, amelyek szolgáltatói szemmel sem lehetnek közömbösek:

  • A pontos, korrekt mérések alapján egzakt módon tervezhető a hálózatfejlesztés és -bővítés, ma ez csak különböző „megérzésekre” és/vagy mintavételes terhelés mérésekre támaszkodik.
  • Jelentősen csökkenthetők az elosztóhálózati kiesési időtartamok, mivel ha a diszpécsernek minden fogyasztói pontról és táppontról (10-20/0,4 kV) online információja van, akkor a hiba típusa és helye szinte méter pontossággal megállapítható. Ezáltal az ún. MEH mutatók jelentősen javíthatók.
  • Az áramlopások csökkentése, az egyedi szociálisan problémás fogyasztók távoli menedzselése szintén előny a szolgáltatónak. Jelenleg egy fogyasztó ki-bekapcsolása kb. 40-50 ezer Ft költséggel jár, igaz, gyakran ezt az önkormányzatok térítik.
  • A hálózati vagyonbiztonság javítható, hisz az objektumok megtámadása azonnal érzékelhetővé válik.

A kérdést több szempontból is megvizsgálva, arra jöhetünk rá, hogy a helyzet mégsem egyértelmű, hiszen a szolgáltató mégiscsak érdekelt, például a fogyasztóhelyekkel kapcsolatos adminisztratív terhek megszűnésével (tulajdonosváltozás stb.) csökkenthetők a hálózati veszteségek a pontosabb fogyasztási információk nyomán, illetve lényegében kiküszöbölhetővé válna a Magyarországon sajnálatosan elterjedt áramlopás jelensége is, ahogy Olaszországban is kiküszöbölte a problémát a smart metering (lásd keretes írás). Emellett maguk a villanyszerelők sem lennének érdektelenek az új rendszer beépítésében és üzemeltetésében: látni kell ugyanis azt, hogy az okos fogyasztásmérés eszközállományának telepítése önmagában mintegy 5,5 millió fogyasztásmérő cseréjét teszi szükségessé, túl a kiegészítő eszközök telepítésén és az üzemeltetési feladatokon.

 

 

 

Hogy is volt 2010-ben?

2010-ben adta ki a Magyar Energetikai Hivatal (MEH) azt a közleményét, mely szerint 2014-ben indulhat az okos mérés kiépítése. Akkor a Hivatal honlapján közzétett szakmai tanulmány szerint a legmagasabb megtérülést az ún. területi okos mérő (OM) operátor modell biztosítja majd, amely lehetőséget ad arra is, hogy a megvalósítás költségeihez és az új adatkezelési képességek kialakításához a jelenlegi közműveken kívüli szereplők is hozzájárulhassanak. A javasolt kétlépcsős megvalósítási terv értelmében a már szabályozott kísérleti projektek szabályozási hátterét hónapokon belül kellene volna megalkotni, a két évig tartó tesztidőszakban pedig folyamatos monitoring és értékelés szolgálná azt, hogy a gáz-, áram- és esetleg a vízszolgáltatással kapcsolatos szabályozókba beépüljenek az okos méréshez szükséges elemek. A 2014 utáni időszak területi operátorait kiválasztó tenderen olyan társaságok indulhatnának, amelyek egy minimum tízezer háztartást érintő kísérleti programot sikeresen megvalósítottak. A tervek szerint a 2011-ben induló, ún. pilot időszak 2013-ra zárult volna le, a végleges kodifikáció pedig 2013 első felében történt volna meg, 2014-ben pedig indult volna a rendszerek megvalósítása, ami a kidolgozott modell szerint öt év.

Ezek voltak a tervek, ennek ellenére a valóság az, hogy a 2014-es általános okosmérő- telepítés elindítása elmaradt – ez jogos kritika, ám megindult egy újabb, a korábbiaknál nagyobb méretű Központi Operátor projekt előkészítése a MAVIR égisze alatt. Ily módon lesznek tapasztalatok a területi operátorok által végzett pilotok és a központi operátoros modellek összevetésére. A MAVIR jelezte, hogy mindenképpen figyelembe veszik az eddigi tapasztalatokat, amelyeket a területi pilotok nyújtottak.

 

Olasz

A világ eddigi legjelentősebb okosmérő-hálózatát az Enel, Olaszország legnagyobb energiaszolgáltatója építette ki: 2000 és 2005 között az olasz háztartások 85 százalékába 32 millió okos mérőt telepítettek, amelyeket ingyenesen biztosítottak fogyasztóik számára. A bevezetés mintegy 2,1 milliárd euró befektetést jelentett az Enel számára, ám évente közel 500 millió eurós megtakarítása származik belőle. A bevezetést indokolta, hogy jelentős bevételkiesést okozott korábban az áramlopás az olasz energiatársaság számára, amelyre a megoldást az okos mérés rendszerében végzett, távoli irányítás lehetősége jelentette.

 

Mi az a derogációs kiosztás?

A magyar kormány a 2003/87/EK irányelv 10c. cikk (6) bekezdés alapján 2012 szeptemberében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben két, a hazai villamosenergia-rendszer infrastrukturális fejlesztését szolgáló projekt megvalósításához kért rendkívüli támogatást. A Bizottság jóváhagyó határozata többszöri egyeztetést követően 2012 novemberében született meg. A „térítésmentes” kiosztás szabályairól a 2013. október 25-én hatályba lépő 341/2013. (X. 25.) számú kormányrendelet rendelkezik.

A támogatás, azaz az ún. derogációs kiosztás által Magyarország jogosulttá vált arra, hogy meghatározott villamosenergia-termelő létesítményei számára 2013-ban mintegy 7 millió kibocsátási egységet (EUA) juttasson.

A MAVIR tájékoztatása szerint Magyarországon tavaly ősz óta több elosztói okos mérési tesztprojekt folyik, ezeket egészítik ki 2014-ben 100 ezer áram- és 90 ezer gázfelhasználó ügyféllel. A program 20,8 millió euróba (körülbelül 6 milliárd forint) kerül, amelyet az uniós szén-dioxid kvótakereskedelmi kötelezettségünkkel kapcsolatos haladék, egészen pontosan az alapján Brüsszel biztosít, vagyis sem a fogyasztókat, sem az a büdzsét nem terheli. Hackl Mónika, a MAVIR kommunikációs osztályának vezetője szerint a 10c derogációs kérelem definiálta a mintaprojekt által végrehajtandó feladatokat. Így a projekt alapvető feladatai közé tartozik a központi mérőoperátori modell „tesztüzeme”, amely egyrészt megalapozza az országos bevezetést, másrészt gazdaságossági és üzemeltetési tapasztalatok gyűjtésére ad lehetőséget. A próbaüzem első lépcsőjében több tízezer fogyasztási hely bevonása a cél, valamint az elosztói okos mérési központokból történő adatgyűjtés.

 

Svéd

2003-ban Svédország volt az első az okos mérés teljes körű elterjesztését kezdeményező szabályozásban. Mindezt indirekt módon tette azáltal, hogy kötelezővé vált a havi gyakoriságú leolvasás, és a mérést a hálózat üzemeltetője végzi. Az okos mérés bevezetését többek közt a klasszikus fogyasztásmérők leolvasását nehézítő földrajzi távolságok, valamint az ebből eredő gazdasági megfontolások is indokolták. A svéd Vattenfall energiacég háztartási ügyfeleit már 2005 óta állítja át okos mérésre, elektronikus fogyasztásmérőt és havi leolvasást terveznek minden háztartási fogyasztóra az okos mérés segítségével.

 

A közvélemény-kutatás: azt sem tudjuk mi ez…

A MAVIR által végzett kutatás eredményei szerint a magyar lakosság több mint kétharmada egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mit jelent az okos mérés, 15 százalékuk helytelen választ adott, és mindössze 15,5 százalék válaszolt helyesen a kérdésekre. Az embereknek azonban több mint fele a kapott fogyasztási eredményekhez igazítaná a háztartási tevékenységeit, amennyiben rendelkezne ilyen információkkal.

Az okos mérés egyik legfontosabb célja az ésszerű energiafogyasztás. Szakértők egybehangzóan az energiahatékonyság növelését és a tudatos energiafelhasználás elterjesztését remélik az okos mérési technológia tömegessé válásától. Az okos mérés – vélhető – társadalmi támogatottságát jelzi azonban, hogy az emberek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen figyelemmel kíséri a fogyasztás alakulását, és a megkérdezett felnőtt társadalom közel 90 százaléka tenne azért lépéseket, hogy tudatosan alakítsa energiafogyasztását, ha lenne arról információja, hogy mikor olcsóbb az áramfogyasztás.

A kutatás eredményként kijelenthetjük, hogy az okos mérés bevezetésével járó előnyökre nyitottak a fogyasztók, a kérdés viszont továbbra is az, mint eddig: hol és mikor? Ahogy a 2009-es cikkünkből idéztünk az írás elején, úgy most azzal is zárnák: A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar munkatársai vizsgálatokat végeztek az ország több településén, amelyek egyértelműen igazolták azt a hipotézist, hogy az okos fogyasztásmérés bevezetése előtt műszaki jellegű akadály nem áll fenn.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem