Villanyszerelők Lapja

Automatizálás

Garázskapukról általában

2009. március 23. | Ledneczki László |  7371 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ebben a fejlődő világban, már minden családi háznál található egy személygépjármű. Legyen az öreg vagy új, vigyázunk rá, mert a kényelmünket szolgálja. Ha van rá mód, akkor fedél alá tudjuk helyezni, ha nincs, akkor a szabad ég alatt hagyjuk. Ha van garázsunk, akkor az nem csak az autónk védelmére szolgál. Biztonságtechnikai szempontból ugyan olyan bejáratnak minősül, mint bármelyik nyílászáró, csak nagyobb, ezért ennek nyitására típustól függően sok jellemzőt adhatunk meg. A legelterjedtebb típus, melyeket új építésű házakba építenek be, a szekcionált garázskapu. A jellemzője, hogy a kapu négy-öt darab merev lemeztáblából épül meg, melyeket zsanérok tartanak össze. Az elemek elfektetve egymáson helyezkednek el, és két oldalt két sínben csúsznak el függőleges, majd vízszintes irányban. A sínnek vezetik meg a táblákat, a kiegyensúlyozásáról vagy ellensúly, vagy torziós rugó gondoskodik. A nyitása nagyon egyszerű, egy kapaszkodón keresztül fel kell tolni, ha le akarjuk zárni, akkor csak le kell húzni a kaput. Sok elemből áll, gondos szerelést és beállítást igényel, ezért készen lehet kapni az elemeket, és csak a bejárat helyére kell illeszteni és beállítani.

Telepítése szakértelmet igényel, továbbá nem árt a rendszeres ellenőrzés és kenés. Ha egy baleset miatt az egyik tábla megsérül, azt már nem lehet megjavítani, ugyanis a táblában lévő szigetelő hab eltörik, és az alumínium is megnyúlik, a tábla eldeformálódik és beszorul. A garázs bejárat felett nincs szükség nagy helyigényre, mert a kapuelemek a függőleges irányból vízszintes irányú mozgásba mennek át.
Hasonló a helyzet a billenő garázskapuk esetében. Ennél a fajtánál, a kapu egy egész tábla, melyet két olló vezet meg a kapu két oldalán. Ahogy a táblát felhúzzuk, az a függőleges irányú mozgásból kibillen és egy vízszintes irányú mozgássá válik, egy hiperbola pályáját leírva, majd felcsúszik a bejárat fölé. Itt is fontos a kiegyensúlyozás, mert a kapu egész tábláját függőlegesen kell megmozdítanunk. Ezt általában az ollóra szerelt ellensúly vagy rugó biztosítja. Torziós rugó helyett inkább húzórugót szerelnek be az egyszerűbb működés érdekében. A kapu a bejárat felett mozdul el, és a merev tábla miatt nagyobb a mozgásigénye, mint a szekcionált kapu esetében.
A legegyszerűbb garázskapu az egyszerű kétszárnyas nyílókapu.
Ezek a fajta kapuk mindig kifelé nyílnak, mint egy kétszárnyú kapu, viszont itt a szárnyak mozgása elérheti a 180 fokot is akár. Belső teret nem igényel, tehát alacsony belmagasságú garázsok esetén is alkalmazható.
A garázskapu automatikus mozgatása a napjainkban már nem számít luxuscikknek, viszont egy jelentős problémával kell szembenézni, és ez a biztonság.

2. kép: Bordásszíjas garázsmotor 3. kép: A sín amibena kocsi fut

A garázskapu, ellentétben a kertkapukkal, nem nyitott. Egy héjvédelmet biztosít a ház körül, egy olyan bejáratot zár le, melyet nem tudunk átmászni, nem tudunk bejutni anélkül, hogy kinyitnánk. Tehát a garázskapu mozgató rendszernek, első sorban masszívnak, erősnek kell lenni, hogy azt a kapuval együtt ne lehessen kifeszíteni. De milyet szereljünk fel oda?

4. kép: Tartalék alkatrészek

Először nézzük meg egy típust belülről…
A garázsmozgatók működése nagyon hasonló. Van egy fej egység, mely rá van szerelve egy sínszerkezetre, melyben egy kocsi fut. A kocsit egy lánc vagy bordásszíj mozgatja.
A garázskapu méretitől függően különböző erősségű és hosszúságú fajták léteznek, de a működési elvük ugyan az.
Lássuk őket belülről… A fej egységben található a vezérlőelektronika, a kocsit mozgató motor, valamint egy transzformátort, mely a tápellátást biztosítja. Az elektronikában általában van beépített rádióvevő, áramkorlát, és egy processzoros vezérlő. A motor egyenáramú szénkefés motor, létezik 24V-os változat, de találkozhatunk 230V-os aszinkronmotorral is. A hajtása egy zárt fémburkolatban van elhelyezve, nem más, mint egy egyfokozatú csigahajtás. Ennek előnye, hogy az egyszerűség miatt kevés a hibalehetőség és a javítása is egyszerű, alaphelyzetben önzáró, azaz a csigakerék tengelyét megforgatva nem indul meg a motor tengelye. Ez azért fontos, mert a hajtás visszafelé is önzáró marad, tehát a garázskaput nem lehet megmozdítani, ha áll a motor. A csigakerék tengelye végén egy lánckerék, vagy szíjtárcsa van, mely a mozgást biztosítja a kocsi számára. A sín egy húzott alumínium vagy horganyzott acél szelvény, melynek pályái a kocsit vezeti meg. A szelvény végén egy állítható görgő van, melyet egy rugó feszít, ezzel után állítva a szíj vagy lánc feszességét.
Az egyenáramú motor felvett árama akár 10 amper is lehet, erről a fejben található transzformátor gondoskodik, A 230V-os motoros változatnál egy optikai tárcsa ellenőrzi a forgást. A technika fejlődésével a végállásokat érzékelő mikrokapcsolók eltűntek, helyettük a motor tengelyére szerelt HALL (mágneses) vagy optikai enkóder került, ezzel méri le az úthosszt az elektronika.

Milyet válasszunk?
Elterjedt gondolat, hogy a bordásszíjas csendesebb… talán… Ha jól be van állítva, ellenkező esetben a túlfeszített, vagy laza szíj erősen el kezd csapkodni, és nekiütközik a vezetősínnek. A láncos vezetés masszívabb ugyan, de ha a lánc nem elég feszes, akkor hangosan csapkod össze-vissza a vezetősínben. Ha mindkét rendszer jól be van állítva, akkor csak a motor hangját fogjuk hallani, nem zörög, nem csapkod, hangtalanul siklik, és mozgatja a kaput.
A legtöbb elektronika már magától tanulja a véghelyzeteket, nem kell külön faalátétekkel kiékelni a kaput, mert az érzékelők pontos adatot adnak a kapu és a kocsi helyzetéről. Meghatározott pontokon elkezdi a motort lassítani, hogy a kapu mozgása szebbé váljon, és a biztos zárás létrejöjjön.
A beépített rádióvevő ugrókódos rendszerű, azaz minden megnyomott távirányító jele különbözik az előzőtől. Ezt a vevő egy bonyolult algoritmus szerint azonosítja, melyet csak a gyártó ismer.

5. kép: Zárszerkezet

6. ábra: Fogaskerésk-áttétel szervíz-alkatrészei

A telepítésük mindenképpen szakértelmet igényel. 
A szekcionált és a billenő kapuk esetén csak a fel kell szerelni a plafon közelébe, a garázskapu fölé, úgy, hogy a sínen lévő kocsira csatlakozó összekötőelem elérje, és akadály nélkül mozgassa a kapuelemeket. A legfontosabb mozdulat a záráskor következik be, itt a kocsinak már lassabban kell haladnia, viszont a kapu már nem mozdul lejjebb. A kocsi a vontatóelemet lefelé billenti, ezáltal az erő többszöröse lesz, viszont a kapu mozgása már csak annyi, hogy a kapu alján lévő gumit összenyomja. Ha fel akarjuk feszíteni, akkor nem a csigát és a csigakereket feszítjük, hanem a kocsi és a sín feszül függőleges irányba. Ez azért fontos, mert a felfüggesztési pont ott támaszkodik a falhoz, és egy igen erős tartást ad a kapunak.
A bordásszíj feszességét egyes típusoknál be is lehet állítani, ezt érdemes úgy beigazítani, hogy az csukott kapu esetében ne feszüljön túlságosan.

Sajnos az egyszerűbb nyílókapu mozgatását bonyolulttá teszi ez a rendszer, mert kiegészítő elemeket kell felszerelni hozzá. A nyíló kapura akár hagyományos kertkapu mozgatót is felszerelhetünk, a legtöbb típust kifelé mozgó kapura is fel lehet rakni, viszont a motor, és a kar beleszól a bejárati szélességbe, ha nem férünk be a motoroktól, akkor egy más elegáns módszerrel kell megoldani a dolgot.
A módszer egy rudazatpár, mely a két szárnyra csatlakozik, és a végei egy pontban a kocsira kötődik. A kocsi a kapuszárnyakat az összekötőrúd segítségével tolja ki, majd húzza vissza. A záródáskor egy rugós karomnak kell megfogni az ajtószárnyakat alul és felül is, valamint egy rugós toldalékkal kell megvalósítani azt, hogy a két szárny egymás után csukódjon, vagy nyíljon ki. Erre sok gyártó már készített megoldásokat, viszont szerelésük bonyolult, szakértelmet igényel. Erre általában a legkisebb garázskapu mozgatók is megfelelnek, mert nem kell a kapu tömegével számolni. A húzóerő többszöröse a kapu mozgatásához szükséges erőnek, mert a kapuszárnyakat nem a gravitáció ellen mozgatjuk. A garázskapu motorját és végállás helyzeteit (ha mechanikus mikrokapcsolós) ebben az esetben meg kell fordítani, mert ha a kocsi elöl van, az lesz a nyitott állás.

Áramszünet esetén a 24V-os változatok nagy többsége szünetmentesíthető, két akkumulátor és egy akkutöltő modul beszerelésével, viszont az egyszerűbb megoldás, ha kézzel kiakasztjuk a kocsit a vonórészről. Ha csak egy bejárat van a garázson, akkor az úgynevezett zsákgarázskioldót kell felszerelni az ajtóra. Ez egy kulccsal elfordítható zár, melyre egy drótkötél csatlakozik és ez oldja ki a kocsit. Ritkán kell használni, viszont egy támadható ponttá válik az ajtón. Lehetőleg jó minőségű és biztonságos típust válasszunk.
A garázskapuk rácsukás elleni védelme is fontos. Mint a kapuknál első védelme a fotocella, ezt olyan magasan kell fölszerelni, hogy a jármű alatt ne tudjon átvilágítani. Bár a mozgató áramfigyeléses védelemmel el van látva, gondoskodni kell arról, hogy a kapu széle ne legyen kemény anyagból, hanem egy gumi élvédővel rendelkezzen. Ha az álló autóra rácsukódik, nem lesz baleset, mert a gumi megvédi azt a karcolásoktól, az áramkorlát elérése viszont megfordítja a forgásirányt a motoron és a kapu visszanyit.
A garázskapuk sok típusa létezik már, mozgatásuk szakértelmet igényel, egy telepítés előtt célszerű gondosan megválasztani azt, hogy melyik típus legyen felszerelve az adott helyre.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem