Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

A fiktív számla

2002/10. lapszám | Vadász Iván |  3135 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A fiktív számla

A fiktív számlát általában abból a célból „vásárolják” az adózók, hogy áfafizetési kötelezettségüket csökkentsék, és költségeiket növeljék. Vannak azonban olyan esetek, amikor a számlaelfogadó (vevő) jóhiszeműen jár el, de az eladó számlája egy későbbi adóellenőrzés során fiktívnek minősül.

Az adóhatóság akkor minősíti a számlát fiktívnek, ha

  1. a számlakiállító nem létezik, vagyis nem jelentkezett be az adóhatósághoz, nem szerepel a cégnyilvántartásban;
  2. a számlakiállító eltűnt, bejelentett székhelyén nem található, az adóhatósági idézésekre nem jelenik meg, így az ő adóellenőrzését nem lehet elvégezni;
  3. a számlakiállító létezik és elérhető, de az adóhatóság előtt a számlát nem ismeri el sajátjaként mondván, hogy azt nem ő állította ki;
  4. a számlakiállító létezik, elérhető, elismeri a számlát, de annak összegét nem szerepeltette adóbevallásában, a számlához kapcsolódó adókat nem vallotta be, vagy nem fizette meg;
  5. a számlakiállító létezik, elérhető, a számlát sajátjaként ismeri el, a kapcsolódó adókat bevallotta, befizette, de a számla adóigazgatási azonosításra nem alkalmas, pl. azért nem, mert a számla kibocsátója (eladó) nem vezette a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását.

Jogkövetkezmények

Ha az a)-e) pontokban felsorolt feltételek valamelyike fennáll, akkor a számla elfogadója a következő szankciókra számíthat:

  • a számlában szereplő áfa nem vonható le,
  • a jövedéki termék származása nem igazolt,
  • a számlában szereplő áfát be kell fizetni az adóhatóságnak,
  • 50% adóbírság,
  • a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlék,
  • vagy jövedéki termék esetén jövedéki bírság.

Természetesen a számla kiállítója – bárki legyen is az – köteles a számlában szereplő áfát befizetni, ugyanis az áfatörvény 40. § (6) bekezdése kimondja:
„…az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmaz.”

Megelőzés

Amennyiben a számlaelfogadó vállalkozók betartják az alábbi szabályokat, abban az esetben nagy valószínűséggel leleplezhetik a megtévesztésen alapuló fiktív számla kiállítóját, illetve megelőzhetik a fiktív számla kifizetését.

  1. Óvakodjunk az ügynökök, közvetítők útján történő vásárlástól.
  2. Tartózkodjunk a készpénzfizetéstől, a számlákat banki átutalással egyenlítsük ki.
  3. A szerződés megkötése előtt tájékozódjunk a céginformációs szolgálatnál vagy a cégbíróságon a partner cég adatairól (cégkivonat vagy másolat, iratbetekintés).
  4. Az adózás rendjéről szóló törvény 47. § (1) bek. d) pontja alapján az adóhatóságtól tértivevényes levélben kérdezzük meg, hogy üzleti partnerünk adatai (név, székhely, adószám) szerepelnek-e az Adózók Országos Nyilvántartásában. Sajnos, egyes igazgatóságok törvényellenesen, az adótitokra hivatkozva megtagadják a tájékoztatást.
  5. Az üzleti partner cég létezéséről próbáljunk közvetett úton is meggyőződni oly módon, hogy
    • tértivevényes levelet postázunk a székhelyére,
    • egy kis összeget átutalunk a bankszámlájára,
    • illetve egy kis összegű beszedési megbízást nyújtunk be a bankszámlája ellen stb.
  6. A megkötött szerződéshez legalább fénymásolatban mellékeljük az üzleti partnerünktől beszerzett vállalkozói igazolványt vagy cégkivonatot, jövedéki engedélyt és egy bankszámlakivonatot.
  7. Minden esetben győződjünk meg a tárgyaló partner személyazonosságáról és képviseleti jogosultságáról, tehát bátran kérjük el tőle a személyi és adóigazolványát. Meghatalmazott eljárása esetén ragaszkodjunk a cégszerűen aláírt meghatalmazás bemutatásához.
  8. Üzleti tárgyalásokat kizárólag a cégjegyzékben szereplő székhelyen és telephelyeken folytassunk. Kerüljük a nem „hivatalos” helyeken történő találkozást.
  9. A gazdasági eseményt a számlán kívül egyéb okiratokkal is dokumentáljuk. Például: szállítólevél, átadás-átvételi jegyzőkönyv, építési napló stb.
  10. A kifizetés előtt vizsgáljuk meg, hogy a számla megfelel-e az alaki követelményeknek. Ha készpénzzel fizetünk, akkor az átvevő személyi igazolványának fényképes oldalát fénymásoljuk le, és az átvételt aláírásával igazoltassuk.

JogszabályokSzámla

Kapcsolódó