Az elektromos és a benzinüzemű autózás összehasonlítása

A kisült battériákat újra kell tölteni

2019. október 10. | VL online |  4294 |

Tartalmában és nyelvezetében is érdekes cikkre bukkantunk, amely a Repülés című folyóiratban jelent meg 1923-ban. Az írás az elektromos és a benzinüzemű autózás előnyeit és hátrányait veti össze.

Az elektromos autók fejlődési lehetőségei

Az akkumulátortelepből táplált elektromotorral hajtott automobil problémája egy évtizeddel ezelőtt majdnem tisztán csak műszakilag érdekes kérdés volt. Ma azonban egyenesen aktuális. A gazdasági viszonyok minden államban többé-kevésbé eltolódtak a békebelihez képest. A magyar autóvevőt ma már nem a kocsi beszerzési ára riasztja el, hanem a félelmetesen nagy üzemköltségek gondolata.

Akkor, mikor a világ leggazdagabb állama, az Egyesült Államok teherautóállományának kb. 28 százalékát már 1918-ban elektromos erővel járatta, s centeket igyekezett megtakarítani, nekünk is hozzá kell látnunk a takarékoskodáshoz. Az akkumulátorok mai fejlettségi fokán csak teherautóknál lehet igazán használható és gazdaságos üzemről beszélni. Itt is főleg 3 tonna hasznos terhen felül, midőn a battéria súlya még relative kicsiny. Ennélfogva elsősorban a teherjárművek között kell párhuzamot vonni. Schneider von Wessling, a kiváló német szakember nyomán statisztikai adatok is rendelkezésünkre állanak, igaz, hogy Németországra vonatkozóan, de ezek reánk is vonatkoznak.

Elektromos autó töltés közben 1900-ban.

A benzinüzem előnyei

1. Nagyobb átlagsebesség. Teherautók megengedett menetsebessége Budapesten 16 km óránkint. Ennyit elektromos kocsiból is kihozhatunk. Viszont elhagyott útvonalakon, országutakon, ahol nagyobb sebességet vehetünk, már szembetűnőbb a benzinkocsi előnye, mert elektromobillal nehezen jutunk a 20 km fölé. Ez tehát azt mutatja, hogy az elektromos kocsi rovására nem írhatjuk a kisebb sebességet, ha a kocsit helyesen használjuk ki – tehát városban, jó útvonalakon.
2. Benzinautó éjjel-nappal használható. Elektromos kocsi esetén, ha éjjel-nappal tartunk fenn üzemet, több kocsit kell felváltva járatni, legalább 10 órai időre, míg a kisült battériákat töltöttekkel ki nem cserélik. Ha majd elérjük a haladásnak azt a fokát, hogy a vállalatok külön töltő állomásokat fognak felállítani elektromos járművek részére, akkor ez a nehézség kevésbé lesz érezhető. Ma még azonban az ilyen folytonos üzemre való berendezkedést egy magáncég egymagában nehezen vállalhatná.
3. Benzinautóval tetszőleges akciórádiusz (hatókör, hatótávolság – a szerk.) érhető el, mivel az üzemanyag bárhol pótolható. Sőt a tartályok egyszeri feltöltésével is eljuthatunk 100-500 km-re. Elektromos kocsik akciórádiusza jó szerkesztés esetén kb. 50-70 km. A valóságban ennek csak a fele számít, mert a rendeltetési helyre vissza is kell térni, úgyhogy az akciórádiusz csak 25-35 km. Ez az elektromobil Achilles-sarka, mely használhatóságát meglehetősen szűkkörűvé teszi, Remélhetünk ugyan fejlődést az akkumulátoripartól, de ez egyelőre a jövő feladata.
   Tájékozásul közöljük, hogy a Balatoni Yachtépítő r.-t. által 1922-ben épített elektromos kisautó 30 db akkumulátorral működött. A Tudor féle 105 ampéreórás cellák darabja 7 kilót nyomott. A meghajtást 1 lóerős Ganz-motor végezte. Karosszéria nélkül kb. 300 kilót nyomott a kocsi. A számított akciórádiusz 50 km volt, amit a házilag készített, túl masszív, tölgyfa limousine karosszéria valamelyest lecsökkentett.
4. Rossz utak az üzemét alig befolyásolják.
5. Nagyobb emelkedéseket vehet.
   Ez utóbbi két előny városi használatban kevésbé mutatkozik. Természetesen ez is csak általánosságban mondható, mert pl. Budán vannak oly emelkedők, melyeket elektromos kocsi nehezen vesz.
6. Benzinmotor rövidebb ideig erősen túlterhelhető. Elektromotor drótjai túlterhelésnél könnyen átégnek.
7. Csekélyebb karbantartási költségek. A karbantartáshoz nem kell külön tanult személyzet. 

A New York Edison Company elektromosautó-flottája 1906-ban.

Elektromos kocsik előnyei

1. Városokban, rövidebb utakra, huzamosabb megállások esetén jobban és gazdaságosabban használható. Benzinkocsi üzemanyagszükséglete átlagban kb. 0,35 kg km-kint. Olajfogyasztás kb. 1 kg 100 km-kint, zsírfogyasztás kb. 7 kg 10 000 km-kint. Ugyanilyen hasznos terhet hordó elektromos teherautó ár amfogyasztása kb. 1 kilowattóra km-kint. kenőanyagfogyasztás kb. 16 kg 10 000 km-kint.
   Végeredményben Schneider szerint az elektromosüzem mintegy 30%-kal olcsóbb a benzinüzemnél, ha az egy évi összes üzemköltségeket vesszük alapul és a két jármű teljesen azonos teljesítményt végezett.
   Az elektromobil ez előnye főleg ott mutatkozik, ahol a napi teljesítmény nem haladja meg az 50–60 km-t. Üzemének gazdaságos volta pedig ott bontakozik ki döntő fölénnyel, ahol a rendelkezésre álló bőséges vízierők folytán olcsó az áram, mint pl. Svájcban vagy Bajorországban.
2. Az üzem megbízhatóbb. A motoralkatrészek tartósabbak. Vigyázni kell azonban a konstruálásnál, hogy a súlymegtakarítással, kikönnyítésekkel ne menjünk a végletekig, nehogy ez a kocsi tartósságának rovására menjen.
3. Szagtalanság, zajtalan, nyugodt járás.
4. Érzéktelenség az időváltozásokkal szemben. Télen is minden nehézség nélkül indítható.
5. Kevésbé tűzveszélyes és ezért kevesebb óvóintézkedést igényel az üzemanyag tárolása.
6. Kisebb szaktudással bíró soffőr, vagy akár nő is könnyen elvezeti.
7. Népgazdasági előnyök oly államokban, ahol a benzin jórészt importcikk. Az import csökkentése nemcsak pénzügyi előnyöket nyújt ilyenkor, hanem politikait is, mivel csökkenti az exportáló államtól való politikai függést.

Végeredményben azt mondhatjuk, hogy az elektromos automobil, ha helyesen próbáljuk alkalmazni, már ma is elvégzi a maga feladatát. Jövője pedig, ha nem is igér fényes és mindent átfogó sikereket, de máris igen szép lehetőségeket tár elénk és bizonyos viszonyok között nemsokára be is fogja tölteni szerepét.

E-mobilitásElektromos autóÉrdekességTörténelem

Kapcsolódó

---