Az emberiséget sújtó koronavírus-járvány és a gazdasági recesszió következtében az előzetes becslések alapján 2020-ban globálisan 2 százalékkal csökkenhetett a villamosenergia-fogyasztás. Hazánkban tavaly márciusig fogyasztásnövekedés, április és szeptember között csökkenés, az utolsó negyedévben viszont többszázalékos növekedést tapasztalhattunk. 2020-ban hazánkban éves szinten összességében csak mintegy 1,1 százalékos volt a villamosenergia-igény csökkenése a 2019. évi értékhez képest.
Tavaly a második és harmadik negyedévben tapasztalható fogyasztáscsökkenést követően októberben, illetve novemberben már 2,7, illetve közel 5 százalékkal volt magasabb a villamosenergia-fogyasztás, mint az előző év, 2019 októberében, illetve novemberében. Ennek eredményeképpen 2020-ban – az egész évet tekintve – csak minimálisan, 1,1 százalékkal csökkent az éves fogyasztás az előző, 2019-es évhez képest. 2020-ban közel bruttó 45,14 TWh villamos energiát fogyasztottunk a 2019. évi 45,66 TWh-val szemben. Az év végi növekedési ütem arra enged következtetni, hogy az idei évben joggal számolhatunk jelentős villamosenergia-igény növekedéssel. A valós fogyasztásnövekedés még nagyobb lehetett, hiszen hazánkban a beépített napelemes háztartási termelőegységek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között, miközben e kisméretű termelők beépített kapacitása tavaly szeptember végére már elérte a közel 640 MW értéket. Ahogy eddig, tavaly is a Paksi Atomerőmű volt a hazai villamosenergia-termelés rendíthetetlen bástyája.
Az éves bruttó 45,14 TWh (100%) villamosenergia-felhasználásból a hazai erőművek összességében 33,46 TWh (74,13%) villamos energiát termeltek, miközben az import mértéke 11,68 TWh (25,87%) volt. A négy paksi blokk éves bruttó villamosenergia-termelése 16,055 TWh volt, ez a mennyiség a hazai termelés közel 48 százalékát és a hazai atomerőmű harmadik legnagyobb éves termelési értéket jelentette.
Növekvő megújulós termelés
2020-ban a hazai megújuló energiaforrások 4,4 TWh villamos energiát állítottak elő, ami 13,2 százalékos részaránynak felek meg. Ebből a nap: 4,79%, a szél 1,91%, egyéb források pedig 6,5 %-os arányban részesedtek. 2019-ben a hazai termelés megújulós részaránya 11,85 százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy 2020-ban az atomerőműnek és a megújulóknak köszönhetően a hazai villamosenergia-termelés közel 61 százaléka már klímabarát volt.
1. ábra. A hazai villamosenergia-fogyasztás összetétele 2009-2020 között. Forrásadat: MAVIR
A tavalyi csúcs 7095 MW volt
Tavaly december 3-án 16 óra 45 perc körül megszületett az év rendszerterhelési csúcsa, amely 7095 MW volt (15 perces értéken), amelyből az import 3004 MW-ot tett ki. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Paks II. Atomerőmű beépített kapacitása csak 2400 MW lesz! Az új csúcsérték csak 10 MW-tal volt kevesebb, mint a 2019. évi 7105 MW-os történelmi csúcs! Azoknak, akiknek kételye lenne a Paks II. Atomerőmű létjogosultságát illetően, álljon itt egy meggyőző adat. A 2020. évi csúcs pillanatában a hazai időjárásfüggő megújulókra nem lehetett számítani, hiszen a szélerőművek csak 24,4 MW teljesítményt adtak a beépített, mintegy 328 MW-ból, a naperőművek pedig 0 MW-ot biztosítottak a rendszer számára, a csúcsterhelés ugyanis a naplemente után következett be. Miközben a beépített naperőművi kapacitás – a decemberi adatok szerint – közel 1360 MW volt!
Sokkoló importadatok
Az abszolút villamosenergia-importcsúcs 2020. december 14-én 16 óra 15 perc környéken 3240,5 MW volt, amely az adott rendszerterheléshez (6760 MW) viszonyítva közel 47,9 százalékos import részarányt jelentett! Az importrészarány tekintetében az abszolút csúcs 2020. augusztus 13-án 20 óra 15 perc körül volt, hiszen ekkor a hazai fogyasztás maradéktalan kielégítéséhez szükséges villamos energia 54 százaléka külföldről érkezett! Tavaly összességében 1274 olyan negyedórás időszak volt, amikor az import részaránya meghaladta a 40 százalékot.
Gondoljunk csak bele, ha nem épülne meg a Paks II. Atomerőmű, és nem épülnének meg más, szükséges erőművek sem, akkor kizárólag csak az importra támaszkodhatnánk. Ez pedig súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel. Magyarország lényegében kiszolgáltatottabbá válna amiatt, hogy a hazai fogyasztáshoz szükséges villamosenergia-ellátás „kapcsolója" más, külföldi országok, energiakereskedők kezében lenne. Az sem biztos, hogy egyáltalán lesz a jövőben elegendő importlehetőség a kieső európai kapacitások miatt, hiszen a szénerőművek és például a németországi atomerőművek végleges leállításával hatalmas alaperőművi kapacitások fognak kiesni az európai rendszerből.
Növekvő naperőművi kapacitások
Magyarországon a kormányzati ösztönzők hatására folyamatosan növekszik a villamosenergia-rendszerbe betápláló naperőművek száma. December eleji adatok szerint a beépített kapacitások értéke már csaknem 1360 MW volt! Ezzel kapcsolatban azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a naperőművek termelése napszaktól és időjárástól függően állandóan változik, ami megmutatkozik abban is, hogy a tavalyi évben e megújuló energiaforrás teljesítménye a nettó adatok alapján 0 és 1026 MW között, folyamatosan változott.
A 2. ábrán is jól látható: a naperőművek teljesítménye a január és december közötti negyedórás időszakok közel 42 százalékában 0 MW volt. 1000 MW fölötti értéket pedig csak a negyedórás időszakok 0,1 százalékában érték el. Ebből is egyértelműen kitűnik az a tény, hogy a villamosenergia-rendszerben feltétlenül szükség van alaperőművekre, amelyek akkor is képesek termelni, ha nem süt a nap vagy alig fúj a szél.
2. ábra. A hazai naperőművek aktuális teljesítményének (MW) megoszlása negyedórás adatok alapján 2020. január-december között. Forrásadat: MAVIR
A naperőművek nemzetgazdasági kérdései
Üdvözlendő, hogy növekszik a hazai naperőművi kapacitás, de ha rendszer- és nemzetgazdasági szinten vizsgáljuk e növekvő megújulós teljesítményeket, akkor már most felmerülnek olyan kérdések, amelyekre időben kell a megfelelő szabályozási (jogszabályi) megoldást megtalálni. Miről is van szó? A naperőművekben termelt villamos energia kötelező átvétele és bizonyos időszakokban az alacsonyabb rendszerterhelések miatt a Paksi Atomerőmű termelését eddig néhány alkalommal kismértékben már csökkenteni kellett. Ez pedig rendszerszinten vizsgálva számos kérdést vet fel.
Kezdjük mindjárt a villamosenergia-árakkal! 2019-ben a Paksi Atomerőműnek az 1 kWh-ra jutó egységköltsége 11,4 Ft/kWh-ra adódott, tehát ennyiért termelt az atomerőmű. Ebben már benne van a Paksi Atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetett 24,4 milliárd (közel 2 Ft/kWh) forint is. Az alapban gyűlő pénz az atomerőmű majdani leszerelésének költségeit is hivatott fedezni. 2019-ben a naperőművek átlagos kötelező átvételi ára (KÁT) 32,56 Ft/kWh volt.
Abban az esetben, ha a naperőművek (csúcs)termelése miatt a Paksi Atomerőművet kismértékben visszaterhelik, akkor minden meg nem termelt 1 kWh villamos energia vonatkozásában, bárhogy nézzük – a naperőművek miatt – rendszerszinten mintegy 21,16 Ft/kWh veszteség keletkezik. Hiszen egy sokkal olcsóbb áramtermelőt szabályozunk vissza azért, hogy a támogatott naperőművektől a villamos energia kötelező módon átvehető legyen. 2019-ben a KÁT keretében a naperőművek közel 0,89 TWh villamos energiát termeltek. Erre a mennyiségre vonatkoztatva a veszteség évente közel 18,9 milliárd forint…
Mindezekre tekintettel – hiszen ez alapvető versenyképességi kérdés – el kell érni, hogy a megfelelő szabályozás eredményeképpen a klímabarát és olcsó villamos energiát termelő Paksi Atomerőmű folyamatosan, 100 százalékos teljesítményszinten üzemeljen, valamint a megújuló energiaforrások, például a naperőművek is, a legtöbb áramot termeljék. E cél elérése érdekében – ha rendszerszintű szabályozás szükséges – akkor adminisztratív módon meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a rendszer stabilitása érdekében az egyéb típusú erőművek, de akár a naperőművek termelése is csökkenthető legyen! Ennek az elvnek vonatkoznia kell majd a Paks II. Atomerőműre is.
A hazai szélerőművek helyzete
A magyar kormány az energiapolitikában nem számol új szélerőművek építésével, hiszen az adottságaink esetükben nem éppen rózsásak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, ha megvizsgáljuk a hazai szélerőművek tavalyi „eredményeit”, amelyek a napszaktól és időjárástól függően hektikusan tudtak csak áramot termelni.
A 3. ábrán látható, hogy a hazai szélerőművek termelése egész évben hektikusan – 0 és 306 MW között – változott. De még ironikusabb a szélerőművek esete, ha rendszerszinten vizsgáljuk a szerepüket, hiszen tavaly 3373 olyan különböző negyedórás időszak volt, amikor a hazai szélerőművek önfogyasztása magasabb volt, mint a termelése. Ez azt jelenti, hogy az egész évet alapul véve 35 (!) nap időtartamban a hazai szélerőművek nem erőműként, hanem fogyasztóként viselkedtek, hiszen az önfogyasztásuk (segédberendezések, hozzájuk tartozó infrastruktúrák villamos energiával való ellátása) nagyobb volt, mint az aktuális termelésük!
3. ábra. A hazai szélerőművek aktuális teljesítményének (MW) megoszlása negyedórás adatok alapján 2020. január-december között. Forrásadat: MAVIR
Szürke hónapok
2020 utolsó negyedéve, az október-december hónapok nem nagyon kedveztek a hazai nap- és szélerőművek termelésének, hiszen a szélcsendes, gyakran ködös és sötét időszakokban teljesítményük minimális volt. Összességében 105 negyedórás időszak volt, amikor konkrétan a hazai nap- és szélerőművek teljesítménye 0 MW volt, és például 711 olyan negyedóra, amikor 2 MW alatt volt a teljesítményük, miközben a naperőművek beépített kapacitása 1360 MW, a szélerőműveké pedig közel 328 MW! Ha egy napot alapul véve vizsgáljuk a termelésüket, akkor láthatjuk igazán, hogy ezekre az időjárásfüggő megújulókra nem lehet alapozni az ország ellátásbiztonságát. A 4. ábra és a korábbi adatok is kiválóan alátámasztják: a megújulók esetében nem a beépített kapacitás számít, hanem az, hogy valójában mennyi áramot tudnak megtermelni. Csak ezen a napon, november 26-án a Paksi Atomerőmű több mint 93-szor több villamos energiát termelt, mint a nap- és szélerőművek összesen! A hazai rendszerterhelés pedig 4800-6960 MW között mozgott!
4. ábra. A hazai nap- és szélerőművek termelése november 26-án 0-24 óra között (MW). Forrásadat: MAVIR
Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy Magyarország számára egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely egyaránt figyelembe veszi az egyes villamosenergia-termelési módok sajátosságait az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi célok egyidejű teljesülése mellett. A hazai fogyasztóknak éjjel-nappal, télen-nyáron szükségük van villamos energiára, éppen ezért létkérdés a nemzeti tulajdonban lévő Paks II. Atomerőmű mihamarabbi, legbiztonságosabb módon történő megépítése, de mellette még szükség van más erőművek építésére is. Annak érdekében, hogy a jelenleg is súlyos kockázatokat hordozó importszükségletünket minimalizálni lehessen, a naperőművek folyamatos fejlesztése is elengedhetetlen, de a szerepüket reálisan és szakmai alapon kell megítélni az időjárás-függőségük, a villamosenergia-rendszert érintő fejlesztések és a támogatási igényeik miatt.
