Villanyszerelők Lapja

Gyengeáramú megrendelések az erősáramú projektek világában II.

2020. május 11. | Barcsi Tamás Hell Péter |  159 | |

Gyengeáramú megrendelések az erősáramú projektek világában II.

Cikksorozatunk előző részében egy átfogó bevezetéssel indítottuk a témakört. Láthattuk, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű a gyengeáramú világ, mint amennyire elsőre gondolhatnánk, hiszen itt is léteznek szabványok, amiket a legtöbb esetben nem biztos, hogy annyira magától értetődőnek gondolunk, ráadásul az ismereteink is hiányosak velük kapcsolatban. Ebben a részben a behatolásjelző rendszer egyik legfontosabb elemét, a rendszer alapját adó vezetékhálózatot, a nyomvonal-kiépítést és az ezekhez kapcsolódó buktatókat nézzük át.

A vezetékhálózat

Amikor egy szöget be kell ütni a falba, akkor ebben az „egyenletben” két állandó van: a szög, illetve a fal. Az, hogy mivel juttatjuk be a szöget, az már egyénenként változó megoldás is lehet. Erre a kalapács a megfelelő eszköz, de vannak, akik a csavarhúzó nyelével, vagy egyéb eszközzel oldják meg a feladatot. A szög bekerül a helyére, viszont később már senki nem mondja meg, hogy a folyamat egyes részei milyen körülmények között zajlottak.

Az előző részben kiveséztük, hogy a legjobb megoldás, ha azokat a kábeltípusokat használjuk, amik elő vannak írva: megfelelő keresztmetszet, megfelelő érmennyiség, megfelelően kiépítve. A szög és a kalapács példájánál maradva, nem próbálunk meg helyettesíteni más, nem arra a célra kifejlesztett kábelek felhasználásával. Egy ügyfélnél egyszer egy kaputelefon tápegységének a 230 V-os tápfeszültségéhez a szakember zöld-sárga és kék vezetékeket húzott. Az áram természetesen ezen is folyik, nem nézi a szigetelés színét, de a vezeték nem erre a célra való.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Biztonságtechnika

Kapcsolódó